lapajánló
Az apadó folyó krónikája és a derű kultúráját terjesztő nyelvész
Magyar7 - 16. száma
2024. február 8., 18:22

Csata után, választási harc előtt

Rendkívüli európai csúcs, gazdatüntetések, csikorgó uniós bürokrácia – egyetlen hét mérlege. Milyen irányba tart az Európai Unió? Visszaszerezheti-e európai képviseletét a felvidéki magyarság? Összegeztük, mi a tétje a júniusi EP-választásoknak.

orbán
Orbán Viktor a tanácskozást követően hangsúlyozta, Budapest garanciát kapott arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába
Fotó: MTI

Hosszas kulisszák mögötti tárgyalások és éles üzengetés után ült össze múlt csütörtökön az Európai Tanács. A rendkívüli tanácskozást Charles Michel, az ET elnöke azért hívta össze, mert a legutóbbi, decemberi EU-csúcson a magyar kormány vétója miatt nem született megállapodás a 2021 és 2027 közötti költségvetés felülvizsgálatáról.

Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába

Az ET második nekifutásra rábólintott, hogy a hétéves uniós költségvetés négy éven át 50 milliárd euró támogatást juttat Ukrajnának. Az Oroszországgal háborúban álló országnak szánt segélycsomag az uniós költségvetés terhére 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból, valamint 33 milliárd eurós hitelből áll.

A megállapodás előírja, hogy az Európai Bizottság Ukrajna pénzügyi támogatásának végrehajtásáról szóló éves jelentése alapján az Európai Tanács minden évben vitát tart a támogatás végrehajtásáról, iránymutatás céljából. A kompromisszumos megállapodás alapján két év múlva felülvizsgálhatják a finanszírozást.

Az elfogadott szöveg azt is megemlíti, hogy visszavonják a 2020. decemberi EU-csúcson elfogadott konklúziót a jogállamisági mechanizmus kapcsán. Vagyis a magyar kormány kiharcolta, hogy könnyebben hozzáférhessen a jelenleg felfüggesztett uniós forrásokhoz, hiszen éppen a jogállamisági mechanizmusra hivatkozva zárolta Brüsszel a Magyarországnak járó eurómilliárdokat.

Orbán Viktor magyar kormányfő a tanácskozást követően hangsúlyozta, kitárgyaltak egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek észszerű felhasználását, és Budapest garanciát kapott arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába. A megállapodás hírére a piacok is kedvezően reagáltak, miután a rendkívüli csúcsot megelőző napokban a nyugat-európai sajtóban olyan találgatások kaptak lábra, hogy ismételt vétó esetén az Unió a magyar gazdaságot venné célba.

Egyre dühösebbek a gazdák

A múlt heti uniós csúcsnak sajátos kulisszát kölcsönöztek a belga fővárosban tüntető gazdák. A mezőgazdasági termelők tavaly december óta szerveznek Európa-szerte tüntetéseket az Unió közös agrárpolitikája ellen. A gazdák leginkább a megélhetésüket nehezítő egyre szigorúbb uniós szabályokat, illetve a versenyképességüket hátráltató ukrán importot nehezményezik.

Az Európai Bizottság az egyre dühösebb tüntetések hatására engedett a tiltakozó gazdáknak, akik a 2024-es évre kivételt kaptak az ún. klímanormák teljesítése alól. A múlt héten arról is döntés született, korlátozni fogják a kiválasztott „érzékeny” mezőgazdasági áruk ukrajnai importját, konkrétan a baromfihús, a tojás és a cukor behozataláról van szó. Vagyis ez azt jelenti, hogy a vámmentes rendszer továbbra is érvényben marad a gabonafélékre és más terményekre.

 A közép-európai, így a szlovákiai gazdáknak viszont éppen a búza, a kukorica és a repce behozatala okozza a legnagyobb gondot.

A gazdatüntetések mellett a közeledő uniós választásoknak is szerepe lehet abban, hogy az Európai Bizottság láthatóan el akarja kerülni a jogvitákat olyan országokkal, amelyek egyoldalúan kitiltották az Ukrajnából származó kiválasztott terményeket, megsértve ezzel az Unió egységes piacának szabályait. Ezek közé a tagországok közé tartozik Szlovákia, Lengyelország és Magyarország is. A piac „jelentős zavara” esetén ugyanis az Európai Bizottság lehetővé teszi a tagországok számára a „gyors korrekciós intézkedések” meghozatalát.

