2022. június 13., 11:32

Csütörtökön egyenrangúsítják az itt élő vietnámiakat a felvidéki magyarokkal

A pozsonyi kormányhoz közelálló, ez idáig megbízható forrásunk arról tájékoztatta a ma7.sk szerkesztőségét, hogy a Szlovákiában élő, mintegy háromezer vietnámi nemzetiségű polgár által alkotott közösség is felvételt nyer az államilag elismert nemzeti kisebbségi közösségek sorába. 

vietnámi hölgy
Fotó: pixabay.com

Gyakorlati lépés ez az állam azon igyekezetében, amellyel az úgynevezett „új” kisebbségi közösségek helyzetét kívánja rendezni. Az itt élő vietnámiak államilag elismert kisebbségként való besorolása csak most veszi kezdetét. Az első lépésére most csütörtökön kerül sor, a Kisebbségi Tanács ekkor tartja aktuális ülését.

A nem titkolt, de a sajtóból sokáig hiányzó hírnek egyszerre több tanulsága is van.

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, minden kisebbségi nemzeti közösségnek kijár az összes idevonatkozó jogszabály és nemzetközi egyezmény biztosította jog.

Szlovákia jelenleg 13 nemzeti közösséget ismer el kisebbségként vagy etnikai csoportként. Most ezt a sort tervezik bővíteni a Szlovákiában az 1950-es évektől jelen levő vietnámi anyanyelvű és nemzetiségű közösséggel. A hivatalosan is elismert kisebbségi közösségi státusz jelentősen nem fogja megváltoztatni a vietnámiak körülményeit. Elmondásuk szerint nincs is ilyen igényük. Elsősorban szimbolikus gesztusként kezelik, hogy Szlovákia ily' módon is befogadja az Ázsiából bevándorolt, vagy sok esetben már itt született embereket.

Kicsi a valószínűsége, hogy bármelyik településen olyan arányban tudnának jelen lenni a vietnámiak, hogy a kétnyelvűség államilag szabályozott szintjét elérjék, hiszen a megközelítőleg háromezres közösség eloszlik az ország területén.

Igényelhetik viszont kultúrájuk, anyanyelvük, itt is megélt hagyományaik támogatását, s valljuk be, az ilyen hozzáállásnak mi is örülnénk, ha egy távoli országban, egy új hazában kellene közösségbe szerveződnünk. 

Ennyit talán a hír vietnámiakat érintő részéről, amely kitűnő alkalom arra, hogy feltegyük a kérdést, vajon megfelelő-e, ha a szlovákiai magyar közösség ugyanabban a csoportba tartozik, ahova pár ezres létszámot számláló közösségek is sorolódnak? Nagyon gyakran ezek a nemzetiségi csoportok nem tömbszerűen, inkább diaszporikusan, az országban szétszórva élnek. Nem rendelkeznek alap-, közép- és felsőfokú oktatási rendszerrel, regionális és országos sajtóval, kulturális megjelenésük inkább a hagyományőrzésben merül ki és még sorolhatnánk a különbségeket.

Hangsúlyozva, hogy amit a "kis" kisebbségekkel kapcsolatban említünk, az nem rossz, hanem más.

Ha a főképpen az igazságügyi minisztérium kezdeményezésére létrejövő bővítés valóra válik, az kitűnő alkalom arra, hogy a magyar érdekképviselet mielőbb kezdeményezze a kisebbségek két kategóriára való felosztását. Úgy véljük, az első, nevezzük így, nem diaszporikus csoportba a magyaron kívül még a roma etnikumnak és a magukat egyre jobban szervező ruszinok közösségének kell tartoznia. Így a többi, diaszporikus közösség a mostaninál is eredményesebben szervezheti majd meg magát, ha nem vetül rájuk a „nagyok” érdekérvényesítésének árnyéka.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.