Az élelmiszer-szegénység nem lehet tabutéma Európában sem
Más földrészekhez viszonyítva, Európában aránylag kevesen élnek mélyszegénységben, mégis egyre több azoknak a száma az öreg kontinensen is, akik csak úgy tudnak megélni, hogy jelentős mértékben változtatnak az életmódjukon, és egyre több mindenről mondanak le, ami azelőtt még természetes volt a számukra: a meleg lakás, a napi szintű melegvízben zuhanyzás vagy akár a változatos étrend sokak számára mára elérhetetlenné vált.
De ki is számít szegénynek az Európai Unióban? Az unió meghatározása szerint az, akinek a bevétele nem éri el az adott ország mediánjövedelmének hatvan százalékát. Abban az esetben, ha ez az érték az ötven százalékot sem éri, extrém szegénységről van szó. Az energia- és élelmiszerszegénység mára elég széles körben elterjedt Európában is.
Sok az olyan háztartás, amelynek jövedelmét jelentős mértékben felemésztik az energiaszámlák, így sok esetben drasztikus megoldásokhoz kell folyamodniuk, hogy energiafelhasználásukat csökkentsék.
Arról már nem is beszélve, hogy az egyéb, pihenésre vagy szórakozásra szánt kiadásaikat szinte teljesen lenullázzák, aminek hosszú távon következményei lehetnek az emberek mentális egészségére is. Az ember ugyanis társas lény, és a társadalmi elszigetelődés negatívan hat rá.
A megemelkedett költségek azt is eredményezték Európa országaiban, hogy az emberek az élelmiszereken is spórolnak, ami bizonyos szintig nem is lenne baj, hiszen tájainkon az elmúlt évtizedekben a nagyfokú élelmiszer-pazarlás volt inkább a jellemző, egy bizonyos szint alatt azonban már élelmiszer-szegénységhez vezethet.
A statisztika szerint az élelmiszer-szegénység azt jelenti, ha valaki képtelen megengedni magának, hogy legalább kétnaponta fogyasszon valamilyen húst vagy halat, illetve ezek vegetáriánus megfelelőjét.
Egy korábbi felmérés szerint 2020-ban a felnőtt európai lakosság 5,5 százaléka volt kitéve az élelmiszer-szegénységnek.
Az uniós tagországok elkötelezték magukat az ENSZ ama célja mellett, amelynek értelmében 2030-ig a felére kell csökkenteni az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségét kiskereskedelmi és fogyasztói szinten is.
és kizárólag abban az esetben lépnek az élelmiszerek újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának vagy más célokra történő felhasználásának útjára, ha a veszteség és a pazarlás megelőzése nem lehetséges” – olvasható a kérdés kapcsán az EU honlapján azoknak a vezérelveknek a felsorolásával egyetemben, amelyek az Unió szerint feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy ezen a téren eredményeket érjünk el: pl. a termelés és forgalmazás során keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentse, a háztartási hulladék csökkentése, az élelmiszer-adományozás ösztönzése, az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló uniós intézkedések végrehajtása.
A statisztikai adatok szerint az egyre fokozódó élelmiszerválság súlyosbítja a nemek közti esélyegyenlőséget is, 2021-ben a világszerte 828 millióra becsült éhező emberek 59 százaléka volt a nő.
Az adatok alapján az egyedülálló nők és anyák nehezebben birkóznak meg az egyre növekvő energiaszámlák kifizetésével, mint az egyedülálló férfiak, mivel eleve alacsonyabb az átlagjövedelmük, és a nők felülprezentáltak a viszonylag alacsony bérezésű munkahelyeken is.
Mindez a jelenlegi viszonyok közt sebezhetőbbé teszi a nőket, s azt jelenti, hogy még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek.
Az energia- és élelmiszerszegénység volt a fő témája az Európai Néppárt Nőszervezete legutóbbi videókonferenciájának is, Szembesülni az energia- és élelmiszerhiánnyal: Mit tehetnek a nők? címmel. A beszélgetést Biró Rozália, az EPP Nőszervezetének elnöke nyitotta meg, a téma vitaindító előadását pedig Esther de Lange EP-képviselő, az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának tagja tartotta.
– mondta portálunknak Gergely Papp Adrianna, aki a Szövetség Nőtagozatának elnökeként vett részt a videókonferencián. Mint elmondta, a holland képviselő asszony arról is beszélt, hogy Hollandiában egyre nagyobb az elégedetlenség a kormánnyal szemben, mert a gazdáknak redukálniuk kell az állatállományukat, mivel nem férnek bele az előírt kvótákba, a holland kormány ugyanis jelentős mértékben csökkenteni szeretné a mezőgazdaság nitrogén-oxid- és ammóniakibocsátását.
A legutóbbi statisztikák szerint az Európai Unióban évente mintegy 57 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ami lakosonként 127 kilogrammot jelent. Ennek 55 százalékát teszik ki a háztartások.
Olyan időkben, amikor több mint 36 millió uniós polgár nem engedheti meg magának, hogy minden másnap minőségi élelmiszert fogyasszon,
és az élelmiszerárak emelkedése csak tovább súlyosbítja ezt a problémát. Az élelmiszer-pazarlás évi 130 milliárd euróra becsülhető az Unióban, ami azonban nemcsak gazdasági és etikai, hanem ökológiai problémát is jelent – hozzájárul a klímaváltozáshoz és kimeríti a környezetet erőforrásait is.
ilyen lesz például a szárított ételek felhasználhatósági idejének a meghosszabbítása. Én az éttermek menüételeire is rákérdeztem ennek kapcsán, mert jelenleg nálunk az a gyakorlat, hogy ami nem fogy el ebédidőben, azt ki kell dobni” – mondta a Szövetség Nőtagozatának elnöke.
– mondta hozzáfűzve, ezért az EPP Nőszervezete a következő nyári müncheni konferenciájára szeretne kidolgozni ezzel összefüggésben egy anyagot.
