A koronavírust legyőzzük, de milyen áron

Az alattomos koronavírus elleni küzdelem hónapokig eltarthat. Az önfegyelmen és a tisztaságon kívül segíthet nekünk ebben a tavasz, a melegebb idő. Lelkileg is nehéz időszak elé nézünk, féltjük szeretteinket, idős hozzátartozóinkat, szenvedünk a bezártságtól. Domonkos Andor, a Csallóközből származó, jelenleg Magyarországon élő fiatal kutatóorvos, lapunk egészségügyi rovatának állandó szerzője szerint a helyzet komoly, de reményteljes. A vírust előbb-utóbb legyőzzük, a nagy kérdés az, hogy milyen romok maradnak utána.

Legutoljára február végén kérdeztem a koronavírusról, akkor, amikor Európában is terjedni kezdett. Gondolta volna, hogy március 12-én emiatt Szlovákiában és sok más európai országban is rendkívüli helyzetet hirdetnek? Miközben úgy tűnik, mintha Kína túl lenne  mindenen, hiszen onnan már napok óta egyetlen új fertőzöttet sem jelentenek.

Meglepett a rendkívüli állapotok kihirdetésének gyorsasága, különlegesen az, hogy az egyes államok ezt 4-5 napos fokozatossággal tették. Szerbia például lezárta négy határát, de nem az összeset. Ha egyszer határzár, akkor ennek mindegyikre kellene vonatkoznia. Többféle úton el lehet indulni, ha szeretnénk egy járvány terjedését megállítani. Választható a teljes szanálás, ami persze nincs, a másik pedig mérlegelni azt, hogy a közvetlen egészségügyi következményeken kívül milyen más komoly egészségügyi utóhatásai lesznek annak, hogy műtétek maradnak el, akadozik az ellátás, nem is beszélve a gazdasági hatásokról. Nem úgy tűnik, hogy az uniós államok, nem is beszélve a világ többi államairól, a lépéseiket teljes mértékben összehangolták volna.

Kína a vírust nagyjából 3 hónap alatt győzte le. Nem titok, hogy az ottani diktatórikus politikai rendszer szigorának is köszönhetően. Mire számíthatunk mi itt, Európában, ahol demokrácia és szabadság van, amit az emberek sokszor úgy értelmeznek, hogy mindent szabad, semmi sem kötelező? Mit várhatunk, amikor a legsúlyosabb helyzetben lévő olaszoknál már betelt a pohár, az emberek egyre-másra szegik meg a karantént?

Az egyik kollégám éppen Vuhan városából származik, és ő arról számolt be, hogy a fő lépés, a legfontosabb dolguk a kínai hatóságoknak a járvány kirobbanása után a karanténkórházak gyors létrehozása volt.

Ezeket a lépéseket egyre kevésbé lehet megtenni Európában, mert itt a nagy szuperkórházak korát éljük. Ezek az egynapos sebészet köré épülnek, és nagyon fontosak a modern medicina szempontjából. Viszont régen is, a háborúk és a katasztrófák idején ún. barakk-kórházakat létesítettek, azért, hogy a fertőzéseket megállítsák. Ilyen szempontból a szuperkórház veszélyes lehet. Önálló épületek kellenének, külön személyzettel és beszállítókkal. Ha ezt Olaszországban meg tudták volna lépni, nagyon gyorsan gátat tudtak volna szabni a legyengült, nagyon beteg, eleve lélegeztetőgépen lévő betegek átfertőzésének az új vírussal. A karantén betartása is fontos, de ennél is lényegesebb, hogy a kórházakba ne kerüljön be a vírus! Olaszországban ráadásul nagyon sok az idős, nyolcvan feletti ember, ezért ilyen magas a halálozási ráta. A bezártság egyébként fokozza a megbetegedés esélyét és a betegség lefolyásának súlyosságát. Ezért biztatok mindenkit arra, hogy aki egészséges, tegyen nagy sétákat a szabadban, a friss levegőn, élvezze a napsütést.

Az utóbbi hetekben nemcsak a keresőprogramokba írjuk be leggyakrabban a koronavírus szót, de a hírek is szinte megállíthatatlanul zúdulnak ránk a betegségről. A legtöbb embert mégis az foglalkoztatja, meddig tarthat ez a lidércnyomás, mikor lélegezhetünk fel?

Az egyik a tényleges helyzet, a másik viszont az, hogy milyen következményei lesznek a járványnak hosszabb távon. Egy párhuzamot mondanék az influenzavírussal, amely felső és alsó légúti tüneteket okoz, és az alsó légúti halálozásnak az egyik fő okozója. Ennek következtében 500-600 ezer ember hal meg évente a világon. Ez napi 1800-2000 embert jelent. Az influenza tipikusan szezonális betegség, és nem lehet ellene stabil védőoltás kifejleszteni, mert olyan a vírus természete, felépítése. Ezért lenne fontos, hogy minden influenzaszezonban, a tünetek észlelésekor mindenki maradjon otthon, a gyerekek távol legyenek a bölcsődéktől és az óvodáktól, ha csak lehet, ne menjünk munkába, főleg ne olyan helyekre, ahol sokan, több százan vagy ezren dolgoznak együtt. Ha ezeket az intézkedéseket gazdasági romok hátrahagyása nélkül sikerülne átültetni, akkor évente félmillió embert meg lehetne menteni.

