A magyar–magyar verseny kihatásai: Nagyszombat megyei jelöltek vitáztak
Október 24-án összevont megyei és helyi önkormányzati választásokat tartanak. Az októberi Metszetben Nagyszombat megyei polgármester- és megyei önkormányzati jelöltek, Agócs Gergely (Királyrév), Horváth Zoltán (Tallós), Krommer Gábor (Diószeg) és Orosz Csaba (Somorja) ütköztették érveiket.
Vendégeink megvitatták, hogy előnyt vagy hátrányt jelent-e pártszínekben vagy függetlenként indulni, és nem veszélyezteti-e a közösségi érdekeket a megyei mandátumokért zajló magyar–magyar verseny. A meghívottakat arról is kérdeztük, fenntarthatók-e a magyar iskolák, intézmények, illetve polgármesterként mennyire érzik prioritásnak a településük magyar arcélének megőrzését.
Teher vagy előny a pártlogó?
Orosz Csaba elmondta, a politikai pályafutását az MKP színeiben kezdte, előbb helyi képviselő, majd alpolgármester, végül polgármester és megyei képviselő lett. Továbbra is kiáll amellett, hogy a magyar párt színeiben méresse meg magát.
– Somorján a testületben kizárólag a Magyar Szövetség képviselői foglalnak helyet és remélem, hogy ez október 24-e után is így marad. Orosz Csaba felidézte, amikor több magyar párt rivalizált, a településvezetők egy része nem akart állást foglalni ebben a kérdésben és inkább függetlenként indult a választásokon.
Horváth Zoltán hangsúlyozta, a hatodik választására készül, mindig magyarként mérette meg magát. Indult párt jelöltjeként és függetlenként is, de úgy gondolja, az önkormányzati választáson nem annak alapján voksolnak a jelöltre, hogy milyen színekben indul, hanem az elvégett munka alapján döntenek a választók. Horváth Zoltán elmondta, arra hivatkozva, hogy nem tagja a pártnak, nem kapott bizalmat a Magyar Szövetség jelöltállításakor, és ezért függetlenként indul a megyei mandátumért, ez semmit nem von le a magyarságából.
Agócs Gergely felidézte, a negyedik megyei és a harmadik polgármester-választáson vesz részt, minden alkalommal pártszínekben indult. Agócs szerint technikai kérdés, hogy a jelölt pártok támogatásával vagy függetlenként méreti meg magát, az a fontos, milyen ember, milyen értékeket követ.
– A pártszínekben indulást éppen a közös értékek felvállalása magyarázza. Az országos választások logikája az kívánja, hogy a jelöltek pártszínekben induljanak, a megyei választások átmenetet képeznek. A választók itt is személyeket választanak, de a testületben közösen fellépő, pártszínekben megválasztott képviselők nagyobb hatékonysággal tudnak kiállni a régió érdekeiért – húzta alá a megyei képviselő és hozzáfűzte, bízik benne, ha a függetlenként induló magyar jelöltek bejutnak a megyei testületbe, együtt fognak tudni dolgozni a Magyar Szövetség frakciójában.
Krommer Gábor elmondta, első polgármesteri ciklusát tölti, de az MKP jelöltjeként már 2013-ban bekerült a képviselőtestületbe, közgazdászként a pénzügyi bizottságot vezette.
– Diószegen ma már csak a népesség harmadát alkotja a magyarság, nagyobb számban vannak olyan választók, akik hátrányosan ítélik meg, ha a jelölt felvállalja a magyar párthoz való tartozását – mondta Krommer Gábor és hangsúlyozta, a helyi szlovákok felé is nyitott, de a magyarságát soha senki nem kérdőjelezhette meg.
– A magyar nyelvterület peremén a magyar jelöltnek sokkal nagyobb esélye van függetlenként befutni – húzta alá Diószeg polgármestere.
Nem veszélyezteti-e a közösségi érdekeket a magyar–magyar verseny?
Közösségi szempontból Krommer Gábor nem tartja kockázatos lépésnek, hogy független jelöltként indul a megyei választásokon, mivel szerinte a magyar közösségnek stabil szavazótábora van.
– A polgármesterek rendelkeznek leginkább azokkal a tapasztalatokkal, amelyek kamatoztathatók megyei képviselőként, ezért vállaltam az indulást egy olyan csapat tagjaként, amelyben magyar és szlovák településvezetők fogtak össze.
