Nagy szükség volt a pálfalai óvodára

Az ünnepélyes alkalmon Szarvas Erzsébet lelkipásztor köszöntötte a résztvevőket, köztük Géresi Róbertet, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökét, valamint Porubán Ferenc főgondnokot.

Rákos Loránt egyetemes lelkészi főjegyző áhítatában rámutatott, hogy az óvoda építtetői és támogatói azt ismerték fel, hogy naggyá válni valójában csak úgy lehet, ha előbb felismerjük kicsinységünket, és felmérjük a lehetőségeinket.

A felvidéki magyar és cigány nemzet történelmi újraélesztésén dolgozók úgy értették meg e folyamatban Isten szándékát, hogyha kisebbségi közösségünk kicsinyeinél kezdünk nemzeteink felemelkedésén dolgozni. Gyermekeinket kell először is Istent követőknek nevelnünk, hogy aztán az igazi túlélést e földi viszontagságok között olyan fiúk és lányok legyenek, akik szeretik majd Istenüket, szeretik a szüleiket, szeretik népüket, szeretik hazájukat azért, mert érezni fogják, hogy Isten is így szereti őket, és soha nem fogják hagyni, hogy az előbb felsorolt szeretteik közül akár csak egyet is eltiporjon ez a konok világ. Az erre való nevelést kínálja gyermekeiteknek ez az óvoda”

– fejtette ki az egyetemes lelkészi főjegyző.

Kitért a szülőföld szeretetére, majd utalt a magyarság és a cigányság kapcsolatára, közös kulturális értékeire. „Mi most itt 2021-ben a cigány és magyar nemzet kovászai vagyunk, és azzal a hittel indítjuk útjukra kicsinyeinket e pompázatos óvodában, hogy olyan emberekké váljanak – ha majd felnőnek –, hogy tovább vigyék és naggyá tegyék nemzetüket” – mondta Rákos Loránt, s végül Isten áldását kérte az óvoda új jövőt hozó növendékeire.

A többségében romák által lakott Pálfala községben már több évtizede nem működött óvoda, sőt a szomszédos Bellény és Szútor községben sem. Az új intézmény megépítésére tehát ezért is volt égetően nagy szükség.

Az elhatározás 2018 elején született meg, majd ugyanazon év szeptemberében a református gyülekezet megvásárolta az egykori szövetkezet telkét. 2019 tavaszán kiválasztották a kivitelezőt és a nyár folyamán az elgazosodott területet alkalmassá tették az építkezésre, eltávolították az ott álló betontömböket, így augusztusban már megkezdődhetett az alapozás és az építkezés. Mindössze négy hónappal később már tető is került az épületre, s 2020 augusztusára maga az épület és az udvar nagyrésze is elkészült, de végül csak idén áprilisban sikerült megszerezni a használatbavételi szerződést. Az oktatásügyi minisztérium júliusban megadta az óvoda indításának engedélyét. Miután megtörtént a tanintézmények közé történő besorolás kiválasztották az óvoda személyzetét és az óvópedagógusokat.

Szarvas Erzsébet lelkipásztor közölte, hogy az intézmény 598 ezer euróból épült, amelyhez a hátteret a magyar kormány óvodaprogramja biztosította.

"Az óvoda átadása fontos mérföldkő, de a munka még csak most kezdődik. Ez a régió az utóbbi évszázadban mindig nehéz helyzetben volt. Pálfalán, Szútorban, Belényben nem is épült óvoda, ahová a helyi gyermekek járhattak volna. Nehéz sorsok, küzdelmes mindennapok jellemzik az itteni életet, ezért sok feladat vár még ránk, de fontos megállni és hálát adni ezért a lehetőségért" – tette hozzá a lelkipásztor.

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosa kifejtette, hogy megtiszteltetés egy kis helyen, egy kis faluban új intézményt avatni.

Az óvoda nem csak egy olyan hely, ami oltalmat és biztonságot nyújt az ide hozott gyermekeknek, hanem egyúttal lehetőség a szülőknek, a falusiaknak találkozni, megbeszélni az élet ügyes-bajos dolgait. Ez a kis közösség olyan sajátos összetételben éli mindennapjait, hogy a zöme cigány ember, s éppen ezért külön fontosságot tulajdonít ennek a mostani intézményavatásnak ez a tény, hiszen eljött annak az ideje, hogy világosan és félreérthetetlenül kijelentsük, hogy a külhoni magyar nyelvű cigányság a magyar nemzet elidegeníthetetlen része”

– jelentette ki a miniszteri biztos.

Elmondta, hogy ez az óvoda nem oldja meg az itteni roma közösségek minden gondját, mégis fontos előrelépés lehet, mivel az idehozott gyermekek ugyanolyan színvonalú intézményt fognak látogatni, mint Magyarország bármelyik óvodája, vagy a nagyvárosok belvárosainak ún. elit óvodái.

Legalább itt, ezen a néhány száz négyzetméteren ugyanazt az esélyt kapják meg, amit meg kellene, hogy kapjanak az élet minden területén”

– hangsúlyozta Grezsa István, hozzátéve, hogy az óvodaprogramon túl is olyan nemzetpolitikai programokat kell indítani, amelyek egységesen tudnak segíteni a külhoni roma közösségek esélyegyenlőségét javítva, akkor is, ha még Magyarországon is sok adóssággal küszködnek ezen a téren. „A sok évszázados együttélés, sok évszázad alatt meg nem oldott problémák ellenére lehet, hogy éppen ez a 21. század hozhatja el azt a reményt és esélyt, hogy végre érdemben sikerül felzárkóztatni a Kárpát-medence roma közösségeit és ebben Magyarországnak élen kell járnia" – zárta a miniszteri biztos.

Menyhárt Béla, Pálfala polgármestere hangsúlyozta, hogy hatalmas mérföldkőhöz érkeztek a község életében, mivel hosszú évtizedek után ismét saját óvodával büszkélkedhet a falu. Tiszteletét és köszönetét fejezte ki a református egyháznak, a Bethlen Gábor Alapítványnak és a Magyar kormánynak, hogy ez az óvoda létrejöhetett. Közölte, hogy ezentúl gyönyörű és jól felszerelt óvoda várja a tudásra, szórakozásra és közös játékra vágyó csillogó szemű gyermekeket, s leszögezte, hogy polgármesterként pedig minden támogatást megad az új intézménynek.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot 2016 decemberében, illetve 2017-ben hagyta jóvá a magyar kormány. A program, amely részben követi, részben pedig párhuzamosan fut a magyarországi óvoda- és bölcsődefejlesztési programokkal, Trianon óta a határon túli óvodákat célzó legnagyobb befektetés.

A program keretében az egész Kárpát-medencét tekintve 179 új intézmény építése, illetve 713 intézmény felújítása lett tervbe véve. Ezen belül a Felvidéken 33 új óvoda és bölcsőde épült vagy épül, illetve 132 lett vagy lesz felújítva. A Felvidéken nagyrészt már csak a teljesen új intézmények átadása van hátra, ezek közül kettőt – a királyhelmecit, és a nagykaposit – a mai nap folyamán adnak át.