2021. december 22., 08:11

A déli országrész lakóinak egészsége múlik a régió csatornázási gondjainak megoldásán

Nagy médiaérdeklődés mellett zajló sajtótájékoztatót tartottak hétfőn Muzslán az ország déli részét jellemző csatornázási gondok kapcsán. Az eseményről hétfőn külön cikkben beszámoltunk, jelen írásunkban inkább, néhány egészen meghökkentő statisztikai adat segítségével, a probléma gyökerét szeretnénk bemutatni a nagyközönségnek.

csatorna szennyvíz
Fotó: pixabay.com

Farkas Iván, Nyitra megye képviselője, Muzsla község polgármestere évek óta próbál megoldást találni a régió csatornázási, szennyvíztisztítási gondjaira. Múlt hét csütörtökön szakmai konferenciát, e héten hétfőn pedig sajtótájékoztatót szervezett a témában.

Kevesen tudják például, de a probléma által talán leginkább sújtott Komáromi járásban a lakosság 61%-ának nincs semmilyen hozzáférése ezekhez. Ivóvizet sokan még mindig fúrt vagy vert kútból nyernek, a járás lakossága által termelt szennyvíz pedig sosem kerül megtisztításra. Ez utóbbi tekintetében országosan is hasonlóan rossz a helyzet, a vidéki lakosság mindössze 26%-ának van hozzáférése a kanalizációhoz.

Egész Nyitra megyében elképesztő a szórás.

Míg a Vágsellyei járás lakóinak 86%-a olyan településen él, ahol megoldott a szennyvíz-elvezetés és tisztítás, a Komáromi járásban ez az arány, ahogy fentebb írtuk, már csak 39%, ráadásul, ha a járási székhelyt leszámítjuk, az adat még sokkal elkeserítőbb, a járás mintegy százezer lakosának mindössze 18,7%-a fér hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz.

Fotó:  Lamos Csaba/ma7.sk

Ahogy arra Farkas Iván felhívta a figyelmünket, Szlovákia az EU-csatlakozási tárgyalások idején vállalta, hogy 2020-ra minden kétezer főnél nagyobb településen rendelkezésre áll majd az ivóvíz- és szennyvízhálozat (a kétezernél kevesebb lakosú falvakra vonatkozó vállalás: mindegyikben lesz vezetékes ivóvíz, és legalább 50%-ukban szennyvíz-elvezetés.) Mondanunk sem kell, ez nem történt meg!

Nem meglepő, hogy a kötelezettségszegési eljárás már zajlik Brüsszelben, Szlovákia komoly pénzbüntetésre számíthat emiatt.

Farkas elmondta, nem véletlenül javasolták, hogy az országnak az EU-s Felújítási Alapból járó 6,3 milliárd euró egy részét (nagyjából 3,3 milliárdot) fordítsák a még hiányzó ivóvíz-rendszer és kanalizáció kiépítésére. "A kormány sajnos nem hallgatott ránk" - jegyezte meg portálunknak a polgármester. A munkát ráadásul nem is kellene nulláról kezdeni, hiszen Párkányban például kifejezetten korszerű víztisztító-állomás üzemel, a baj csak az, hogy félgőzzel. A rendszert 20 ezer lakosra, azaz fogyasztóra tervezték, ehelyett csak tízezres kapacitással üzemel, lévén csupán Párkány lakosságát szolgálja és néhány nánai háztartást - tájékoztatott a polgármester. Minimális befektetéssel, többek között egy megfelelő nyomócső lefektetésével legalább a város közvetlen közelében fekvő településeket rá lehetne kapcsolni a kapacitástartalékkal rendelkező rendszerre, amely ezáltal sokkal hatékonyabban működne.

Ehhez képest a párkányi régió 23 településéből húszban egyetlen méter szennyvízhálózat sincs.

Északabbra és keletebbre haladva sem jobb a helyzet. Mint a polgármestertől megtudtuk, a Lévai járásban egy teljes kistérség éli mindennapjait vezetékes ivóvíz nélkül. A Garam és az Ipoly között húsz szomszédos településen sincs vezetékes ivóvíz.

Néhány hete láttam egy riportot a szlovák köztévén. Egy Iglói járásban fekvő település polgármesternője mesélte, hogy a 2500 fős falujuk közművesített, van víztisztító-állomásuk, de szeretnének egy újat, mert a kültelki nyaralóövezetben nincs. Jót mosolyogtam rajta, mikor közölte, hogy a 21. században így nem mehetnek a dolgok. Tényleg nem!

- jegyezte meg fanyar mosollyal Farkas, aki szerint nem csak kényelmi vagy környezetvédelmi szempontból fontos a szennyvíztisztító vagy a vezetékes ivóvíz.

Statisztikák mutatják, hogy a daganatos betegségek gyakorisága az adott járásban összefügg a két szolgáltatás kiépítettségével.

A probléma megoldása szempontjából egyáltalán nem mellékes, hogy 2027 után Szlovákia már nem jogosult a kohéziós alapokból származó támogatásokra, amelyek a frissen csatlakozott országok felzárkózását hivatottak elősegíteni. Miközben az úthálózat vagy épp a csatornázás fejlesztése tipikusan a kohéziós alapból finanszírozott projekt, néhány év múlva erre már nem lesz lehetőség.

Mi lesz azután? Miből fogjuk a szükséges infrastrukturális beruházásokat finanszírozni?

- teszi fel zárásul a legfontosabb kérdést Farkas Iván, hozzátéve, hogy a kohéziós alapok kimerülése után csak még rosszabb lesz a helyzet. "Eddig sem vitték túlzásba a déli régió támogatását, képzeljük csak el, ha már nem EU-s, hanem állami pénzből kell majd fejleszteni." - jegyezte meg szkeptikusan Farkas. A polgármester szerint a probléma gyökere, mint annyi más esetben, Pozsonyig ér. A fővárosban ugyanis megoldott problémaként tekintenek a kérdésre. Tudják, hogy akadnak régiók, ahol kevésbé rózsás a helyzet, de azt hiszik, marginális problémáról van szó. Farkas szerint ékes bizonyítéka ennek, hogy mennyi forrást különítettek el a csatornázás fejlesztésére. 

Ezért is szervezték meg a csütörtöki muzslai konferenciát és a hétfői sajtótájékoztatót - az előbbit a szaktárca államtitkárának jelenlétében.

Az állam képviselőit is meglepte, mennyire rossz a helyzet a párkányi mikrorégióban. Az általunk ismertetett statisztikákkal, arányokkal nem voltak tisztában - mondja Farkas, így nem csoda, hogy forrásszűkében vannak a települések. Egy nagyjából ezerlelkes község csatornázási gondjainak megoldása alsó hangon egymillió euróba kerülne, de a gyakorlati példák alapján ennek inkább ötszöröse, sőt tízszerese kell mindehhez. Ezen statisztikák helyezik perspektívába, hogy a kohéziós alapból még rendelkezésre álló pénzek valójában mennyit érnek. 110 millió euró jut majd a kétezernél kevesebb lakossal rendelkező falvak csatornázására, és 270 millió az ennél nagyobb települések számára, így valódi, rendszerszintű megoldásra továbbra sem számíthatunk.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.