Agócs Gergely a megyei mandátumokért zajló magyar–magyar verseny kapcsán megjegyezte, a Galántai járásban a magyarság aránya alig haladja meg a harminc százalékot. Emlékeztetett, óriási siker volt, hogy négy éve a lehetséges hétből hat helyet szerzett meg a magyar párt. – Ez az egységes közösségi fellépésnek volt köszönhető. Bár a demokrácia szempontjából teljesen jogos a pluralizmus, az etnikai viszonyok miatt a Galántai járásban megvannak a kockázatai a magyar–magyar versenyfutásnak.
Volt olyan ciklus, amikor megoszlottak a magyar szavazatok, és csak négy mandátumot tudtak megszerezni, így abban az időszakban jóval szerényebb eredményeket tudtak elérni a déli régiók javára – hangsúlyozta Agócs, hozzátéve, bízik abban, a magyar választók magasabb részvétele október 24-én ellensúlyozza majd a lehetséges negatív hatásokat.
Horváth Zoltán aláhúzta, nem lát magyar–magyar versenyt, hiszen nem valaki ellen indulnak függetlenként.
– A Dunaszerdahelyi járástól eltérően a Galántai járásban nem fértek rá a magyar párt listájára a magyarlakta városok polgármesterei, márpedig a helyzetüknél fogva nekik fontos szerepük lenne a megyei testületben. A megyéknek nincsenek erős nemzetiségi kompetenciái, a megyei költségvetés mindössze egy százalékát fordítják a kultúrára. A megyei költségvetésből felújított útnak vagy szociális otthonnak nincs nemzetisége – húzta alá Tallós polgármestere, hozzátéve, ő maga is a galántai magyar gimnáziumba járt, természetes, hogy megyei képviselőként kiáll az intézmény mellett.
Agócs Gergely megjegyezte, a magyar párt erős képviseletének köszönhető, hogy a fejlesztési forrásokból arányosan részesültek a magyarok által lakott déli régiók.
– A Galántai járásban egyes szlovák jelöltek azzal kampányolnak, hogy az északi szlovák településeket akarják előtérbe hozni a források elosztásakor. Ha a Magyar Szövetség képviselői nincsenek ott a testületben, semmi nem garantálja a korrekt elosztást – húzta alá Királyrév polgármestere.
Orosz Csaba elmondta, bár a Dunaszerdahelyi járásban is voltak jelöltek, akik leszorultak a Magyar Szövetség listájáról, mégsem indultak el függetlenként. Számításaink szerint a megyei mandátum elnyeréséhez a négy, illetve kilenc évnél korábbinál nagyobb számú szavazatra lesz szükség.
A Felső-Csallóközben a beköltözésnek köszönhetően nagy ütemben növekszik a szlovákság száma, ez idővel élesebbé teheti a versenyfutást a megyei mandátumokért is – jegyezte meg Somorja polgármestere. Orosz Csaba hangsúlyozta, a megyék által fenntartott magyar középiskolák jövője szempontjából egyáltalán nem mindegy, milyen erővel lesz jelen a magyar képviselet Nagyszombat megyében. – A somorjai magyar tannyelvű nyolcosztályos gimnázium ellehetetlenítését az erős megyei frakciónak köszönhetően sikerült kivédeniük – jegyezte meg.
Milyen helyzetben van a település, fenntarthatók-e a magyar intézmények?
Agócs Gergely kiemelte, Királyrév népessége már meghaladja az ezer főt, köszönhetően annak, hogy néhány éve bérlakásprogramot indítottak.
– Súlyos érvágást jelentene a településnek, ha a lakosság száma ezer alá esne, mivel más besorolásba kerülne át a község. Az állam által visszaosztott adók és a helyi illetékek csak a működésre elegendők, a fejlesztéseket pályázatok útján tudjuk megvalósítani, ezekhez azonban önrészre van szükség, amelyhez sok esetben hitelt kell felvenni – mondta Agócs és hozzátette, a nehézségek ellenére az elmúlt nyolc évben számos fejlesztést tudtak megvalósítani.
Krommer Gábor emlékeztetett, Diószeg a városok pénzügyi helyzetét vizsgáló INEKO-felmérésben 2025-ben az előkelő hatodik helyen végzett.
– Az utóbbi négy évben az önkormányzat 10 millió euró értékben nyert el pályázatokat, ehhez 3 milló euró önrészt kellett kigazdálkodni, amihez nem volt szükség hitel felvételére – hangsúlyozta Krommer és megjegyezte, pénzügyi szempontból nehéznek ígérkezik a jövő esztendő, ezért lenne kívánatos a kontinuitás a város vezetésében október 24-ét követően is.
Orosz Csaba hangsúlyozta, a befektetői nyomásnak ellenállva sikerült megőrizniük Somorja kisvárosi jellegét.
