2018. augusztus 21., 09:14

Molnár Imre: közös szolidaritásban megújulhat kereszténységünk, magyarságunk

Államalapító királyunk komáromi lovasszobránál  Szent István király napi kenyérszenteléssel egybekötött ünnepi megemlékezést tartott a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a Palatinus Polgári Társulással. A Kárpát-medence kenyerét Fazekas László református püspök és Simek Sándor atya áldotta és szentelte meg. Ünnepi beszédet mondott Molnár Imre történész, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója . A rendezvény katolikus és református igehirdetéssel zárult a helyi Szent András-bazilikában.

Aug.20. Molnár
Médialapozó
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Felelősséggel tartozunk azért, mit hagyunk a jövő nemzedékre

Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (JKME) elnöke a komáromi ünnepség elején üdvözölte annak szónokát és a túlparti küldöttséget - élén Molnár Attila polgármesterrel, illetve a Stubendek László vezette észak-komáromi városvezetést, majd Bruszi Tamara, Csóka Dávid, Nagy Csomor István, a Selye János Gimnázium diákjainak tolmácsolásában a Fellegajtó-nyitogató című dalt hallhattuk.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

“Szent István hagyatéka bennünk és velünk él. Arra int, hogy felelősséggel tartozunk azért, mit hagyunk a jövő nemzedékre. Honfoglaló Árpád fejedelmünk ükunokájának, Gézának fia, Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta, üzenetével figyelmeztet bennünket, hogy csak hittel, alázattal és kitartással lehet a közösség ügyét szolgálni. Figyelmeztet arra is, hogy a jó utat kell választani, nem feladva, sőt, büszkén vállalva történelmünket, hagyományainkat, magyarságunkat” – fogalmazott a JKME elnöke. 

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Azt is megemlítette, hogy a komáromiak augusztus huszadikát első alkalommal Szénássy Zoltán, egyesületük örökös tiszteletbeli elnöke kezdeményezésére 2007-ben ünnepelték, s az egykori emlékoszlop helyén 2009-ben avatták fel Szent István lovasszobrát. Majd felkérte ünnepi beszéde megtartására Molnár Imrét.

Tartsunk önvizsgálatot, és térjünk vissza a minket több mint ezer éve éltető forráshoz

Az ünnepi szónok beszéde elején hangsúlyozta: „olyan idők előtt állunk, amikor újra megmérettetik az embernek fia. Ilyenkor érdemes visszatérni a gyökerekhez s ahhoz a forráshoz, melynek vize több mint 1000 éves Kárpát-medencei jelenlétünk ideje alatt éltet minket, magyarokat“.

Szent István király érdemei közül elsőként azt említette, hogy „olyan időt álló életművel gazdagította a teljes magyar nemzet történelmét, melynek minden fejezete ma is aktuális és érvényes. Gondoljunk csak törvényeire, intelmeire és államépítő cselekedeteire!“. a szónok úgy vélte: mindazoknak köszönhetően a Kárpát-medencében csak a magyarság tudott megmaradni, s ezeréves államot alapítani, amely az életére törő nagy birodalmakat is túlélte. „Mindez azért volt lehetséges, mert ez a haza 1000 éven keresztül megmaradt a Szent István király által választott szikla, a krisztusi keresztény tanítás alapjain.“

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Beszéde második üzeneteként kiemelte: „a mai szent ünnep mindenkor önvizsgálatra kell, hogy sarkalljon bennünket“.

Hol vagytok, magyarok? Hol vagytok, csallóközi, komáromi magyarok? Merre tartasz, felföldi magyarság? A romlásba, pusztulásba vezető széles úton jársz, vagy királyaidra, szentjeidre, vértanúidra tekintve mered vállalni a keskeny út áldozatokkal, de megmaradással járó kockázatát?

– hangzottak kérdései.

Felsorolta a rendszerváltás óta bejárt utunk nemkívánatos gyümölcseit: a több mint százezres demográfiai pusztulást, a bezáró iskoláinkat, a magyar települések utcáin elnémuló anyanyelvet, az eltűnő magyar feliratokat.

„Vajon ez lenne az út, amely jövőbe vezet? Ki népei vagyunk? Szent István királyé, vagy otthagyva az ő atyai örökségét, más uraságok szolgálatára szegődtünk? Királyi nemzetségből a plázák népe, a mulandó, talmi értékeket, a lélektelen bálványokat istenítő tömeggé váltunk? Nemzeti közösségből sokadalommá? Őseinkhez hasonlóan, sziklára épített, időt álló, erős vár a mi otthonunk, vagy csak egy marék por a történelem országútján, amelyet minden arra kanyarodó szél a hátára kap és széjjelszór?“ – fogalmazott.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Ma is csak Szent István népeként tudjuk betölteni küldetésünket 

Ha manapság tőlünk kérdeznék, hogy akarjuk-e szolgálni életünkkel, munkánkkal, véreinkkel a Szent István által reánk hagyott értékeket, eszméket, vajon mit felelnénk? – következett egy újabb kérdés.

„Mert Szent István öröksége is időt álló örökség: István király személyében a magyar nép is hivatást kapott, s ez mai ünnepünk harmadik mondanivalója... Szent István Magyarország által jelentősen megerősítette az európai kereszténységet, s az évszázadokon át áldozattal védelmezte fennmaradását. És ma mintha újra ez a szerep várna ránk, de ezt a szerepet, e küldetést mi csak Szent István népeként tudjuk betölteni... Nem lehet szabad az, aki fél. A szeretet le tudja győzni a félelmet, s erősíti a szolidaritást az ország határain belüli és kívüli magyarok között. Összefogás nélkül széthullunk, a közös szolidaritásban megújulhat kereszténységünk, magyarságunk, s akkor remélhetjük, hogy nemcsak múltja, hanem jövője is lesz nemzetünknek“ – zárta beszédét Molnár Imre.  

A szervezők az idei megemlékezésre - immár hagyományosan - hazahívtak szerepelni egy Komáromból származó fiatal színművészt. Az érsekújvári származású, ám Komáromban diákoskodott Ficza István, a budapesti Örkény István Színház színművésze József Attila Íme, hát megleltem hazámat című versét mondta el. Azután sor került a hagyományos kenyérszentelésre és koszorúzásra.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

A koszorúzás után megkóstoltuk a Kárpát-medence megáldott kenyerét

„Pár éve Szolnokon hagyománnyá vált a Kárpát-medence kenyerének sütése. Idén 6. alkalommal csatlakozunk e szép hagyományhoz. Rendhagyó módon idén a kenyereket Sepsiszentgyörgyön sütötték. Ezen az eseményen városunkat és a Felvidéket már évek óta a komáromi Földes-Kraslan pékség képviseli. A Szolnokról, Zentáról, Beregszászról, Lipótról és Komáromból érkezett pékek a házigazda szolnokiakkal közösen sütöttek kenyeret, amihez hagyományosan lipóti lisztet, beregszászi forrásvizet, sepsiszentgyörgyi sót, zentai kovászt és komáromi krumplit használnak. 

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

A Kárpát-medence kenyerét Fazekas László református püspök és Simek Sándor katolikus atya szentelte, illetve áldotta meg. Abból Szent István szobrának megkoszorúzása és a Himnusz közös eléneklése után a jelenlevők kóstolót kaptak. Az ünnep  a Szent András-bazilikában az általuk celebrált katolikus és református igehirdetéssel zárult.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Aug.20. Molnár
+22 kép a galériában
Megosztás
Címkék