Negatív a jövőképe a lakosság többségének
Bár a vonatkozó adatok szerint a fogyasztói árak évközi viszonylatban tavaly először csökkentek 0,1 százalékkal, ám a lakosság több mint háromötöde azt állítja, hogy az árufélék és a szolgáltatások bolti ára az előző évben inkább nőtt. Ellenben a csökkenést csupán az emberek 11 százaléka tapasztalta, legalább is ez derül ki a Statisztikai Hivatal legújabb ilyen jellegű felméréséből.
"Ennek oka az úgynevezett érzett infláció, amely mindig nagyobb a valósnál. Az a tendencia mutatkozik, hogy az árcsökkenést szinte nem is érzékeljük, ellenben az áremelkedést felnagyítjuk" – jegyezte meg a számok kapcsán Jana Glasová, a Postabank elemzője.
Szerinte az árak szemlélése mindig szubjektív, és függ a bevásárlókosarunk tartalmától. "Mindig találunk ugyanis a boltokban olyan áruféléket, amelyek ára nő és olyanokat is, amelyek ára csökken. Az inflációt pedig aszerint értékeljük, hogy mit vásárolunk" – tette hozzá.
Nincs ez másként a fogyasztói árak idei alakulásával kapcsolatos elvárásainkkal sem. Bár a pénzügyi tárca és a központi bank hivatalos előrejelzései inkább azok folytatódó stagnálásáról szólnak, ennek ellenére Szlovákia lakosai meg vannak győződve arról, hogy áremelkedésekre kell számítani. A Statisztikai Hivatal felmérésében ezt válaszolta a megkérdezett polgárok 58 százaléka.
Glasová véleménye szerint azonban az sem kizárt, hogy a fogyasztói árak idén végül mégis mérsékelten emelkednek majd. Ha erre sor is kerül, a banki elemző csak pár tizednyi százalékos emelkedést feltételez. "Az áremelkedést ugyanis majd megfékezik az alacsonyabb energiaárak és az olcsóbb nyersolaj visszhangzó hatásai" – állítja az elemző.
Szlovákia lakosságának a pesszimizmusa mérsékelten érezteti hatását a várt munkapiaci fejlemények esetében is. Bár a hivatalos előrejelzések ismét mást állítanak, azaz ezen adatok szerint a hazai munkanélküliségnek tovább kellene csökkennie, a felmérés válaszadóinak 35 százaléka azt hiszi, hogy az állástalanság idén tovább emelkedik. Azok aránya, akik ezzel a témával kapcsolatban hisznek a hivatalos előrejelzéseknek, csak 28 százalék.
Hasonló az embereknek a véleménye a háztartások anyagi helyzetének további alakulásáról is. Bár a reálbéreknek tovább kellene emelkedniük, a lakosság 57 százaléka úgy véli, hogy az anyagi helyzetük nem változik, sőt, 22 százalékuk annak romlására számít.
Glasová úgy véli, hogy az anyagi helyzetünkkel kapcsolatos elvárásaink nagy mértékben függnek annak az eddigi alakulásától is. "A munkapiaci helyzet javulása ellenére továbbra is érvényes, hogy nálunk a munkanélküliség aránylag magas, és a teljes munkaidőben foglalkoztatott szlovákiai alkalmazottaknak hozzávetőleg a kétharmada azt állítja, hogy az átlagbér szintjét nem befolyásolhatják gazdasági tényezők" – szögezte le végül a szakember.
