A magyar szuverenitástörvény 2004. december 5. árnyékában
A szégyenletes 2004. december 5-ei magyarországi népszavazás szomorú évfordulója kapcsán a magyarországi baloldal újra kimutatta méregfogát a külhoni magyarság felé. Tizenkilenc évvel ezelőtt a kettősállampolgárság ellen keltettek eszeveszett hisztériát Gyurcsányék az anyaországban, most pedig a külhoni magyarságot is bevonva, rá hivatkozva hadakoznak a szuverenitástörvény ellen.
A szuverenitás megőrzése talán az egyik legfontosabb feladat jelenleg Magyarországon, és a kormány által kezdeményezett, most tárgyalt alaptörvény-módosítás sorsfordító jelentőségű, mert már a 2022-es országgyűlési választásokat követően is bizonyságot nyert, hogy bizonyos nemzetközi erők igyekeztek beavatkozni a magyar választásokba: a baloldalt győzelemre vezetni, és általuk komoly befolyást szerezni Magyarországon.
A szuverenitástörvény elfogadása egyfajta védelmet jelentene az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választási kampányban az országba ellenőrizetlenül különböző utakon zúduló, az ellenzéket támogató dollármilliókkal szemben.
Nem csoda tehát, hogy a dollárbaloldal minden követ megmozgatva tiltakozik ellene, és ebbe újfent belekeveri a külhoni magyarságot. Sajnálatos módon párhuzamot von az Egyesült Államokból és más nyugati országokból az anyaországba beáramló és az ellenzéket támogató dollármilliók, valamint a magyar kormánynak a határon túli magyarságot segítő támogatások között.
Vagyis példának okául szerintük a december 17-ei előrehozott szerbiai parlamenti választásokon, valamint az ezzel egyidőben tartandó vajdasági tartományi parlamenti és helyhatósági választásokon a magyar kötődésű szervezetek magyarországi támogatása éppolyan beavatkozást jelent a szomszédos ország belügyeibe, mint amilyent a magyarországi szuverenitástörvény akar kivédeni.
Állítólag már olyan jellegű levéllel fordultak a szerb kormányhoz, amelynek tartalma felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar kormány veszélyezteti Szerbia szuverenitását és a választások tisztaságát.
Magyarán, amennyiben a magyar kormány támogatást nyújt a határon túli magyar nemzetrészeknek, akkor ugyanilyen alapon kaphatna pénzügyi támogatást nyugatról a magyar ellenzék is bármilyen célra. Csakhogy ez a párhuzam nagyon sántít! Adott esetben arról feledkeztek meg, de nagyon, hogy az anyaország kormánya az elszakított nemzetrészeken élő magyarokat megmaradásuk érdekében támogatja, ezzel szemben a magyar ellenzék pénzelésével nyugat célja az anyaország nemzeti kormányának leváltása.
Az anyaország a támogatásokért semmit se kér cserébe, csak a leszakított nemzetrészeket kívánja erősíteni, viszont Brüsszel és az Amerikai Egyesült Államok az ellenzék támogatásának fejében Magyarországot az önrendelkezésétől akarja megfosztani. Micsoda különbség!
Valószínű, hogy a magyar országgyűlés az ellenzék ellenséges magatartása ellenére megszavazza a nemzeti szuverenitásról szóló törvényt, amiért valószínű, Brüsszel vadul prüszkölni fog, és újabb kötelezettszegési eljárást indít majd az ország ellen. Ennél viszont sokkal veszélyesebb, hogy a határon túli magyarsággal való újabb riogatás az anyaországban megint ellenszenvet szíthat a külhoni magyarsággal szemben, ugyanúgy, mint ahogy ezt Gyurcsányék tették a 2004.december 5-ei népszavazást megelőző kampány során.
