2020. november 5., 13:45

Cigányúton járva

Sokéves kutatás, tapasztalatgyűjtés előzte meg a népszerű felvidéki szerző, Szomolai Tibor új könyvének megírását. A Cigányúton című regény a mátyusföldi Alsószeliből származó író negyedik könyve. Szomolai ezúttal a rendkívül kényes cigánytémát boncolgatja, miközben párszor darázsfészekbe nyúl, és a határokat feszegeti.

Érdekes, beszélő cím. Mi az új regény alaptémája?

A cigányok. Van egy gombafeldolgozó vállalkozásom Rimaszombatban, és derékig el vagyok látva „cigányélményekkel”. A cigányok szerves részét képezik az életemnek. Napi kapcsolatban állok velük tavasztól őszig, ismerem az életkörülményeiket, az életmódjukat, az észjárásukat, a vágyaikat. A közös munka során rájöttem,

nemcsak nagy tervek, hanem kis lépésekkel megvalósított konkrét intézkedések kellenének a romák helyzetének megváltoztatásához.

A második regényem kiadása után egyre biztosabb voltam abban, hogy izgalmas könyvet lehetne írni cigánytémában. Közben rájöttem két dologra. Az egyik, hogy az, amit mindennap látok a cigányokból, nem teljesen fedi a valóságot, és valójában elég szegényesek az ismereteim, a másik pedig, hogy cigányból is többféle van.

Teljesen mások az oláhcigányok, a muzsikus cigányok, megint mások a romungrók.

Egyáltalán nem lehet egy kalap alá venni őket, de vannak közös jellemzőik, például kívül állnak a gádzsó társadalmon. Elsősorban a történetüket kellett megismernem ahhoz, hogy összeálljon a kép.

Hogy néz ki a tér–idő–cselekmény egysége a regényben?

A regény szüzséje Magyarországon, egy meg nem nevezett régióban játszódik, ami azért érdekes, mert a történet általánosítható. A háttérben megjelenik az utóbbi húsz év országos és részben nemzetközi politikája, az intézmények groteszk működése és nem elhanyagolhatóan az a szomorú tény, hogy a jó elképzeléseket hogyan viszik félre az emberi gyengeségek, a hiúság és a nyereségvágy, a pénz utáni hajsza. A negatív szereplők mellett feltűnnek tiszta emberek is, elsősorban a Bangó Nácinak nevezett falumegváltó, aki a saját kis körében meg tudja valósítani a Paradicsomot. De csak addig, amíg a rendszer be nem darálja.

Alteregókat teremtettél?

Igen, de nem is akartam kordokumentumot írni. Merítettem valós személyiségek viselkedésmintáiból, a szereplők azonban kitaláltak. Az egyes archetípusok is megjelennek, ilyen például az önjelölt cigányvezető, a jogvédő, a cigánytematikára rátelepedő politikus.

Az egyetlen, aki megtalálta az igazi, valós utat, a történet közepe felé megjelenő Bangó Náci. Ő Bogdán László, Cserdi tragikus sorsú polgármesterének az alteregója.

Neki ajánlottad a könyvet.

Bogdán László létrehozta az ún. „cserdi csodát”, és egy új világot teremtett. Megmutatta, hogy

a cigányoknak nem segély kell. A cigányságnak elfoglaltság és munka kell, meg kell fogniuk a kapanyelet. Amíg ez nem történik meg, addig nem várhatunk se változást, se javulást.

A könyvbéli Bangó Náci azonban jobb sorsra hivatott, mint az életét tragikus módon bevégző polgármester, s én a főszereplőmnek nem engedem, hogy önkezével vessen véget az életének. A regény végén kimondom, hogy a magyar nemzet tagjai között csak két fáklyavivőt látok: Bogdán Lászlót és Böjte Csabát, miközben egyikük sem anyaországi magyar. Bogdán László cigány volt, Böjte Csaba pedig székely, de ő legalább támaszkodni tud a hitre és a kereszténység tartóoszlopaira.

Szomolai Tibor

Beszéljünk kicsit a könyv címéről.

Kijelenthető, hogy a cigányság a jelenben is hatalmas problémát okoz a társadalomnak, és ez a jövőben sem fog változni. A társadalom nyeli, nyeli ezt a gondot, de sokszor cigányútra fut a nagy falat. Az út szó azonban a (ki)útkeresést is szimbolizálja. Ebben a könyvben rengeteg fajta út van jelezve, kijelölve vagy megmutatva – ezeken kísérem végig az egyes szereplőket. A cigányok, ha nem találták a helyüket, mindig útra keltek, vagy agyalni kezdtek és a könnyebb utat keresték. A bukásokból azonban soha nem képesek okulni.

Sok tapasztalatod van a cigányokkal, foglalkoztatod őket, munkát adsz nekik, jóban vagy velük.

Na figyelj! (nevet)

Kétféle munkás van: a jó munkás meg a rossz munkás. Rossz munkásom nincs, mert már rég kirúgtam őket, a jó munkás meg tőlem lehet roma, magyar, szlovák vagy eszkimó is.

Most is van két lovári cigányasszony munkásom, akikről bárki példát vehetne, ha megdicsérem őket, nőnek vagy két métert. Nagyon egyszerű a titok. A cigányokkal szemben muszáj elvárásokat támasztani, a szabályokat pedig szigorúan be kell tarttatni, miközben nem szabad bonyolult regulákat alkalmazni, mert azokat képtelenek felfogni és betartani. Fontos ugyanakkor elismerni őket, a dicséretért mindenki hálás. Vitába bocsátkozni, kompromisszumot kötni nem szabad velük, mert úgy tartják, ha valamit el akarnak érni, akkor jobban kell üvölteni, zajongani. Másik dolog: a segély napján semmit sem lehet kezdeni velük, aznap megszűnik a teljesítményük, olyankor jobb leállni, és nem menni a közelükbe, mert megy a fesztivál. Ez a segélyezési rendszer viszi félre a cigányokat.

A könyveidnél már szinte védjegynek számít a szalagkötés és az izgalmas borító.

Sokat vitatkoztunk a borítótervezővel, nem tudtuk eldönteni, mi is lenne a legjobb fedőlap. Végül az jutott eszembe, hogy a virágmintás textília az, ami minden cigányt összeköt, hiszen a népviseletükben is szerepel. A megfelelő minták kiválasztásánál még divattervezők is segítettek. A szalagos kötésről nem vagyok hajlandó lemondani, de azt tudtam, hogy ha az egész könyv gerincén végigvezetjük a pántlikát, már nagyon csiricsáré lesz a kiadvány. A pántlika így majd csak a gerinc alsó részébe fűződik bele. A színek kiválasztásában a munkás cigányasszonyaim segítettek. Mivel nem tudtuk eldönteni, hogy az aranymintás, vagy a színes szalagok szebbek, a könyv kétféle dizájnban jelenik meg.

Mikorra várhatja az olvasó? Milyen fogadtatásra számít a szerző?

Magánkiadásban, négyezer példányban jelenik meg a könyv, november végén.

Az előző három könyv nagy sikert ért el, remélem ezt a kötetet is olvasókedvvel fogadják majd az emberek. Nekem az apám mindig azt mondta, ha valamit csinálsz, az legyen jól megcsinálva, nincs vita, a munkát rendesen el kell végezni. Ez a könyv pedig jól, rendesen meg van csinálva.        

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/44. számában.                    

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.