Veszélyben mindennapi (folyékony) kenyerünk
Szörnyű jóslat látott napvilágot a nagy múltú Nature lapcsaládhoz tartozó Nature Plants hasábjain. Ha nem kapunk időben észbe, állítják egy minap megjelent tanulmány szerzői, nyolcvan év múlva jó eséllyel kénytelenek leszünk nélkülözni az egyébként is egyre forróbb nyári esték elmaradhatatlan kísérőjét, a jó öreg tizenkettes sört.
Az utóbbi egy-két évben - egyfelől sajnos, másfelől hála Istennek – végre eljutottunk oda, hogy tudományos konferenciák, és a világ másik végén rendezett klímacsúcsok mellett, már a mindennapi közbeszédben is jelentőségének megfelelő teret kap a klímaváltozás. A néha (tévesen) globális felmelegedésnek nevezett jelenségben mára tarthatatlan kételkedni, a nyilvánvalót pedig, mint tudjuk kár is lenne cáfolni.
Akinek nem lenne elég bizonyíték a lassan Aranyvasárnapig tartó vénasszonyok nyara, még annak is intő jel kell, hogy legyen, amikor hosszú idő után a „nagy kételkedő”, mindennemű klímaegyezmény esküdt ellensége, az Egyesült Államok elnöke Donald Trump is arról beszél, a klímaváltozást nem lehet többé tagadni.
A kiváltó okokról ezeken a hasábokon kár is lenne vitatkozni. Teljesen mindegy ugyanis, hogy a nagyipari termelés, a metánt eregető tehenek vagy az Ősrobbanás óta fennálló természetes ciklusok okozzák, csak egy dolog bizonyos, ez így nem mehet tovább. Még ha a klímakutatók borús (vagy ha stílszerűek akarunk lenni, napsugaras) jövőképét nem is vesszük elég komolyan, ha a kínai, angol és amerikai koprodukcióban készült tanulmány nem ijeszt meg bennünket, akkor tényleg nagy a baj.
A szerzők matematikai modellek segítségével vizsgálták a sörfőzéshez elengedhetetlen gabona, az árpa termésének alakulását a legmegbízhatóbbnak tartott klímajóslatok függvényében. Nos, a helyzet nem túl rózsás.
A pesszimizmus különféle stádiumaiban járó jóslatok legalább 3, legfeljebb 17 %-os terméskiesést jövendölnek a klímaváltozással járó hőségek és szárazságok miatt. Ezek a számok első látásra talán nem is tűnnek túl soknak, legfeljebb a mezőgazdaságból élők számára, de ha megismerkedünk néhány aprócska, de fontos ténnyel, rögtön más megvilágításba kerül az egész ügy.
Az utóbbi években átlagosan 140-145 millió tonna árpa termett szerte a világon, beleértve az őszi és tavaszi árpákat egyaránt. A mennyiség jó részéből takarmány lesz, a termés mindössze, évjárattól függően, 15-17%-a kerül felhasználásra a söriparban, azaz készül belőle árpamaláta. A klímaváltozással járó aszályos, de legalábbis változékony időjárás könnyen tönkrevágja az árpa, jó sör készítéséhez elengedhetetlen minőségi paramétereit, így az extrém klímaesemények aránytalanul nagyobb veszélyt jelentenek a söripari célra szánt árpa termesztésére.
Ez a veszteség minden bizonnyal a hagyományosan sok sört fogyasztó országokat érinti majd legérzékenyebben. Egyrészt azokat, melyek abszolút értékben (is) sok sört isznak, mint az USA, Brazília vagy Kína, másrészt az olyan egy főre jutó sörfogyasztásban vezető államok, mint Írország és Csehország. A legrosszabb forgatókönyvek szerint az Egyesült Államok vagy Kína a sörkínálatának 15-20%-os kiesésével számolhat, ez olyan, mintha minden ötödik üveget egyszerűen földhöz vágnánk a sarki kisboltban. Igazán rosszul Argentína járhat, a szimulációk szerint az ország sörkészlete kétharmadára is csökkenhet az elkövetkező nyolcvan évben. A rendelkezésre álló sörmennyiség mellett, mindennapi folyékony kenyerünk árának növekedésével is számolnunk kell. Ha az elkövetkező évtizedekben nem mérséklődik a klímaváltozás üteme, Írországban a jelenlegi árak dupláját, de a prágai sörözőkben akár azok hétszeresét is kénytelenek leszünk kicsengetni.
Ahogy azt a tanulmány szerzői maguk is kiemelik, a globális sörpiacot számos egyéb, nem természeti, hanem gazdasági tényező alakítja, ezeket a kutatás során gyakorlatilag lehetetlen volt modellezni. A számok tehát önmagukban kevésbé érdekesek, azokat a jelenlegi gazdasági erőviszonyok szülték, az összefüggések azonban igazán aggasztóak.
A kutatócsoport előállt egy igazán találó fogalommal is. A „luxus alapélelmiszerek”, mint a kávé, a csokoládé vagy a sör, olyan árucikkek lehetnek az elkövetkezendő évtizedekben, melyeket a fejlett világban ugyan nem feltétlenül kell majd nélkülöznünk, de gazdasági hozzáférhetőségük jócskán lecsökken majd.
A New York Times a témával kapcsolatban megszólaltatta a világ egyik vezető sörkonszernjét az Anheuser-Buscht. Jess Newman az óriásvállalat egyik vezető mezőgazdásza leszögezte, „nagyon komolyan veszik a klímaváltozás okozta bizonytalanságokat”, és a vállalat munkatársai igencsak „rajta vannak az ügyön”, hogy kezelni tudják a jövő kihívásait.
Pánikra tehát egyelőre semmi ok! Kedvenc sarki kiskocsmánkban nem kell tartanunk a sörhiánytól. A tanulmány talán legfontosabb üzenete pedig az: mostantól kezdve ne csak a rendőrök miatt járjunk autó helyett gyalogosan vagy kerékpárral sörözni!
