A magára maradt Za ľudí
Továbbra is mélyponton a szlovák jobboldal. Főleg úgy, hogy a kormányon lévő jobboldali pártok történelmi esélyt kaptak kitölteni a négyéves kormányzati ciklust. Ez az állapot rányomta a bélyeget az összes jobboldali pártra. Különösen nehéz a Za ľudí helyzete, amely ugyan parlamenti párt, de a következő választáson aligha jutnának be a törvényhozásba. Számukra az jelentheti a megoldást, ha valamelyik pártkoalícióba becsatlakoznak. Ám ez nem olyan egyszerű.
Az Za ľudín belül nagy a tanácstalanság. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen nem igazán látható, mely pártokkal foghatnának össze. Ezt még maga a párt elnöke, Veronika Remišová sem tudja, hiszen egy múltheti vitaműsorban sem akarta elárulni, kikkel tárgyal a Za ľudí. Talán mert még a párton belül sincs összhang abban, hogy merre forduljon az Andrej Kiska örökségét felélő párt. Pedig a Za ľudíval több jobboldali párt is együttműködne, a probléma viszont ott van, hogy a párton belül eltérően gondolkodnak a jövőt illetően.
Vegyük például Veronika Remišovát, akinek számos politikussal meggyűlt már a baja.
Az SaS-szel nincs jó viszonya, hiszen abba a pártba lépett be Mária Kolíková, aki a Za ľudí színeiben került be a parlamentbe, majd lett igazságügyi miniszter. Kolíková és Remišová viszonya koránt sem volt felhőtlen, hiszen amikor Remišová lett a pártelnök, Kolíková mindent megtett annak érdekében, hogy Remišovát leváltsa. Amikor ez nem sikerült, akkor a Kolíková körül csoportosuló tagok beléptek az SaS-be.
Remišová gyakorlatilag úgy tekint az SaS-re, hogy annak egy jelentős részét az egykori Za ľudí-tagok alkotják, akikkel nem szívesen működne együtt.
Eduard Heger új pártja, a Demokrati is hasonló okok miatt nem kerülhet szóba Remišovánál. A Demokrati pártot az egykori Spoluból nevezték át, amelynek az elnöke az a Miroslav Kollár volt, aki szintén a Za ľudí listáján jutott be a parlamentbe. Andrej Kiska távozása után ő volt Veronika Remišová kihívója az elnöki székért, ám alulmaradt. Később távozott a pártból és Igor Matovič kormányából is.
Remišová korábban kijelentette, hogy számára a Spolu túlságosan liberális politikát folytat, ezért sem szeretne velük együttműködni.
A Progresívne Slovensko pedig szóba sem kerülhet, hiszen Remišová szerint a Za ľudítól teljességgel eltérő értékrendet vallanak. A KDH-t viszont a pártelnök nem utasította el, sőt őket nevezte meg a legközelebbi szövetségesnek, ám a párt kijelentette, hogy a következő választáson egyedül indul, számukra tehát nincs jelentősége annak, hogy a Za ľudí hogyan vág neki a választásnak. Egyes információk szerint Veronika Remišová egykori pártjához, az OĽaNO-hoz is visszatérhet.
Számára ez tényleg az utolsó megoldást jelentheti. Ha ez megtörténik, a Za ľudí elnökének el kell fogadnia Matovič játékszabályait, amely nem mindig egyértelmű.
Veronika Remišovának tehát rengeteg politikai szereplővel meggyűlt a baja, így az ő vezetése alatt nehéz lesz bárkivel is koalíciót kötni. Ugyanakkor a párton belül akadnak olyan szereplők, mint például Juraj Šeliga vagy Jana Žitňanská, akiknek nem okozna gondot együttműködni az említett jobboldali pártokkal. Veronika Remišován múlik tehát az, hogy mennyire sikerül félretennie a személyes konfliktusokat annak érdekében, hogy a Za ľudí minél előnyösebb választási listán szerepeljen.
Ellenkező esetben simán megtörténhet az is, hogy Juraj Šeliga és Jana Žitňanská dobbantanak, és elfogadnak egy komolyabb ajánlatot egy más párt listáján.
Vajon Remišová érzi ennek a kockázatát?
