A tárca szerint az RTVS közszolgálatiságát és anyagi stabilitását erősítik
Az RTVS működésében tervezett változások oka az anyagi stabilitás erősítése, valamint az a tény, hogy a közmédia több év alatt sem tudta igazolni a tevékenységével, hogy valóban közszolgálati intézmény – jelentették ki csütörtöki sajtótájékoztatójukon a kulturális tárca képviselői, valamint Andrej Danko, az SNS elnöke.
Az elsődleges célnak a vezérigazgató lecserélését tartják, továbbá a megválasztása módjának módosítását. Ľuboš Machaj jelenlegi vezérigazgató nem élvezi a bizalmukat, nem tudja jól menedzselni és irányítani az intézményt.
Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter kijelentette,
egyelőre nincs elképzelése arról, ki váltja Machajt. Danko hozzátette, egyeztetnek a további lépésekről a vezérigazgatóval.
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) miniszterelnök-helyettes, környezetvédelmi miniszter leszögezte, olyan személynek kell vezetnie a közmédiát, aki garanciát jelent a kormány számára, hogy a közmédiának nyújtott pénz az RTVS-ben marad, és fejlődik az intézmény.
Danko kijelentette, tarthatatlan az RTVS jelenlegi gazdasági helyzete, és a támogatást nem célzottan használja fel. Szerinte a közmédiában feloldhatnák a reklámok korlátozását, hogy emelkedjen a bevétele és versenyképessé váljon.
– mondta, hangsúlyozva, hogy új elképzelésekre van szükség.
Šimkovičová azt is kijelentette, az emberek egyre inkább más médiák felé fordulnak a „fősodratú média” helyett, mivel az csak egyfajta megközelítést kínál. Állítása szerint a közmédiában egyes véleményeket cenzúráznak.
A törvénymódosítás célja nem az, hogy államosítsák a közszolgálati televíziót és rádiót – hangsúlyozta Lukáš Machala, a minisztérium szolgálati hivatalának vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint
az RTVS vezérigazgatóját héttagú tanács választaná, melybe három tagot a minisztérium jelölne, négyet a parlament választana.
A pénzügyminiszter jelöltje a pénzügyeket felügyelné a közmédiában. Hozzátette, hogy a tévé- és rádiódíj eltörlésével a közmédia elveszítette anyagi függetlenségének alappillérét. Közlése szerint a tervezett változtatásoknál Európában működő modellekből, norvég, szlovén, spanyol, francia és olasz példákból indultak ki, és az előkészítésnél figyelembe veszik a sajtószabadságról szóló európai törvényt.
A minisztérium gyorsított véleményezési eljárásra bocsátott törvénytervezete nem választaná ketté a közmédiát, de számos változtatást tartalmaz. Az igazgatót héttagú tanács választaná, melybe három tagot közvetlenül a kulturális miniszter jelölne, négyet pedig a parlament választana.
Létrejön az új műsortanács, tagjainak többségét a parlament választaná, emellett ismét bevezetnék az állammal való szerződéskötés intézményét.
