A választók bizalmának visszaszerzése lesz a Szövetség legfontosabb feladata
Két hónap telt el azóta, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei közös sajtótájékoztatón jelentették be a Szövetség megalakulását. Az azóta eltel időben már sokan kifejtették véleményüket az új párt megalakulásával és esélyeivel kapcsolatban, amik között pozitív és negatív vélemények egyaránt megfogalmazódtak.
Noha kétségtelen, hogy a Szövetséget alkotó pártok közti ideológiai ellentétek feloldása várhatóan jelentős elköteleződést igényel majd az új politikai szubjektum vezetői részéről, a párt megszületése új lendületet adhat a felvidéki magyar érdekképviseletnek, amelynek sikerességén a felvidéki magyarság jövőbeli megmaradása is múlhat.
A Szövetség előtt álló legnagyobb kihívás így a felvidéki választópolgárok bizalmának visszaszerzése lesz, aminek sikerességét először a 2022-es önkormányzati és megyei választások eredménye mutatja majd meg.
Immár kilenc hónap telt el azóta, hogy az MKP, a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei közös szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben a felek elkötelezték magukat egy egységes magyar képviselet mellett. Ezt követően több mint fél éves tárgyalássorozat után jelentették be a Szövetség megalakulását, amelynek hivatalos bejegyzése várhatóan már idén nyáron megtörténik. A felek közti tárgyalások tehát jól haladnak, így
az új párt megszületése egy olyan, hosszútávú együttműködés kezdete lehet, ami az elmúlt tizenegy év után újra egységbe kovácsolhatja a felvidéki magyarságot. Ezt a legutóbbi felmérések is alátámasztják, amelyek szerint a Szövetség támogatottsága jelenleg közel 6 százalékra tehető, amivel az új párt bejutna a szlovák parlamentbe.
Mindez különösen azért fontos, mert parlamenten kívüli pártként az egységes magyar képviseletnek csupán csekély szerep juthat a felvidéki magyarságot érintő fontos kérdések megvitatásában, amik így – ahogyan azt az elmúlt év tapasztalatai is mutatják – rendre háttérbe szorulnak. Fontos tehát a Szövetség parlamenti jelenléte, ami azonban nem cél, csupán eszköz lehet a magyarságot érintő problémák megoldásához.
Az ehhez vezető legfontosabb lépés kétségtelenül a felvidéki szavazók bizalmának visszaszerzése lesz, akik közül az elmúlt 11 év során kialakult törésvonalak miatt sokan elfordultak a magyar pártoktól és bizalmatlanul fogadták a Szövetség megalakulását.
A sok esetben több éves ellentétek és sérelmek feloldása, valamint a bizalom visszaszerzése így várhatóan egy hosszabb folyamat lesz, amihez a Szövetségen belül jelenleg működő platformok együttműködésén túl, komoly kompromisszumokra és elköteleződésre is szükség lesz, aminek eredményeit a választók felé is jól láthatóan kell majd kifejeznie a politikusoknak.
Az új pártnak tehát hiteles politikusokkal és a fontos, magyarságot érintő ügyek melletti, egységes kiállással kell a bizalmatlanok számára is vonzóvá tenni a Szövetséget, megmutatva, hogy az elmúlt évek megosztott politikája után, ezúttal őszinte összefogás, érdekszövetség helyett tehát valódi Szövetség született a felvidéki magyarok érdekében.
Ennek eszköze lehet a Szövetségen belül működő platformok felszámolása is, amiknek jelenleg még komoly szerepük van a három párt közti vitás kérdések és ideológiai ellentétek rendezésében. Az új politikai szubjektum hivatalos bejegyzése után azonban a platformok megléte könnyen zavaró lehet, a platformpolitizálás pedig hosszútávon a valódi egység helyett, sokkal inkább egyfajta együttműködés létrejöttét sugallhatja a választók felé, ami szintén gátolhatja a pártba vetett bizalom kialakulását.
Mint ahogyan az is, ha a Szövetséget nem egy egységes, magyar pártként definiálnák a felek, ami a pártvezetésen kívül a választók szintjén is komoly ellentétekhez vezethet a jövőben, és a formálódó egységre is negatív hatással lehet.
Fontos azonban, hogy magyar pártként a Szövetség az olyan alapvető és meghatározó kérdések mellett, mint a Beneš-dekrétumok ügye, vagy a kettős állampolgárságot tiltó törvény rendezése, az embereket napi szinten érintő gazdasági és szociális kérdésekre is megoldást tudjon nyújtani, amivel a felvidéki magyarok mellett, más választókat is képes lehet megszólítani.
Az etnikai alapú politizálás mellett a pártnak tehát a Szlovákiát és a déli régiókat érintő kihívásokra is hatékony választ kell adnia, hiszen azok éppúgy lényegesek a felvidéki választópolgárok számára, akik sok esetben éppen ezt hiányolva fordultak a szlovák pártok felé az elmúlt években.
A pártok közti folyamatos egyeztetések, az elmúlt hetekben megtartott közös sajtótájékoztatók, valamint a Szövetség készülő programja és alapszabálya kétségtelenül ebbe az irányba mutat, ami egyértelműen pozitív üzenet a választók számára. A következő hónapokban így várhatóan tovább nő majd az új magyar párt támogatottsága, aminek első erőpróbája a 2022-es önkormányzati és megyei választások lesznek, amiken egy sikeres szereplés a következő parlamenti választásokra is új lendületet adhat a párt és a felvidéki magyar szavazók számára.
Mindez azért fontos, mert az elvesztegetett elmúlt tíz év után a következő lesz talán az utolsó lehetőség arra, hogy az egységes magyar párt a parlamentbe jutva lehetőséget biztosítson arra, hogy a magyarság a következő száz évben is meghatározó legyen Felvidéken.
Mindehhez azonban a politikusoknak minden eddiginél jobban szükségük lesz a választók támogatására, a következő időszak munkáját így egyértelműen a bizalom visszaszerzésének kell alárendelni.
A szerző a XXI. Század Intézet elemzője.
