2021. február 1., 13:09

A vakcinahatékonyság diszkrét bája, avagy amikor a hatvan is jó, nemcsak a száz

A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinájáról beérkező első adatok igen bizalomgerjesztőek voltak, a 95%-os hatékonyság minden várakozást felülmúlt. Azóta eltelt bő másfél hónap, új oltóanyagok bukkantak fel a piacon, olyanok, amelyek már messze nem rendelkeznek ilyen erős mutatókkal. Az amerikai Johnson&Johnson egy adagos, emiatt igen ígéretes vakcinájának hivatalos hatékonysága például nem éri el a hetven százalékot, de az orosz és kínai vakcinák is hasonló értékeket produkálnak. Utánajártunk, mekkora probléma ez?

Fotó: pixabay.com

Először azt érdemes tisztáznunk, egyáltalán mit értünk hatékonyság alatt, hiszen a sajtóban fel-alá röpködő számok önmagukban keveset mondanak. Mihez kezdjünk például azzal, hogy a Nagy-Britanniában használt, s nem sokára egész Európában bevetendő AstraZeneca vakcinának hivatalos adatok szerint "csak" 62%-os a hatékonysága

A járványtani szaknyelv kétféle hatékonyságot különböztet meg.

Az angol nyelvű forrásokban efficiacy-vel és effectiveness-szel ugyanúgy találkozni, magyarra hatékonyságként fordítható mindkettő, ugyanakkor nem ugyanazt jelenti a két fogalom. Előbbi, amelyet most a megkülönböztethetőség kedvéért fordítsunk hatásfoknak, a klinikai, szabályozott körülmények között lezajlott vakcinakísérleteket eredményeit jelöli. Olyan kísérletekét, amelyben önként jelentkező, meghatározott egészségi állapotú, korú és nemű emberek szerepelnek, tehát a  résztvevők összetétele nem tükrözi a társadalom valós összetételét.

Egy, a klinikai tesztelések során 95%-os hatásfokúnak mutatkozó vakcina hatékonysága viszont szinte mindig alacsonyabb, ez ugyanis, kissé leegyszerűsítve, a mindennapi körülmények között mért eredményeket mutatja, ráadásul a társadalom teljes egészére! Ebből következik, hogy a hatékonyság bizony országonként eltérő lehet, például aszerint, milyen eloszlású az adott társadalom korfája. 

Hatásfok vagy hatékonyság, mi is az? A klinika kísérletek eredményei alapján megadott hatásfok tulajdonképpen egy képlettel könnyen kiszámolható paraméter. Példaként vegyük a Pfizer-vakcina harmadik fázisának eredményeit, amelyben (nagyjából) 45 ezer ember vett részt, ezek körülbelül fele kapott vakcinát, a másik fele pedig placebót. Az elkövetkező néhány hónapban 170, tünetekkel járó(!) koronavírusos megbetegedést regisztráltak, 162-őt a placebót kapott csoportban és nyolcat az oltottak között. Ebből számítják ki az ún. kockázati arányt (risk ratio), amely a két érték aránya (jelen esetben 8/162). Az eredményt egyből kivonva, majd százzal megszorozva megkapjuk az oly' sokat emlegetett vakcina-hatásfokot százalékban, a Pfizernél ez 95,06%.

A fenti eredmény, nem lehet eléggé kihangsúlyozni, laboratóriumi körülményeket szemléltet, a vakcina "hétköznapi" hatékonysága ennél biztosan kisebb. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy sem a magyar, sem a nyugati sajtóban nem használják következetesen e két fogalmat, a Moderna 62%-os hatékonysága valóban hatékonyság, tehát gyakorlati mutató, míg a Pfizer 95%-át helyesebb lenne hatásfokként említeni.

Az Egyesült Államokban komoly indulatokat kavart, hogy a szakértők által messiásként várt, a lakosság számára folyamatosan reklámozott Johnson&Johnson-vakcina hatásfoka "mindössze" hetven százalék körül van.

Éppen a fenti különbségtétel elmaradása váltott ki ekkora felháborodást, amelyet most az amerikai járványügyi szakemberek nem győznek kezelni.

Nem csak az USA-ra, Európára is jellemző az elmúlt hetekben kialakult hatékonyság-fetisizmus, amely azért nagy probléma, mert február elejére világosan látszik, a Pfizer és a Moderna nem fog tudni elég vakcinát szállítani a kontinensre (sem). Muszáj lesz a brit AstraZenecától, esetleg Kínából vagy Oroszországból rendelni némileg alacsonyabb hatásfokú (illetve hatékonyságú) oltóanyagot. 

Ez viszont nem azt jelenti, nagyobb veszélyben lennének azok, akiknek nem jut valamelyik "divatos" vakcinából.

Maradva a Johnson&Johnson termékénél, kiderül, egészen más a leányzó fekvése, ha a komolyabb tünetekkel járó megbetegedéseket nézzük, hiszen itt a hatásfok már 85%-ot mutat, a valóban súlyos, illetve halállal végződő fertőzések elkerülésére pedig éppen annyira alkalmas, mint a Pfizer vagy a Moderna vakcinája.

Egy másik örvendetes dolog, hogy a jelek szerint, ha nem is gátolja meg 100%-osan a vakcina a fertőzést, nem csak kockázatát, de a betegség "erejét" is csökkenti. Mivel a vírus folyamatosan mutálódik (a brit és dél-afrikai változat már komoly karrierrel bír), a vakcinák hatékonysága önmagában nem mérvadó. Sokkal fontosabb, hogy az oltás a súlyos, komoly megbetegedésekkel járó fertőzés lehetőségét csökkentse, ez pedig, a jelek szerint működik, úgy a brit, mint a dél-afrikai mutáció esetében, holott sem egyikre, sem másikra nincs jelenleg külön vakcina. 

Van tehát remény!

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!