A magyar kultúra napja Szepsiben
A magyar kultúra napja alkalmából 2019. január 25-én Szepsiben emlékünnepséget tartottak, amelyen egyúttal a Csemadok Magyar Helytállásért Torna-Abaújban Díjat is átadták, amelyet az idén Tobák Mária és Görcsös János kapott.
A rendezvény házigazdája Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke volt, aki rámutatott, Kölcsey a Himnuszba foglalta Bendegúz, Attila apjának a nevét, akinek köszönhetően 1600 éves múltra tekinthetünk vissza itt, a Kárpát-medencében. „Ez a kultúra, amelynek a napját üljük, ez a nyelv, ez a hagyomány 1600 éve van jelen a Kárpát-medencében. Ez a mi birtoklevelünk” – fogalmazott.
Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja köszöntőjében megjegyezte, a kultúra körülvesz minket, gazdagsága, sokoldalúsága hatással van egész életünkre, alakítja jellemünket, szokásainkat, megtermékenyíti gondolatainkat, ugyanakkor akarva-akaratlan mi is alakítjuk, formáljuk őt. „Nagy a felelősségünk, hiszen a fejlődés útja nemcsak a kultúra ápolása, gazdagítása lehet. A kultúrát el is lehet veszíteni, illetve fokozatosan le lehet cserélni más, idegen kultúrára. Csak addig a pillanatig lehet magyarokról beszélni, amíg van saját kultúránk. Ez adja ugyanis identitásunk alapját, ha elveszítjük kultúránkat, elveszítjük magyarságunkat is. A kultúra tehát nemzeti ügy, közösségi ügy és személyes ügy is egyszerre” – hangsúlyozta.
A főkonzul felvetette, meg lehet-e teljes pontossággal határozni, mit értünk magyar kultúrán. Mint mondta, egy ilyen meghatározáson nyilván benne lennének íróink, költőink, festőink, zeneszerzőink, táncaink, ételeink, közös szokásaink, gondolkodásmódunk, hagyományaink, és hosszan lehetne bővíteni ezt a sort, de még akkor sem biztos, hogy teljes lenne a felsorolás.
„Azt hiszem azonban, hogy egy valamiben egyet tudnánk érteni, hogy van valami, ami mind közül kiemelkedik, valami, ami összeköti, összefogja ezt a nagy egészet. Ezt pedig nem más, mint anyanyelvünk, a magyar nyelv. Az anyanyelv különleges kincs, amely lélektől lélekig hatva erősíti a nemzet identitástudatát, az összetartozás érzését. Az anyanyelvnek nemzet- és kultúramegtartó ereje van” – emelte ki.
„A magyar kultúra napja végső soron nyelvünk és kultúránk jövőjével, vagy ha úgy tetszik, a lenni vagy nem lenni kérdésével szembesít bennünket.
Erre a válaszunk csak az lehet, hogy lenni, igenis, minden körülmények között lenni. Magyarnak lenni, embernek lenni, európainak lenni, itt, Szepsiben is. Élni és előre nézni, közösségeinkben összekapaszkodni, és magyar kultúránkat éltetni, fejleszteni” – mondta Haraszti Attila.
Szilágyi Adriana, a Szepsi Városi Művelődési Központ igazgatója azt hangsúlyozta, hogy felelősséggel kell bánnunk a ránk hagyott kulturális örökségünkkel. „Tovább kell adnunk az utánunk következő nemzedéknek. Példát kell mutatunk, hogy a kultúra értékeit becsülni kell, hogy törvényei szerint kell élnünk, és tanulságait érvényesíteni kell. Mert a kultúra nemcsak tudást, műveltséget hordoz, hanem erkölcsöt is” – húzta alá.
Az ünnepi műsor során – melyben fellépett a Vox Columbellae Vegyeskar, Viszlai Anna Rozália népdalénekes, próza- és népmesemondó, Viszlai Tibor verséneklő, Képes Lóránt próza- és népmesemondó, Berta Lucia Fanni népdalénekes, Sitás Ida népdal- és operetténekes, Rezes Gyula népdalénekes, Demko András népdalénekes, próza- és népmesemondó, a Napsugár Női Éneklőcsoport, a Szepsi Asszonykórus, a Buzitai Citerazenekar és a Rozmaringsarj Gyermek Néptáncegyüttes – átadták a Csemadok Magyar Helytállásért Torna-Abaújban Díjat, amelyet az idén Tobák Mária – aki nem tudott jelen lenni a rendezvényen – és Görcsös János kapott.
Az elismerést a magyar kultúra ápolásáért, közkinccsé tételéért, községük, de az egész régió magyar nemzeti közösségének kulturális, szellemi gyarapításáért és megtartásáért ítélte oda a díjazottaknak a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány Elnöksége. Az emlékünnepség Meister Éva erdélyi származású, Magyar Művészetért Ex Libris-díjas színművész Trianoni harangok című műsorával, majd a Himnusz eléneklésével zárult.