A koronavírus sosem fog teljesen eltűnni, a vírus itt marad. Ha pesszimista lennék, azt mondanám, ennek a járványnak is lehet félmillió áldozata, ha pedig optimistább és realistább, akkor globálisan ennek az egytizede. Néhány trendet már figyelembe lehet venni, mert 3-4 hónap eltelt. Nyár elejére talán elmúlik a járványveszély.

Az európai kormányok, így a szlovák is egyre szigorúbb intézkedésekkel próbálják fékezni a vírus terjedését, jobban mondva azt, hogy a csúcsot ne hirtelen érje el, hanem a betegek száma tartható szinten növekedjen, mert nem szeretnék, ha összeomlana az egészségügyi ellátórendszer. Jó lenne, ha jutna lélegeztetőgép minden rászorulónak. Gondolom, egyik kórházi orvos sem szeretne olyan helyzetbe jutni, hogy választania kelljen, melyik súlyos állapotban lévő beteget tegye lélegeztetőgépre, és melyiket hagyja elmenni?

Nagyon sokan ismerik a kanyarót, ami egy viszonylag jól átvészelhető betegség, különösen a gyermekek körében terjed, és az egyik legragályosabb kór. Ha egy gyermek beviszi az óvodába vagy a bölcsődébe, gyakorlatilag garantált, hogy másnapra az összes gyermek beteg lesz. Ha ez a társadalmon egyszerre végigsöpörne, annak messzemenő következményei lennének. Ezért mondjuk el sok helyen, hogy a védőoltások működnek. Az oltásellenesség a biológiai ismeretek hiányából fakad. Ha most határokat zárunk le, és szigorú intézkedéseket hozunk azért, mert a nagyon sok vírus közül az egyik terjed, amelynek, istennek hála, nem kiugró a halálozási aránya, és nem kiugró a ragályossága sem, tehát nem kanyaró és nem ebola, akkor a védőoltásokat adassuk már be! Annál is inkább, mert egyelőre beláthatatlanok a mostani járvány gazdasági és szociális következményei.

Olyan elméletek is napvilágot láttak, miszerint nem kellene útját állni a vírusnak, hadd tombolja ki magát, s ezáltal szerezzük meg ellene az immunitást. Persze úgy, hogy a legsérülékenyebbeket, az időseket és a krónikus betegeket megvédjük tőle, akik számára a fertőzés végzetes lehet…

Itt is az egyensúlyra törekednék. Most olyan a helyzet, mintha az influenza mellé bejönne a képbe egy újabb szereplő, ami azonban az influenzánál gyakrabban okoz alsó légúti problémát, tüdőgyulladást. Ezért a legfontosabb, hogy a veszélyeztetettekre vigyázzunk. A dohányosok hagyják abba a dohányzást, az idősek kerüljék a nagyobb társaságot, maradjanak otthon. Szedjünk C-vitamint, ügyeljünk a kézmosásra. Nem volna helyes elbagatellizálni a veszélyt, de a túlreagálás sem tesz jót. Úgy mondanám, a helyzet komoly, de reményteljes.

Arra vonatkozóan is többféle statisztikát olvasni, hogy a populáció hány százaléka fogja elkapni a vírust. Van, aki 70, mások 40 százalékot jósolnak, de olvastam már 25 százalékos fertőzöttségről is. Ön melyiket tartja a legvalószínűbbnek?

Évente a lakosság negyede keresi fel az orvosát légúti megbetegedéssel, ennek a zömét rhino vírus okozza, 10-15 százaléka influenza és 10-15 százaléka az eddig keringő koronavírus, ami enyhe légúti panaszokat szokott okozni az embereknek. Ennek az új koronavírusnak a megbetegedési arányai nagyjából hasonlóak lesznek. Évente a populáció 20 százalékára tippelnék. Eleinte, amikor még nincs olyan erős immunitás a társadalomban, akkor ez a szám valamivel magasabb lehet. A SARS vírus is hasonló volt, jóval kevesebb betegszámmal, viszont magas, 10 százalékos halálozási aránnyal. Ez a vírus eltűnt, több mint egy évtizede nem „találkoztak” vele, az új koronavírus viszont itt marad.

Beszélgetésünk idején a koronavírusos betegek száma Szlovákiában már meghaladta a 100-at, és ez állítólag azt jelenti, hogy a betegség a második szakaszába lépett, amikor már nem lehet visszakövetni, ki kitől fertőződött meg. Ez azt jelenti, hogy most jön a java, napi több száz, ne adj’ isten, több ezer új megbetegedéssel, ami az ellátórendszer végét is jelenthetné?

