SLASPO: kellemetlen meglepetést okozott a biztosítási adó

„A Szlovákiai Biztosítók Szövetségének (SLASPO) tagjai alapvetően elutasítják a biztosítási adót, mert ez az adónem paradox módon azokat az embereket sújtja, akik önként és megfontoltan biztosítási szerződést kötöttek, hogy önmagukat vagy vagyonukat megóvják az esetleges, előre nem látható veszélyektől, megelőzve ezáltal, hogy az állam szociális hálójában végezzék“ – hangsúlyozza a SLASPO. A szövetség szerint a biztosítási adó bevezetése azt jelenti, hogy a biztosítás mint a felelősség egy formája ugyanúgy megadóztatásra kerül, mint a felelőtlen cigaretta-vásárlás, amelyre jövedéki adót vetnek ki.

Az állam csak tovább tetőzi az ügyfelek és a biztosítók gondjait

A SLASPO szerint a biztosítási adó bevezetésével az állam csak tovább tetőzné az ügyfelek és a biztosítók mindazon problémáit, amelyek az általuk korábban ugyancsak ellenzett, a nem életbiztosításnak minősülő szerződések esetében kivetett 8 százalékos adó bevezetése okozott.

A biztosítási szektor arra számított, hogy említett adónem csupán a nem életbiztosítás kategóriájába tartozó szerződésekre vonatkozik majd, lehetőség szerint egységes lesz és a lehető legkevesebb adminisztratív teherrel jár majd. „Az életbiztosításokra kivetendő biztosítási adót már annak viszonylatában is abszurdnak tarjuk, hogy így a biztosításnak ez a formája háromszorosan kerülne megadóztatásra. A polgár megadózott pénzből vásárol magának biztosítást, a biztosításból fakadó bevétel jövedelemadónak van alávetve, s újfent még a biztosítási adó is terhelné“ – hívja fel rá a figyelmet Jozefína Žáková, a SLASPO vezérigazgatója.

„A biztosítási adónak nem szabadna részét képeznie a biztosítási összegnek, hanem az állam önálló követeléseként a biztosítás összegéből külön kellett volna kiszámítani, majd hozzá kellet volna adni a teljes biztosítási összeghez, miközben törvényileg kellett volna kötelezni az ügyfelet, hogy ezt az adót a biztosítási összeggel egyetemben a biztosítónak megfizesse. A biztosítónak csak az adóbeszedő szerepét kellett volna betöltenie“ – magyarázta a SLASPO, amely szerint ezzel szemben a közzétett javaslatból valószínűsíthető, hogy egy olyan adóval számol, amelyet a biztosítónak kell majd megfizetnie.

A biztosítási adóval várhatóan az idei év folyamán foglalkozik majd a pénzügyi tárca. Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint a legtöbb európai uniós tagország azért alkalmazza ezt az adófajtát, mert a biztosítási szolgáltatások az Európai Unió vonatkozó irányelve alapján mentesülnek az ÁFA alól. A szaktárca arra számít, hogy bevezetésével csökkenhetnének a biztosítási összegek bizonyos, a nem életbiztosítások kategóriájába tartozó biztosítások esetében.

Škriniar: előnytelenebbé válnak a biztosítási szerződések

A biztosítók az élelmiszergyártókhoz hasonló lépésre szánhatják majd el magukat. Azok az árak megőrzésére való törekvésükben alacsonyabb gramm-mennyiségű termékeket dobnak piacra – mondta el Pavel Škriniar, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi elemzője. Szerinte a biztosítások esetében ez alacsonyabb biztosítási összeg mellett nyújtott alacsonyabb védettségben vagy tágabb értelemben vett biztosítási kivételekben nyilvánulhat meg.

„Az ügyfelek itt aligha találhatnak ki valamit. Vagy megfizetik a magasabb biztosítási összeget, vagy alacsonyabb összeg mellett biztosítják magukat, vagy egyszerűen nem lesznek biztosítva. Ami a céges vagyon biztosítását illeti, a biztosított vállalatok magasabb költségeiket előbb vagy utóbb szolgáltatásaik áraiba vetítik majd át“ – hangsúlyozta Škriniar.

Az SaS nem támogatja az új adó bevezetését

Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) a biztosítási adó bevezetését ellenezve kifejtette, az elsősorban a fiatal családokat és az alacsony keresetűeket sújtja majd. A párt egyben arra kérte Peter Kažimírt, hogy parancsoljon megálljt a törvénynek. Eugen Jurzyca, a párt parlamenti képviselője szerint a pénzügyminiszter tévedésben van, amikor azzal érvel, hogy ez az adófajta több uniós tagállamban is jelen van. „Az a fontos, hogy milyenek a polgárok adó-és járulékterhei, milyen a bérezésük, illetve, hogy a közbevételek a bruttó nemzeti termék (GDP) hány százalékát alkotják“ – magyarázta Jurzyca.