2019. december 23., 13:48

A Híd gyilkos csókja a Csemadoknak

A Most-Híd párt négyéves kormányzásának utolsó előtti hónapjában indított körmönfont támadást az idén 70 éves Csemadok ellen. A szlovákiai magyarság közművelődésének intézménye hosszú történelme alatt már többször is ki volt téve az aktuális hatalom aknamunkájának, így tapasztaltabb vezetői elsősorban a közelgő választások előtti kampány részének tekintik a vegyespárt által kilátásba helyezett törvénytervezetet.

Fotó: A szerző felvétele
Az a bizonyos levél...

A Smer-SNS-Híd koalíciójának kulturális államtitkára, Rigó Konrád december 18-án jelentette be, hogy írt egy levelet „arról a tevékenységről, ami évtizedekkel ezelőtt majdnem minden faluban és városban az alapját képezte a kulturális életnek. Amatőr színjátszás, énekkar, kulturális ünnepségek, helyi fesztiválok – ez mind ide tartozott, és ez mind jó volt. És mindezt anno Csehszlovákiában a Csemadok, mint kulturális és társadalmi bázisszervezet kezelte”.

Rigó hozzátette:

Meggyőződésem, hogy a 21. században is szükség van egy olyan állandó dotációval rendelkező kulturális intézményre, amely a magyar kultúrát igyekszik becsempészni kicsiknek és nagyoknak az életébe a magyar kultúrát Szlovákiában.”

Rigó Konrád, a közleménye alapján, a fenti témájú levelet elsősorban a csemadokos érintetteknek küldte meg. A sejtelmesen felvezetett levél azonban nem került bemutatásra, így szerkesztőségünknek más forrásból kellett azt megszereznie.

A bejelentés előtt egy nappal, azaz december 17-én hozzánk is eljutott, több mint 80 címre megküldött levél egy államilag támogatott szlovákiai magyar közművelődési intézmény létrehozásáról, annak törvénybe iktatásáról szól.

Meglepő viszont, hogy a levélírók (Rigó Konrád és Sólymos László) következetesen „intézményt” emlegetnek, s a Csemadok neve csak egyszer kerül leírásra, amikor elmondják, „a szlovákiai magyar közművelődés aktív és gazdag hagyományokkal rendelkező szervezetére, elsődleges partnerként” tekintenek.

Jó, ha tudjuk, a Csemadok finanszírozása 1996-ig az állami költségvetés legitim részét képezte, azaz forrásigényét a kormány fedezte. A gyászos mečiari időkben azonban kikerült ebből a körből, azóta eseti pályázatok és támogatások jelentik pénzügyi forrásainak nagy részét.

csemadok
A bátor kiállásra most is szükség lehet.

A helyzet változtatására, az azóta regnáló kormányzatokhoz hasonlóan, a mostani 2016-2020-as ciklusban sem került sor. Ezért meglepő, hogy két hónappal a kormányzati idő lejárta előtt kezdeményezik egy „országos lefedettségű, államilag támogatott, önálló közhasznú jogállású közművelődési intézmény létrehozását”.

Ahhoz, hogy egy javaslat elfogadott törvénnyé váljon, több hónap szükséges. Két hónappal a mostani kormány mandátumának lejárta előtt, amikor a parlament már nem ülésezik, erre sem lehetőség, sem megfelelő jogi keret nem kínálkozik. Miről szól tehát ez az egész?

Mivel az erről szóló levelet, Rigó Konrád mellett, a miniszter és egyben kormányfő-helyettes Sólymos László is aláírta, nem engedhetjük meg, hogy ne vegyük komolyan, így megpróbáltuk kideríteni, az egyes érintettek mit szólnak a javaslathoz.

