Ma is példaként szolgál számunkra
Idén is a II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás, borsi Csemadok, valamint a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület szervezésében rendezték meg a nagyságos fejedelem születésének 343. és az erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget, amelyet immár 50. éve minden márciusban a 27-éhez legközelebbi vasárnapon szerveznek a fejedelem szülőfalujában.
A kastély parkjához 14 órakor érkező menetben foglaltak helyet a meghívottak és a különböző hagyományőrző csoportokhoz tartozók korhű ruhákban és zászlókkal.
A műsor egy közös énekléssel kezdődött, ezúttal a legnépszerűbb kurucnóta, a Csínom Palkó, Csínom Jankó hangzott fel Nagy Csaba tárogatóművész kíséretében.
Ezután Novák Gyula, Rákóczifalváról közhírré tette, hogy megszületett a II. Rákóczi Ferenc.
Ezt követően közös imára hívott mindenkit Vranai Alfréd római katolikus plébános, majd felcsendült a Magyar Himnusz.
A Pártiumból érkező Gy. Szabó Sándor elszavalta a Trianon Himnuszt, majd Nagy Csaba kíséretében a Székely Himnusz is elhangzott.
Az ünnepség háziasszonya, Tokár Rácz Mária köszöntött minden határon innen és határon túlról érkezőt, többek között Gaal Gergelyt, a Rákóczi Emlékév Testület elnökét, Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét, Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát, Haraszti Attila főkonzult, Popovics Béla helytörténészt, valamint a történelmi egyházak képviselőit és a sajtó munkatársait, átadta a szót Borsi polgármesterének, Varga Anna Tündének.
Rövid köszöntője után Laczkó Lajos, a polgári társulás elnöke emelkedett szólásra, aki felidézte, hogy 50 éve, 1969-tól emlékeznek meg a fejedelem születésnapjáról, amikor mellszobra idekerült, és 10 éve született a II. Rákóczi Ferenc emlékét őrző polgári társulás.
Beszélt arról is, hogy hála a Magyar Kormánynak az elmúlt évtizedekben az ő támogatásaik által tudták megmenteni a kastélyt, most pedig ugyancsak magyar forrásból /1,6 milliárd forint/ folyik az épület teljes rekonstrukciója.
A múlt éven megújult Rákóczi mellszobrának talpazata, most pedig a templomkertben szeretnének emléket állítani a fejedelem édesanyjának, Zrínyi Ilonának, ennek támogatására a nemzetpolitikáért felelős államtitkárhoz fordultak.
Gaal Gergely ezen a Rákóczi-emlékév nyitóeseményének számító rendezvényen hangsúlyozta: a világban ma is vannak olyan erők, amelyek próbára akarják tenni hitünket, hazaszeretetünket, egységünket, ám a fejedelem személye és tevékenysége ma is példa a magyarság számára, hite és egyénisége ma is bátorításul szolgál számunkra.
Ezután az ünnepség háziasszonya felolvasta Németh Szilárd köszöntő levelét, aki az emlékév kihirdetésének egyik ötletgazdája volt.
Popovics Béla helytörténész Munkácsról érkezett, és hiszi: Isten --minden nehézség ellenére—megmutatja mindig a követendő példát. Beszélt arról, hogy II. Rákóczi Ferenc személyisége Munkácson formálódott, amelyben sokat segített neki édesanyja személyes példája. Megtanult döntéseket hozni, és a Habsburgok sem tudták egyéniségét átformálni, saját képükre változtatni. A ruszinok is nagyon tisztelték, még az ünnepségeiken is egy üres terítékkel áldoztak emlékének.
Popovics meggyőződése: egyetlen magyarság létezik csak a Kárpát-medencében, a határt nem az Isten találta ki. Közösségekre van szükségünk, arra, hogy büszkén vállaljuk magyarságunkat, és akkor van felemelkedés, van jövőnk!
A kultúrműsoron belül két tehetséges gyerek szavalatát, illetve Krupa Sándor énekét, Kovács Kázmér kuruc dalait, Nagy Adrienn szavalatát és énekét, valamint Dobai Ákos Tóbiás magánénekes produkcióját hallgathattuk meg.
Az ünnepséget színesítette a Rákóczifalva Kuruc Hagyományőrző, a karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület, illetve a kisvárdai Kuruc Hagyományőrzők. Több helyi és külföldi iskola is képviseltette magát, voltak többek között Bodrogszerdahelyről, Sárospatakról, Szatmárnémetiből, Nagyszelmecről - összesen 12 településről. Ez nagyon pozitív kezdeményezés, hiszen nem elég elég korán magyarságtudatra nevelni a legfiatalabb nemzedéket. Sajnos, amíg százak érkeztek Magyarországról, de szép számmal Kárpátaljáról és Erdélyből is, addig Borsi lakosai - tisztelet az egy-két kivételnek - idén is otthon maradtak.
Az ünnepség ezúttal is a koszorúzással fejeződött be.