Szlovákiában június 8-án választunk

Az európai parlamenti választásokat Szlovákiában június 8-án rendezik. Összesen 720 képviselő foglalhat helyet a júniusi választásokat követően az Európai Parlamentben, többen, mint legutóbb. A szlovákiai választók az öt évvel ezelőtti választáshoz képest eggyel több, 15 képviselőt juttathatnak mandátumhoz.

Az EP-választáson induló pártok vagy koalíciók legkésőbb 90 nappal a választásokat megelőzően, vagyis március 9-ig adhatják le a jelöltlistájukat a választási bizottságnak. A mandátumszerzéshez, ahogy az a hazai parlamenti választáson is megszokott, a leadott szavazatok legkevesebb öt százalékát kell összegyűjteniük. Különbség viszont, hogy az EP-választáson nem lehetséges külföldről szavazni.

A tét a felvidéki magyarság európai képviseletének visszaszerzése. Ahogy azt Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, korábbi külügyi államtitkár a Ma7 Nézőpont című magazinműsorában a múlt héten elmondta, a Magyar Szövetség az Országos Tanács február 23-i ülésén fogadja el a párt európai jelöltlistáját. Öt évvel ezelőtt a felvidéki magyarság európai parlamenti képviselet nélkül maradt, miután az MKP néhány száz szavazat híján az ötszázalékos küszöb alá szorult és a Most–Híd is elveszítette a mandátumát.

A múlt szeptemberi választásokon a Szövetség a magyar pártok közül egyedül maradt állva, miután megsemmisítően kevés voksot kapott a Most-Híd és a Magyar Fórum is. A Magyar Szövetség június 8-án egyedüli magyar pártként indul, de a magyar választók szavazataira bejelentkezett a PS is, miután Ódor Lajos exkormányfőt tette meg listavezetőjének.

Ahogy arra múlt héten ezeken a hasábokon már utaltunk, Ódor Lajos szakmai felkészültségét tisztelhetjük, de pártpolitikai szerepvállalása nem lehet rokonszenves azoknak, akik támogatják, hogy normális, kiegyensúlyozott kapcsolatok legyenek Szlovákia és Magyarország között, ahelyett, hogy a szlovák fél ideológiai alapon üzengessen Budapestnek, ahogy azt korábban a most az államfői székre pályázó Korčoktól, Káčertől, vagy éppen Ódor Lajos kormányától láthattuk.

Vagyis hiába szerepel Ódor Lajos befutó helyen a szlovák progresszívek listáján, Brüsszelben aligha a magyar nemzeti érdekeket fogja képviselni. Ezért ahhoz, hogy a felvidéki magyarság, mint közösség hallathassa a hangját Brüsszelben, saját jogon kell képviselőt kijuttatnia az Európai Parlamentbe.

berényi
Berényi József: A jogállamisági eljárást nem lehet szelektív módon használni egy-egy tagállam ellen, ahogy most történik
Fotó:  Katona Tamás
A kettős mérce ellen Brüsszelben kell érvelni

Berényi József, aki várhatóan a Magyar Szövetség listavezetője lesz a június 8-i választásokon, a Nézőpont műsorában úgy fogalmazott, szégyenletes volt, ahogy az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról a Minority Safe Pack kezdeményezést. Ahhoz, hogy az uniós kisebbségi politikában az őshonos közösségek rovására érzékelhető kettős mérce ellen érvelni lehessen, ott kell lennie a felvidéki magyarság képviseletének is az Európai Parlamentben.

Az Európai Unió helyi és regionális képviselőinek közgyűlésében, a Régiók Európai Bizottságában már hosszú évek óta dolgozó politikus leszögezte, meg kell védeni a tagországok vétójogát, az Európai Unió sokszínűségét, ellenkező esetben Brüsszel bedarálja a periféria kisebb országait. El kell érni, hogy csak indokolt számú bevándorló érkezzen az Unióba, és ne nyakló nélkül engedjenek be mindenkit – tette hozzá Berényi.

A jogállamisági eljárást nem lehet szelektív módon használni egy-egy tagállam ellen, ahogy most történik – emlékeztetett Berényi arra a nyilvánvaló kettős mércére, hogy amíg Brüsszel a magyar kormányt már évek óta revolverezi, addig a baloldali lengyel és spanyol kormányokkal feltűnően elnéző.

Megjelent a Magyar7 2024/6. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.