2020. december 7., 13:27

Alkotmánymódosítás szakemberek nélkül? A jelenlegit is így alkották meg

A szlovák alkotmányt 1992-ben készítették el, számos fontos szakmai vita elmaradt a szakértők szerint. Ez pedig, mondják, mindenképpen meglátszott a minőségén, hiányos volt, gyorsan lett összeállítva. Éppen ezért egyes szakértők szerint a parlamenti képviselőknek nem kellene elsietniük az alkotmány módosítását.

szlovák alkotmány
Fotó: ustavnysud.sk

Martin Buzinger alkotmányjogász a DennínN hasábjain publikált írásában kiemeli, hogy a szlovák alkotmány rengeteg helyen hiányos. Például az alkotmány a mai napig nem tartalmaz olyan intézményt, mint az

eltérési klauzula, amely szabályozza a módosíthatóságnak a feltételeit, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy rendes alkotmányos törvények révén a szlovák nemzeti tanács módosíthatja az alkotmányt.

Továbbá az sem világos, hogy milyen az alkotmányos szervek közötti kölcsönös kapcsolat, ennek hiányából fölösleges konfliktusok adódnak és gyengül a politikai, illetve a jogi rendszer.

Nem világosak például a népszavazás jogi követelményei.

Több alapvető jog megvalósítása és alkalmazása korlátolt, vagy sok esetben kizárólag a parlament akaratától, esetleg a kormánytöbbségtől függenek, amely szintén nem egy kívánatos állapot.

Buzinger így arra a következtetésre jut, hogy a hiányosságok és a gyakori alkalmazási és értelmezési problémák miatt a jelenlegi alkotmány nem látja el  alapvető funkcióit.

Annak ellenére, hogy az alkotmányt már régebben módosították, de az alapvető problémákat még nem sikerült orvosolni.

Ha történtek is módosítások, akkor azok nem voltak hatékonyak, az egyes politikai pártok szűk ideológiai érdekeit követték, nem pedig a közérdeket, lényegesen csökkentve ezzel az alkotmány tekintélyét.

A módosításokat elsiették, több alkotmánymódosítási javaslatot rövidített jogalkotási folyamatban fogadtak el. A legtöbb ilyen módosító javaslatot nem előzte meg semmilyen szakmai vita.

Buzinger megemlíti a jelenlegi koalíció összetételét is, elmondása szerint sokan tőlük várják a politikai kultúra új alapokra helyezését, azonban nem lát erre nagy esélyt, még az igazságszolgáltatás megreformálását célzó tervezettel kapcsolatban sem.

Ahogy a kormánypártok gyorsított eljárásban és mindenféle szakmai egyeztetés nélkül szeretnék elfogadni az alkotmánymódosítást, azt sugallja, hogy érdemben semmi nem változik,

sőt ezt a folyamatot az autoriter rendszerek is megirigyelhetnék, hiszen olyan képviselők változtatnak meg valamit, akiknek semmi közük nincs az állami alaptörvényhez.

A szakember szerint az írott és íratlan szabályok betartásának a tiszteletben tartásával elhatárolódunk a nyugati típusú modern liberális demokráciáktól, amely megnöveli annak a kockázatát, hogy azok a politikai erők erősödnek meg, akik nyíltan megkérdőjelezik az ország értékeit és orientáltságát, az egyszerű megoldások ígéretével tesztnek szert a nagy népszerűségre.

Az alkotmánymódosítás másik tervezetének legkockázatosabb tartalmi eleme kétségtelenül az Alkotmánybíróság hatáskörének visszanyesése.

Ez az az eljárás, amellyel ez a lényeges változás bekerült az alkotmánymódosítási tervezetbe, anélkül, hogy először szabványos észrevételi eljárást és elegendő szakmai vitát folytattak volna, egy jogállamban abszolút elfogadhatatlan.

Buzinger szerint minden demokratikus alkotmánynak megvan az alapja, melyet nem lehet néhány szóval definiálni. Azonban az egyes alkotmányok elvei és értékei annyira fontosak és nélkülözhetetlenek a demokrácia és a jogállamiság fennmaradásához, hogy elsőbbséget élveznek a többi jogi normával szemben.

Logikusan az államban kell lennie egy olyan intézménynek vagy testületnek, amely reálisan és hatékonyan tudja megvédeni az alkotmány ezen fő részeit.

Ez az Alkotmánybíróság teljesen természetes és megalapozott hatásköre, mivel ezek az intézmények sok más országban hasonló típusúak, mint például Németországban, Ausztriában, Csehországban, Romániában, az USA-ban, Chilében, Törökországban és Indiában.

A szlovák Alkotmánybíróság esetében ez az implicit joghatóság a polgárok azon alapvető jogából is levezethető, hogy szembe szálljanak bárkivel, aki megszüntetné az alapvető emberi jogok és szabadságok demokratikus rendjét a Szlovák Köztársaság alkotmányának 32. cikkelye értelmében.

Ha az Alkotmánybíróságot bármilyen okból akadályozták volna e hatalom gyakorlásában, akkor az állampolgárok az ellenálláshoz való jogukat az Alkotmány említett cikkelyével összhangban, vagy anélkül is alkalmazhatják, mivel ez természetes jog, gyakorlatilag bármikor alkalmazható.

Végül Buzinger azt mondja, az alkotmánymódosítást elismert hazai és külföldi szakértők bevonásával kellene elkészíteni. Miután az új alkotmányt a Nemzeti Tanács jóváhagyta, az alkotmánynak ideális esetben csak akkor kellene hatályba lépnie, ha azt a Szlovák Köztársaság állampolgárai jóváhagyják egy ratifikációs népszavazáson.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.