magyar7 25
A férfiasságtól az apaságig, az égszakadástól Gvadányi és Juhász Gyula Szakolcájáig
Magyar7 - 25. száma
2023. május 2., 07:59

A nagy kisebbségi ígéret

Új hatalmi felosztást jelenthet – vélhetően ez a legnagyobb akadálya annak, hogy a sokat emlegetett, de érdemben még napvilágot sem látott kisebbségi törvény, vagy hivatalosabb nevén a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásra kerüljön. A ma7.sk szerkesztősége birtokában van annak a több oldalas kifogáslistának, amelyet a szlovák kormányhivatal állított össze mintegy magyarázatként arra, miért nem teljesíti a kormány a programjában vállaltakat. 

kisebbségi törvény
Galéria
+9 kép a galériában
Mondvacsinált kifogások...
Fotó: Somogyi Szilárd

Amikor megalakult a 2020-as választásokból alkotmányos többséggel kikerülő új kormány, a kisebbségi politikával foglalkozó szakemberek és az érdeklődő nyilvánosság is nagy meglepetéssel vette tudomásul, hogy az Igor Matovič vezette kormány programjában két olyan vállalás is van, amelyet még a kormányzati pozícióban lévő magyar pártok sem tudtak elérni: a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása, illetve ennek nyomán a kisebbségi hivatal létrehozása. 

Hogy milyen pozitívumokkal járna a kisebbségek számára ez a törvényi, illetve államizgatási változás?

Elsősorban az állandó érdekképviselet lehetőségét, illetve a kisebbségeket leginkább érintő döntésekben az önrendelkezés és az autonóm döntéshozatal határozottabb elemeinek megjelenését említhetjük. Ez azt is jelentené, hogy ha nincs is a parlamentben magyar politikai párt, az érdekképviselet akkor is biztosított, és ez vonatkozna a többi kisebbségre is.  Az oktatás, a kultúra, a nyelvhasználat és még további, elsődlegesen a kisebbségi identitás megerősítését szolgáló témában sokkal nagyobb részvételt biztosítana a jogszabály a kisebbségi közösségek választott szerveinek. 

Mondvacsinált indokok

A rendszerváltozás óta mindig a „politikai akarat hiánya” akadályozta a kisebbségi törvény megszületését, 2020 márciusában azonban a koalíciós kormány vállalta. 

Ennek ellenére 2023 tavaszán már szinte a napnál is világosabb, hogy ezek az ígéretek nem valósulnak meg, holott rég készen van a kisebbségi biztos, Bukovszky László hivatala által készített tervezet, amely rendezné a több évtizedes alkotmányos mulasztást. Az alaptörvény ugyanis utalást tesz arra, hogy a kisebbségek helyzetét törvényileg kell szabályozni. 

A kormányhivatal által megfogalmazott kifogáshalmaz egyebek mellett a következőket tartalmazza: 

– a javaslat alkotmányellenes,

– ellentétes a nemzetközi joggal,

– a szóhasználata nem illeszkedik a szlovák jogrendhez,

– alapvetően avatkozik bele a fennálló államigazgatási struktúrába, és

– kidolgozatlan, illetve nincs befejezve.

Mi az, ami ennyire „kiverte a biztosítékot” a kormányhivatalban? A tervezet egyik kidolgozója, Fiala-Butora János először is arról tájékoztat, hogy bár a kormányhivatal jegyzi a listát, az ténylegesen elsősorban a külügy- és az igazságügy kifogásait tartalmazza. 

Fiala-Butora János
Fiala-Butora János
Fotó:  FBJ archívuma

A javaslat bevezeti a „kisebbségi közösség” fogalmát. Ez a látszólag ártalmatlan szókapcsolat alapjaiban rengeti meg az eddigi hivatalos szlovák felfogást, amely mindig csak „kisebbséghez tartozó egyénekről” beszél, azaz nem ismeri el a közösséghez kapcsolódó jogokat. Az élet más területein viszont probléma nélkül jelennek meg a közösségek kollektív jogai, gondoljunk csak a munkavállalók közösségére – mondja Fiala-Butora. További „eretnekség”, hogy országos szinten bevezetné a nemzeti közösségek tanácsának, helyi és megyei szinten pedig a kisebbségi bizottságok rendszerét, amely a kisebbségeket érintő kérdésekben döntene. Ilyen szempontból igaz, hogy megváltoztatná a meglevő államigazgatási struktúrát, sőt ezt erősítené a létrejövő kisebbségi hivatal is, de gyanítható, hogy a problémát az autonóm kisebbségi döntéshozatal lehetősége jelentené. A kormány kezéből kikerülne tehát a közvetlen ellenőrzés és befolyás lehetősége a kisebbségi ügyek többségében. Fiala-Butora és szerzőtársai a „kisebbségi párt” fogalmát is bevezetnék, ráadásul úgy, hogy a kisebbségi pártok számára vagy eltörölnék az 5%-os parlamenti bejutási küszöböt, vagy jelentősen csökkentenék azt. Bár a nekünk nyilatkozó jogász szerint ez Európa több államában elfogadott, úgy tűnik, hogy a pozsonyi kormány számára ez ma még elképzelhetetlen. 