Először Bárdos Gyulát, a Csemadok elnökét kérdeztük, aki az ma7.sk megkeresésére a következőket mondta:

„Testületi válasz hiányában előzetesen annyit tudok mondani, hogy nagy fölháborodást váltott ki mindenkinél, aki már olvasta. Egyrészt az időzítés, másrészt a tartalom vonatkozásában. Tulajdonképpen itt arról van szó, hogy a csemadokosokkal akarnak megegyezni egy másik, egy ellen-Csemadok létrehozásáról, miközben itt van egy 70 éve már működő szervezet. Ahelyett, hogy ennek biztosítanának működési támogatást az állami költségvetésből. Testületi válaszunkat az Országos Elnökség fogja megadni január első hetében. Ugyanolyan ez, mint a már állítólagosan megvalósult kulturális autonómiáról szóló szöveg. Mindkettő a választási kampány része. Ami a legmeglepőbb, hogy a választási időszakban jönnek ilyen levéllel, miközben korábban azt sem tudták, hogy mit csinál a Csemadok. Aki ezt a levelet elolvassa, annak az a benyomása is keletkezhet, hogy a csemadokosokat akarják maguk mellé állítani, és arra akarják őket rávenni, hogy mondjanak javaslatokat egy más, egy új, nem-Csemadok létrehozásához. A csemadokosok viszont pontosan tudják, hogy mit jelent számukra ez a szervezet, és az éppen hivatalban lévőknek azon kellene gondolkodni, hogyan biztosíthatnának forrásokat a működésre ott, ahol adófizető állampolgárok vagyunk! Ez viszont nem tévesztendő össze azzal, hogy a Csemadok megvásárolható lenne.”  

Bárdos Gyula
Fotó:  ma7

Kérdéseinkkel december 21-én megkerestük a Szlovák Kulturális Minisztérium államtitkárát, Rigó Konrádot is, aki Sólymos környezetvédelmi miniszter mellett a levél másik aláírója volt. Az alábbi rövid interjút sikerült készítenünk:

Négy évig voltak kormányon: mi az oka, hogy két hónappal az új választások előtt kezdenek el ezzel a témával foglalkozni? Nem lett volna egyszerűbb ezt akkor elővenni, amikor „dübörgött” a koalíciós együttműködés?

Egy felelős pártnak az új koalíciós tárgyalásokra felkészülten, konkrét megoldásokat tartalmazó javaslatokkal kell megérkeznie. Ugyanígy jártunk el a Kisebbségi Kulturális Alap esetében is. Amikor pedig „dübörgött” a kormányon belüli együttműködés, akkor olyan javaslatokat valósítottunk meg, amelyek vagy a kormányprogramban voltak, vagy amelyek ezzel a koalícióval megvalósíthatók voltak.

Az önök levelében felvázolt új közművelődési intézmény legtöbb mutatójában minimum ugyanazt teljesíti, mint a Csemadok, így ha létrejönne ez az új intézmény, akkor mi szükség lenne a továbbiakban a Csemadokra?

Én bízom benne, hogy a 21. században nemcsak, hogy szélesebb körű, hanem egy kissé már más intézményt sikerül létrehozni, mint a jelenlegi Csemadok vagy regionális közművelődési központok! Azt, hogy látom-e az indokoltságát a további létének, arra válasz a mi tervezetünk lényege. Ez abból indul ki, hogy a Csemadokot 96-ban elvágták az állami támogatáshoz való hozzáféréstől. Mi azt szeretnénk, hogy térjen vissza a szlovákiai magyar közművelődés az állami finanszírozásba.

A közművelődés vagy a Csemadok térjen vissza?

Aki félre akarja ezt érteni, az persze gondolhatja, hogy a mi célunk egy párhuzamos intézmény létrehozása. Mi azt szeretnénk, hogy ez az intézmény újra visszatérjen az állami költségvetésbe. Ha a Csemadok meglátja ebben a lehetőséget, és élni kíván ezzel, akkor természetesen nagyon fogunk ennek örülni.

rigó konrád
Fotó:  A szerző felvétele
"Jogi értelemben egy új szervezet kell!"

Úgy tűnik, hogy nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Csemadokról csak mint egy kiindulási pontról beszéljen.

