A magyar arisztokrácia legszebb pozsonyi palotái a Pozsonyi Kifli városnéző sétáján (KÉPGALÉRIÁVAL)

A „Pozsonyi paloták” címen szervezett tematikus séta során Pozsony történelmi örökségének emblematikus épületeit – a magyar nemesi famíliák palotáit mutatta be Brogyányi Mihály idegenvezető és helytörténész.

„Hol laktak a Csákyak, az Erdődyek, a Pálffyak, az Esterházyak, a Zichyek vagy a Grassalkovichok? Kik voltak a vendégeik, és kik kísérték őket? Milyen hatással volt itt-tartózkodásuk a korabeli Pozsony városképére, kulturális és társadalmi életére?” – ezekkel a szavakkal invitálta a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás a főváros történelme iránt érdeklődőket a május 12-én megrendezett tematikus sétára.

Pozsony az események középpontjában

A mohácsi csata után a törökök elfoglalták Magyarország középső részét, így Buda helyett Pozsony lett Magyarország fővárosa egészen 1849-ig. Ennek hatására Pozsony az országos események középpontjába került. A város ekkor rohamos fejlődésnek indult, sokféle közintézménnyel gazdagodott, és számos befolyásos magyar nemesi család választotta székhelyéül.

Pozsony köz- és társadalmi élete az ország arisztokrata és főnemesi családjainak tartózkodása következtében élénken fellendült.

A Pozsonyi Kifli PT tematikus sétája során a résztvevők megtekinthették a magyar arisztokrácia legismertebb palotáit, amelyek Pozsony Óvárosában helyezkednek el.

Magyar paloták a fővárosban

A városnéző séta a pozsonyi Fő térről vette kezdetét, amely egykor a polgárság vásárhelye és gyülekezőhelye volt. A Fő téren található az egykori Helytartótanács palotája. Az intézményt 1723-ban hozták létre, ez a testület képviselte az uralkodót Magyarországon. Az épület jelenleg a szlovák Kormányhivatal székhelye.

A Fő tér sarkán áll az Esterházy-palota (más néven Kutschersfeld-palota), melyben ma a pozsonyi Francia Intézet és Franciaország Nagykövetsége székel. 1762-ben épült rokokó stílusban.

A pozsonyi rokokó ékes megtestesítője a Ferences-rendi templom főbejáratával szemben emelkedő ún. Mirbach-palota. Michael Spech pozsonyi serfőző építtette 1768 és 1770 között. Fennállása alatt számos ismert nemesi család tulajdonában volt. Birtokolta gróf Csáky Imre, báró Vay, gróf Nyáry Károly (az ő családi címere díszíti a főhomlokzatot), majd végül gróf Mirbach Emil, akiről az épület mai nevét kapta. Jelenleg a Szlovák Nemzeti Galéria székhelye.

A pozsonyi palotaépítészet csúcsa a Prímási palota, amely a főváros egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája.

Az épület tetején ma is ott található a bíborosi kalap a címerdísz fölött.

A korábbi palota akkor épült, amikor el kellett hagynia az Esztergomi érsekségnek a törökök által elfoglalt Esztergomot. A mai palotát 1778 és 1781 között Heffele Menyhért udvari építész építette az egykori püspöki ház helyén, mégpedig Batthyány József esztergomi érsek rendeletére és költségére. Az első emeleten található a palota hírhedt Tükörterme, amely a versailles-i királyi kastély tükörtermét idézi, hatalmas francia tükrökkel.

A séta során további díszes palota épületeket tekinthettek meg a résztvevők, amelyek egykor magyar arisztokraták és nemesek tulajdonában voltak. Homlokzati címereik ma is egy letűnt kor lenyomatai.