A minimum elég lesz

Formálisan igaz is az a kifogás, hogy a javaslat szóhasználata új kifejezéseket vezet be, hiszen például sem a kisebbségi párt, sem a nemzeti közösségek tanácsa eddig semmilyen szlovák törvényben nem szerepelt, jegyzi meg a jogász.

A jelenleg az írországi Nemzeti Egyetemen oktató Fiala-Butora János szerint Szlovákia azt a minimumot igyekszik standardként elfogadtatni, amit a nemzetközi szerződések előírnak, ha viszont kisebbségbarát megközelítésből valaki ennél többet szeretne, azt már Pozsony elutasítja, holott egyébként a nemzetközi dokumentumok kívánatosnak tartanák. Az alkotmányellenesség fogalma viszont talány, erre Fiala-Butora kifejezett kérésére sem jelöltek meg konkrét példát, így csak gyanítható, hogy például a saját ügyeikről a döntéshozatalban való részvétel nincs az alaptörvényben konkrétan nemzeti tanácsokhoz kötve, így ezt találhatták kifogásolandónak. 

A kifogáslista további, olykor szőrszálhasogatáshoz hasonló kifogásokat tartalmaz nagy számban, erről olvasóink is meggyőződhetnek, a lényeg azonban vélhetően máshol van, mondja a jogász. A tárcák képviselőivel való találkozás során jóval nyíltabb volt a beszélgetés, mint ahogy ez az írásos anyagból kitűnik, s ott a minisztériumok részéről elhangzott, hogy Szlovákiának nincs szüksége ilyen törvényre, illetve, hogy a szlovákiai kisebbségi jogi helyzet nagyon jó, azt külföldi delegációk is tanulmányozzák. Nincs tehát politikai akarat egy átfogó, a kisebbségek jogállását komplex módon rendező, s a Kisebbségi Hivatal felállítását is jelentő törvény elfogadására továbbra sem. Szakértőnk hozzáteszi, az írásban, kilenc oldalon felsorolt kifogások lényegében ennek a helyzetnek a fenntartását szolgálják, hiszen a törvényjavaslat valóságos megbeszélésére nem volt akarat, bár az elkészítők többször is hangsúlyozták, hogy a beterjesztett szöveg egy olyan alap, amely egy szakmai–érdemi vita kiindulási pontjául kellett, hogy szolgáljon. Ilyen szakmai vitára viszont nem került sor, megmaradt csak a kifogások pontokba foglalt jegyzéke.

A kormány hallgat

Kérdéssel fordultunk tehát Szlovákia Kormányhivatalához, hogy mi a folytatás lehetősége? Talán nem csodálkoznak olvasóink sem, hogy választ a kérdésünkre nem kaptunk. Ezért magához Eduard Heger kormányfőhöz fordultunk, aki még a gombaszögi táborban tett látogatása során is ígéretet tett a törvény elfogadására. A megbízott kormányfő szóvivőjének címzett kérdésre sem érkezett válasz, így csak keserűen konstatálhatjuk, hogy valószínű, hogy a kormánykoalíció örömmel foglalt a programjába hangzatos ígéreteket és kijelentéseket, amikor viszont szembesült azzal, hogy ezek tényleges változtatást jelentenének a kisebbségek jogállásának törvényi rendezésében, akkor egyszerűen megijedtek, hogy most akkor mi lesz, a kisebbségi közösségek ténylegesen önrendelkezést kapnának a saját, kisebbségi ügyeiket illetően? Ilyen „túlzásokba” azért Szlovákia ne essen!

Az ilyen módon elgáncsolt, és a kormányhivatal valamelyik iratmegsemmisítőjében landoló javaslat szinte biztosra vehető, hogy ebben a választási időszakban már nem kerül terítékre. Annál még ez is jobb, mint hogy egy szűkített, minimumot fogadjanak el, ami aztán hosszú évekre lezárná a kisebbségi törvény ügyét

– keres valami pozitívumot a mostani helyzetben Fiala-Butora. 

A Szövetség párt viszont úgy döntött, hogy saját kisebbségi törvényjavaslatot készít el – erről a párt elnöke, Forró Krisztián beszélt a Ma7 médiacsalád egyik év eleji műsorában, s a javaslat előkészítésével megbízott Mózes Szabolcs alelnök pedig azt nyilatkozta lapunknak, hogy az erre felállított munkacsoport dolgozik a javaslatcsomagon, ez része lesz a májusban bemutatásra kerülő választási programnak. Egy átfogó tervezet készül, azzal a céllal, hogy kormányzati szerepvállalás esetén időben és megfelelő tartalommal legyen mit elfogadtatni és átültetni a gyakorlatba. 

Bízzunk benne, hogy az a munkacsoport, amely Fiala-Butora Jánossal egyetemben kidolgozója volt a kormány és tárcái által mereven elutasított javaslatnak akár ilyen formában is sikerre viheti a nemzeti kisebbségi közösségek jogállásának a kisebbségek számára is megnyugtató rendezését!

A cikkben jelzett kormányhivatali kifogáslistát megtalálja a csatolt dokumentumok között.

 

t-zasadne-vyhrady-k-navrhu-zakona-o.1
Galéria
+9 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.