Ha arról beszélünk, hogy nem akarunk visszatérni a '96 előtti időszakba (ekkor volt államilag támogatott a Csemadok – szerk. megj.), akkor ez természetesen igaz. Viszont ha a közművelődésért dolgozókat nézzük, és nekik szeretnénk állami dotációt biztosítani, akkor ez is igaz. Azt sem szabad azonban elfelejtenünk, hogy 2020-ban a közművelődést másként látjuk, mint volt az 1995-ben. Ennek az új intézménynek jogi szempontból egy új képződménynek kell lennie, ténylegesen viszont nem.  

A Hídnak van jogalapja arra, hogy egy önkéntes szervezetnek utat mutasson?

A Hídnak konkrét elképzelése van azt illetően, hogy a szlovákiai magyar kisebbségi kultúrát és művészetet milyen irányba kell továbbvinni. A közművelődés mindannyiunk ügye, ezért mindenkit megszólítottunk. Helytelen lett volna, ha ebből a körből kihagyjuk azokat, akik ebben a tevékenységben a legelhivatottabbak.

Nem érzi, most a kormányzati időszak végén, hogy ez egy kampányszöveg?

Mindent meg fogunk természetesen tenni, hogy kormányzati pozícióba kerüljünk és megvalósítsuk a terveinket. Az pedig teljesen mindegy, hogy ezt egy hónappal vagy egy évvel a kormányzás vége előtt mutatjuk be, mert a lényeg, hogy víziónk kellően vonzó legyen, és megismertessük a választókkal. Akár a választások előtt.

Korrektnek tartja-e, hogy a Csemadok nevet, a szervezet hozzájárulása nélkül egy internetes cím részeként regisztrálják?

Ez egy e-mail cím kialakítása volt, amely nem ütközik semmilyen előírásba. A közérthetőség kedvéért tettük ezt. Sokan nem tudják, mi az, hogy közművelődés, ezért egy olyan általánosan elfogadott nevet kerestünk, amely – akárcsak a xerox a fénymásolást – Szlovákiában a magyarok számára többé-kevésbé a közművelődést jelenti. Ezért van ez az e-mail cím választás.

Lapunknak a témáról elmondta véleményét a Csemadok egyik háttérintézményének számító Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet vezetője, Huszár László is:
„A Csemadok az elmúlt 70 évben különböző politikai helyzetekbe került. Számunkra a hatalom beavatkozási kísérlete nem új jelenség. Vegyük csak a 68-as időszakot, vagy akár a kezdeteket. A történelem csak ismétli önmagát, a hatalom vagy támadja, vagy a politikai érdekeit akarja megvalósítani a Csemadokon keresztül. Ez a Csemadok közösségi tudatába, a falusi alapszervezetek emlékezetébe viszont beivódott. A hatalom a saját politikájának a megerősítésére törekszik. Ezt teszi, próbálja most a Híd párt Rigó Konrád kapitánysága alatt. Ezt mindenki tudja a falvakban, hogy ez egy ostobaság. Ez a „Pimasz úr kalandjai” című fejezetbe tartozik. Ez juthat az eszembe arról is, amikor felteszem például a kérdést, hogy milyen jogon, milyen erkölcsi alapon nyithatnak akárcsak egy csemadoktörveny@gmail címet? A lényeg, hogy a Csemadok elpusztíthatatlan és megszüntethetetlen!”
huszár lászló
Fotó:  A szerző felvétele
"Milyen erkölcsi jogon teszik ezt?"

Eddig az egymásnak homlokegyenest ellentmondó vélemények. A közelmúlt történelme úgy alakította a Csemadok-tagság közösségi tudatát, hogy az aktuális hatalom, ha be akart avatkozni a szervezet életébe, azt mindig valamilyen magasztosabb, felsőbb elv érdekére hivatkozva próbálta megtenni. Ezt jelenleg úgy nevezik, a „21. századi kihívásoknak való megfelelés” szükségessége.

Bízhatunk benne, hogy ezúttal másképp lesz?

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.