A lakosság 46,4 százaléka a nyugatbarát irányultságot pártolja - derül ki egy felmérésből
Szlovákia lakosságának 46,4 százaléka a nyugatbarát geopolitikai orientációt pártolja.
Az Oroszország és a Nyugat közötti kiegyensúlyozottságot a válaszadók 39,5 százaléka üdvözölné. A megkérdezettek 8 százaléka szeretné, ha Szlovákia inkább Oroszország felé fordulna - derül ki a júniusi Hogy van, Szlovákia? (Ako sa máte, Slovensko?) közvélemény-kutatás eredményeiből.
- közölték a felmérés készítői. 2014 őszén a megkérdezettek 25,8 százaléka részesítette előnyben a nyugatbarát orientációt, idén márciusban pedig már a 42,8 százalékuk nyilatkozott így.
A nyugatbarát orientáció a válaszadók iskolai végzettségével arányosan nő, a diplomások körében a válaszadók csaknem 60 százaléka támogatja ezt. Leginkább a 30 évnél fiatalabbak Nyugat-pártiak. Az életkorral egyenes arányban nő az Oroszország és a Nyugat közötti kiegyensúlyozott viszony preferálása.
A nem szavazók körében is nőtt a nyugatpárti orientáció, a 2023-as 26,5 százalékról 37,2 százalékra, míg a kiegyensúlyozott viszonyt szorgalmazók aránya a 2023-as 47,6 százalékról 35,8 százalékra csökkent.
A megkérdezettek közel fele (48,9 százalék) számára inkább fontos, vagy nagyon fontos Szlovákia geopolitikai irányultságának kérdése. A válaszadók 18,1 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem tartja ezt fontosnak.
A nyugatbarát válaszadók (57,1 százalék) fontosabbnak tartják ezt, mint a kiegyensúlyozott pozíció (45,6 százalék), vagy Oroszország (41,2 százalék) támogatói.
A válaszadók többsége szerint nagyon fontos, vagy inkább fontos, hogy erről a kérdésről társadalmi szintű vita folyjon (55,4 százalék). A megkérdezettek közel kétharmada (62,4 százalék) úgy véli, ez a kérdés nagyon megosztja, vagy inkább megosztja a szlovák társadalmat. Ebben a kérdésben többnyire az összes geopolitikai irányultság támogatói egyetértenek.
A felmérés június 19. és 24. között készült, 1000 válaszadó bevonásával, az MNFORCE közvélemény-kutató cég és a Seesame kommunikációs ügynökség kezdeményezésére, a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetével (SAV) és a SAV társadalmi kommunikációt kutató intézetével közösen.
