Megalakult a Csallóköz Natúrpark
Ha valaki végigszáguld Csallóközön, mondjuk a 63-as főúton, egy sík, monoton, agrárjellegű kultúrtájat lát, kukorica és gabonatáblákat, amit itt-ott szakít meg egy-egy szélfogó. Pedig valamikor egy lápos, vizenyős, gazdag élővilággal rendelkező terület volt, nem hiába hívták Tündérkertnek.
Persze foltokban azért akad itt még biológiailag sok-sok érdekesség. Él még itt például a vöröshasú unka, a nagy tűzlepke, a tompa folyamkagyló, a szivárványos ökle, a lápi póc, a halványfoltú küllő, hogy csak néhányukat említsük.
Igaz ezek visszaszorultak a védetté nyilvánított, NATURA2000 élőhelyekre, mint a csicsói ártér, Nagyléli sziget, a csilizközi mocsarak, a kulcsodi Duna-ág, a pozsonyi ártér, és a dunai erdők, ahol megtalálhatóak a puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, láperdők, keményfás ártéri erdők, illetve eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárjai.
Értékek, amelyek megőrzésre szorulnak, sőt bemutathatóak, látványosságok, hogy ne csak a jó termálvízért, vagy az akár az Árpád-korból is származó számtalan kulturális örökségért jöjjön a turista.
Ezen értékek megőrzésére alapította meg a Csallóköz Natúrparkot 2020. augusztus 26-an Somorja polgármestere, Orosz Csaba, a Szlovákiai Közgazdász Társaság elnöke, Hervay Rozália, illetve a Somorjai Régiófejlesztési Központ igazgatója Tuba Lajos. December 18-án 17 önkormányzat csatlakozott az Öreg-Duna mellékéről Somorjától Csicsóig.
Az előkészületek, a közös gondolkodás már hosszabb ideje tartott a csatlakozó önkormányzatok és a szervezetek között. A szervezés időigényes volt, hiszen az önkormányzatok belépéséhez testületi döntés kell.
Elsősorban a Duna partján fekvő önkormányzatok jöttek számításba, hiszen összefüggő területet kellett kialakítani. A szervezet viszont várja a további, együttműködni kívánó vállalkozók, civil szervezetek, magánszemélyek és önkormányzatok jelentkezését.
A natúrparkok Nyugat-Európában még régebb óta ismertek, Magyarországon kb. 15 éves múltra tekintenek vissza. Szlovákia azonban sem ezzel a típusú szabályozással, sem a szükséges szervekkel nem rendelkezik, ami nagy kár, mivel a natúrpark fogalma Európa-szerte nagyon ismert és turisztikailag is nagyon vonzó.
Általánosságban véve, a natúrparkok esetében ugyan a természetvédelemnek nagyon erős szerepe van, de inkább úgy kéne rájuk tekintenünk, mint a régiófejlesztésnek egy hiányzó láncszemére. Ugyanis a natúrparkok tudják igazán integrálni és támogatni a fenntartható régió-, ill. vidékfejlesztést, hogy a csatlakozó községek és szervezetek fejlesztéseiket összehangolják, hogy a fejlesztés tiszteletben tartsa a régió kiemelkedő természeti adottságait, megerősítse azokat, és emellett hasznot is képes legyen generálni belőlük.
„A natúrparkok védett tájak, melyek saját régiójukban eredményesen valósítják meg a fenntartható fejlődést, a védelem és a használat lakossággal konszenzusban megvalósított együttesét. Ezáltal a natúrparkok nem csak a fenntartható vidékfejlesztést segítik elő, hanem támogatják a természeti és táji értékeken alapuló pihenést és turizmust és bővítik a környezeti nevelés és tudatformálás eszköztárát. Munkájuk szempontjából döntő a sikeres együttműködés a regionális szervezetekkel és az önkormányzatok, a természetvédelem, a turizmus, a mező- és erdőgazdaság szereplőivel.“
Tehát a tájszintű terület- és vidékfejlesztési együttműködéssel a natúrparkok hozzájárulnak:
- az érintett terület természeti és kulturális örökségének, nevezetességeinek, természeti értékeinek, kultúrájának megőrzéséhez és fejlesztéséhez;
- a környezeti szemlélet formálásához;
- a táji identitás és a táj iránti fogékonyság erősítéséhez;
- a foglalkoztatás bővítéséhez;
- a lakosság életminőségének javításához;
- a tudatos, összehangolt térségi vidékfejlesztéshez.”
Tehát a natúrparknak 4 pilléren kell állnia:
- pillér – A természeti és kulturális örökség megőrzése:
a táj gondozása, ápolása, a táj megőrzésre érdemes karakterelemeinek és a tájértékeknek a védelme, azélőhelyek, fajok fennmaradása és a hozzájuk fűződő tudás és ismeret alkalmazása.
- pillér – Környezeti nevelés, szemléletformálás:
az érintett lakosság és a natúrpark területére érkező látogatók környezeti szemléletének formálása a helyi természeti örökség és a megőrzésükre tett erőfeszítések, a helyi környezettudatosság bemutatásán keresztül.
- pillér – Vidékfejlesztés:
a helyi természeti és kulturális örökségi elemeken, valamint táji adottságokon alapuló, a táji értékeket megőrző, gyarapító helyi társadalmi-gazdasági fejlesztések támogatása a helyi közösségek bevonásával (pl. helyi termékek, helyi piacok, megőrzést, bemutatást támogató infrastruktúra fejlesztése, gazdasági együttműködések).
- pillér – Turizmus és rekreáció:
az érintett táj szépségére, harmóniájára, természeti és kulturális adottságaira, sajátos értékeire, egyediségére építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs kínálat megfogalmazása, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés, desztináció-építés, turisztikai piacra vitel, együttműködés, közös értékesítés.
Bár az új környezetvédelmi miniszter pozitívan áll a natúrparkok alapításához, azért a tárcának ki kellene alakítania azt a releváns részleget, amelynek hatáskörébe a natúrparkok kezelése szervesen beleillene.
Jó volna, ha a tárca végre saját szabályozást vezetne be a natúrparkok kapcsán. Kidolgozná az alapvető koncepciós anyagokat (a natúrparkok szervezeti, szakmai és működési koncepciója) az idevágó formanyomtatványokkal együtt, és ezeket elérhetővé tenné a jövendő natúrparkok számára. Kialakítana egy pályázati rendszert a natúrparkok számára, vagy beépítené a natúrparkokat az eddig létező speciális pályázati programokba. Illetve részletesen kidolgozná a natúrpark jóváhagyási folyamatát, valamint a feltételrendszert, amely betartásával elnyerhető és használható a natúrpark cím.
Szerencsére a Csallóköz Natúrpark nem járatlan utakra készül, hiszen szoros kapcsolatot kíván kialakítani az Öreg-Duna túloldalán már működő Szigetköz Natúrparkkal, amelyet 26 község alapított, kimlei központtal, 508 km2-en, és mint LEADER-szervezet és TDM-szervezet már több év óta eredményesen működik együtt a szigetközi településekkel és vállalkozókkal.
Tudták-e, hogy a rántott, ecetes halat kizárólag a Szigetközben készítik? Hogy a Szigetközben rendkívül nagy egyedszámban található meg az eurázsiai hód, mely egyszerre épít és rombol? Hogy a Borbála-járás egy Európában egyedülálló horvát népszokás, mely a Szigetközben még mindig él? Hogy a Szigetközi Csutora Néptáncegyüttes és a lipóti házi parasztkenyér is a térség értéktárában szerepel?
Nos, hasonló csodákat bizonyosan Csallóköz is tud nyújtani…
