Véget érnek a hússal való visszaélések
Az új szabályozás szerint minden friss, hűtött vagy mélyhűtött sertés-, kecske-, bárány- és baromfihús esetében a címkén fel kell tüntetni annak az EU-tagállamnak vagy a harmadik világ országának a megnevezését, ahol az állatokat felnevelték és feldolgozták.
A Szlovákiai Baromfitenyésztők Uniójának vezetője, Daniel Molnár elmondta, a címkézés, a megjelölés miatt nem növekszik a hústermékek ára.”A hús megjelölése nem lehet hatással a termékek fogyasztói árára. Ez tulajdonképpen a beszállítók és az üzletláncok kapcsolata, vagyis az eladó üzletpolitikájának a része” – mondta Molnár.
A nagytapolcsányi Hyza baromfifeldolgozó, amely a hazai piacon az egyik legnagyobb vállalat, üdvözli a változásokat. Mikuláš Šranko, a vállalat szóvivője elmondta, hogy a cég régebben elkezdte a termékek jelölését. A Hyza vállalat nemcsak a származási országot jelöli, hanem közvetlenül azt a farmot is, ahol tenyésztették az állatokat.
„A hústermékek gyorsan kerülnek be a kereskedelmi láncba, és gyorsan kerülnek ki onnan. A címkék, amelyekre az információkat nyomtatjuk, nem egy évre szólnak. A gyakorlatban a címkézés nem jelent számunkra többletmunkát. Nem igazak azok az állítások, amelyek áremeléssel riogattak, ugyanis nem drágulnak a termékeink” – magyarázta a vállalat szóvivője. Hozzátette, minden változást időben bejelentettek, és a gyártóknak elég idejük volt arra, hogy felkészüljenek.
Az Európai Unió már a tavalyi év elején kezdte bevezetni a hústermékek jelölésével összefüggő változásokat. Az élelmiszergyártóknak külön fel kell tüntetni az allergiásokat érintő információkat, amelyeket a termék összetételében más színnel, betűtípussal vagy a háttér színével jeleznek.
Egyúttal ügyelniük kell a kötelező adatok feltüntetésére, hogy a fogyasztót ne terheljék olyan információkkal, amelyekről nem kell tájékoztatást adni. A kötelező adatok esetében előírás az 1,2 milliméteres betűnagyság. Korábban elegendő volt az, ha a szöveg eltérő színű háttérben volt olvasható.
Az Állami Állatorvosi és Élelmiszeripari Felügyelet (ŠVPS) igazgatója elmondta, annak ellenére, hogy több csalási botrány kapcsolódik az élelmiszerekhez, egyik élelmiszer sem Szlovákiából származott. Minden érintett élelmiszer külföldről került Szlovákiába.
A legnagyobb gondot egész Európában a lóhússal kapcsolatos pánik jelentette. Európa több országában marhahúsként jelölték meg a lóhúst. A cseh élelmiszergyártók szerint a lóhús bekerült az IKEA üzletlánc éttermeiben forgalmazott, marhahúsból és disznóhúsból készült húsgombócokba is. A pozsonyi IKEA üzletbe nem került az érintett lóhús.
Egy másik ügy volt, hogy a Lengyelországból behozott húst marhabélszínként árusították, pedig a valóságban sertéshús volt. Az élelmiszergyártók kinyomozták, ki volt a beszállító, vissza kellett vonnia az adott húst az üzletekből. Egy magyarországi gyártó pedig befestette a húst. Így az olcsóbb sertéshús úgy nézett ki, mint a drágább marhahús.
Bíreš szerint a háttérben az eladók biznisze van. Elmondta, jelenleg az Európai Unióban az orosz embargó miatt viszonylag alacsony a sertéshús ára. Szlovákia számára kedvezőbb a hús behozatala külföldről. A szlovákiai árusok azonban találékonyak. És emiatt kerül sor csalásokra. A húst külföldről hozzák be, de nem jelölik meg a származás helyét.
Bíreš szerint az említett esetek után a fogyasztók egyre elővigyázatosabbak.”Ha egyszer olyan húscsomagot bontanak fel, amelynek szaga van, mert nem friss az áru, a következő alkalommal kétszer is ellenőrzik majd a gyártót és a szükséges információkat. A panaszok is jelzik, hogy a fogyasztók érzékenyebbek” – tette hozzá Bíreš.