Most egy meredek emelkedésre kell készülni. Jelenleg is több száz olyan beteg van, akiről még nem tudunk, és lehet, hogy sosem fogunk róluk tudni, hiszen gyakorlatilag tünetmentesen vészelik át a betegséget, de ettől még megfertőzhetnek másokat. A jövő hét közepén (lapunk megjelenése idején – a szerk. megjegyzése) nagyjából már fogjuk látni, hogy hol tartunk. Lehet, hogy addigra már elérjük a plafont, egy nagyjából stabilizálódott betegszámot, de ha nagyon meredeken fog még mindig emelkedni a betegek száma, akkor elhúzódó járványra kell felkészülni, annak minden negatív következményével együtt.

Az egyre szigorodó intézkedések miatt a kórházak elnapolták a műtéteket. Egyes vélemények szerint ennek is meglesz a maga áldozatmérlege, hiszen olyan onkológiai és más, súlyos betegek műtéte marad el, akik emiatt meghalhatnak, vagy az életük jelentősen lerövidülhet. Miközben azt is megértjük, hogy most minden orvosra és minden lélegeztetőgépre szükség van. Fennáll ennek a veszélye?

Ez valóban fontos kérdés.

Az sem mindegy – bár természetesen mindenkinek hiányzik a családtagja, akit elveszít –, hogy ezek az áldozatok milyen korcsoportból kerülnek ki. Egy daganatos betegnek a több hétre elhalasztott műtét az életét jelentheti. De gondoljunk bele abba is, milyen nehéz most szülni, főleg ha koraszülés lép fel, hiszen az ellátórendszer átszervezés alatt áll a vírus miatt. Biztosak lehetünk abban, hogy sok műtét el fog maradni, és lesznek, akik nem kapják meg a terápiát időben, s így a nem direkt fertőzés következtében is sokan el fognak elhalálozni. Hogy hányan lesznek, azt csak idővel, a járvány lecsengése után tudjuk meg.

Vázoljunk fel egy forgatókönyvet, mi várható az elkövetkező hetekre, hónapokra, hogy fel tudjunk rá készülni.

Jön egy komoly gazdasági recesszió. Kilátástalanság fogja jellemezni a nyarat, nemcsak a turizmus szektorát, de a gazdaság más szegmenseit is. A demográfiai hatás sem kizárt, a félelem és a gazdasági bizonytalanság miatt nem lehet kizárni, hogy kevesebben fognak gyermeket vállalni, akik esetleg már tervezték.

Az emberi kapcsolatokat is megtépázza a járvány, a válások száma megszaporodhat, családok hullhatnak szét. És amiről már beszéltünk, többen, akik a járványhelyzet miatt nem részesültek időben adekvát orvosi kezelésben, idő előtt halhatnak meg.

Még csak egy hete van rendkívüli állapot, még nincs korlátozva az emberek szabad mozgása, de már most érezhető a feszültség a családokban, az utcákon. Van, aki még otthon is szájmaszkban jár, mások bátran belépnek az üzletbe, zárt térbe is anélkül. Sokak kezét már szétmarta az alkoholos fertőtlenítőszer. Nem lenne jó itt is a normális paraszti észre bízni magunkat?

Nem kell túlzásokba esni. A lényeg, hogy aki betegnek érzi magát, lázas, tüsszög, köhög, kapar a torka, vagy náthás, és mégis el kell valahová mennie, az mindenképpen viseljen maszkot. Ezzel gátolhatja meg a betegség terjedését. A maszkot viszont cserélni kell, ha valaki beteg, méghozzá sokszor naponta. Ha egészségesnek érezzük magunkat, otthon ne viseljük és a természetben sincs rá szükség. Elővigyázatosságból viselhetjük zárt térben, boltokban, hivatalokban, buszon. De ez egy átlagos influenza estében is így kellene, hogy működjön.

Ez a járvány azért is különleges, mert az egyik legjobban nyomon követhető, ami egy víruskutatónak hatalmas segítség és lehetőség. A betegségből való gyógyulás hetekig is eltarthat, de már Szlovákiából és Magyarországról is jelentettek gyógyult eseteket. Ez is azt a reményt sugallhatja a félelemben élőknek, hogy a vírust le lehet győzni.

Ha majd egyszer véget ér a járvány, a vírus nem vész el, sőt félő, hogy akár átalakulhat, s akár már ősszel újra támadásba lendülhet. Akkorra meglesz az oltóanyag, vagy pedig a szervezetünk már jobban fel tudja venni ellene a harcot, mint most, amikor még sokan védtelenek vagyunk vele szemben?

Ha ősszel ismét aktivizálná magát ez az új koronavírus, elképzelhető, hogy védettebbek leszünk ellene, és akkorra meglehet a védőoltás is. Most az a nagy kérdés, hogy ez a vírus addigra mennyire mutálódik. Abban bízom, hogy valamivel könnyebb lesz ellene hatékonyabb védőoltást kifejleszteni, mint az influenza ellen. Itt szeretném elmondani, hogy a világon számos, ennél az új koronavírusnál jóval veszélyesebb és fertőzőbb vírus van. Ezek emberek ezreinek, tíz- sőt százezreinek a halálát okozzák évente. A legérintettebb földrész ebben Afrika, itt a koronavírus-járványnak is beláthatatlan következményei lehetnek, mivel a kiéhezett emberek, legyengült immunrendszerrel könnyen az áldozataivá válhatnak.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/13. számában.