– Somorja népessége hivatalosan 14 ezer körül van, de ezen felül a környező települések felduzzasztása miatt további 7-8 ezer embert szolgál ki a város – mondta a polgármester és hozzáfűzte, a főváros közelsége, az elérhető munkalehetőségek miatt az életszínvonal a városban viszonylag magas.
Horváth Zoltán arról beszélt, hogy településvezetőként sok mindent megélt az elmúlt húsz évben, de soha korábban nem volt olyan rossz pénzügyi helyzet, mint most.
– Nagy szükség lenne az önkormányzati reformra, a kistelepülési önkormányzatok összevonására – mondta Tallós polgármestere hozzátéve, hogy a faluban a történelmi épületek kihasználása révén maximálisan élnek a helyi turizmusból fakadó lehetőségekkel. 2025-ben 60 ezer látogatója volt a községnek
– Az oktatási minisztérium optimalizációs tervei a tallósi iskolát is veszélyeztetik, de az intézményt nem fogjuk bezárni. Az iskolát látogató diákok nagy része roma, akiknek az elhelyezése a szomszédos településeken nem megoldható. A kialakult helyzettel senki nem foglalkozik, a probléma kezelésében magára hagyják az önkormányzatot.
Orosz Csaba elmondta, az ország egyik legnagyobb létszámú szlovák alapiskoláját működtetik, de a magyar alapiskolában is évről évre növekszik a diákok létszáma. A polgármester hozzátette, a Somorjához tartozó Tejfaluban egy magyar kisiskola is működik, ennek fenntartását az optimalizáció veszélyezteti, de Orosz szerint a helyzetet „házon belül” kezelni tudják. Számítanak arra is, hogy a jövőben Somorján kell helyet biztosítaniuk a Felső-Csallóközben megszűnő magyar iskolák diákjainak is.
Agócs Gergely emlékeztetett, Csehországban az önkormányzatok anyagi mozgástere jóval nagyobb, mint Szlovákiában, ráadásul a déli régiókban fekvő településeket a tengerszint feletti magasságon alapuló képlet is hátrányosan érinti. Királyrévben kisiskola működik, amelynek a további fenntartásáért mindent megtesznek, mivel minden településnek az iskola a lelke, mondta Agócs Gergely.
Krommer Gábor megerősítette, ha a csehországi szabályozás érvényesülne a szlovákiai önkormányzatokra vonatkozóan, jóval nagyobb lenne a mozgásterük.
– Teljes szervezettségű magyar alapiskola működik Diószegen, de a diáklétszám már évek óta száz alatt van. Kajalról és Vágáról napi szinten ingáztatják a diákokat, köszönhetően a Rakóczi Szövetség segítségével beszerzett iskolabusznak.
Prioritás-e a település magyar jellegének megőrzése?
Agócs Gergely hangsúlyozta, a magyar kultúra fenntartása közösségi szempontból elsődleges. Hasonlóképpen a magyar óvoda és iskola megtartása is elengedhetetlen feladat, a települési önkormányzatnak erre döntő ráhatása van.
– Az intézményeinket foggal-körömmel védenünk kell. Az önkormányzatnak nincs ráhatása arra, a megüresedő portákat kik vásárolják meg, de a bérlakások kiutalásakor előnyben részesíthetik a helyi kötődésű fiatalokat – fogalmazott Agócs.
Krommer Gábor hangsúlyozta, Diószegen az asszimiláció feltartóztathatatlannak látszik. Mivel kultúrájában és a nyelvében él a nemzet, a magyar kultúrát és a nyelvhasználatot kell a lehetőség szerint minél tovább megőrizni – húzta alá a polgármester, hozzátéve, sajnos a realitásokat látva mindez szélmalomharcnak tűnik, és csak időleges eredményeket hozhat.
Horváth Zoltán elmondta, Tallóson könnyebb a helyzet, hiszen a település népessége nyolcvan százalékban magyarajkú. Horváth szerint az a legfontosabb, hogy a gyermekek magukba szívják a magyar kultúrát. Orosz Csaba azt hangsúlyozta, hogy Somorján a magyarság alkotja a népesség mintegy felét, s amellett, hogy a városvezetés minden lehetséges eszközzel igyekszik megtartani a helyi magyarságot, elődjei példáját követve ő is minden somorjai polgármestere szeretne lenni.
Folytatódik a Metszet
A Metszet novemberben folytatódik. A Ma7 közéleti vitaműsorában az október 24-i helyhatósági választások eredményeiről, a levonható tanulságokról kérdezünk elemzőket.
