Közel a győzelem az infláció felett?
Az év első hónapja már mögöttünk, s a januári friss adatok szerint kedvezően alakul az infláció az euróövezetben, így Szlovákiában is. Mit jelenthet ez a tendencia számunkra, s valóban véget ért a nagy drágulás időszaka?
Az Eurostat adatai szerint 2,8 százalékra csökkent az euróövezeti infláció a decemberi 2,9 százalékról, amely ugyan csak finom enyhülést jelent, de az elemzők szerint azt mutatja, hogy a folyamatok jó irányba tartanak. Egyúttal azt is fontos kiemelni, hogy az előző havihoz képest januárban 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak.
Tegyük hozzá rögtön, hogy e számok alapján visszaesett az infláció Szlovákiában is, mert a harmonizált fogyasztói árindex éves összevetésében a gyors becslés szerint 6,6 százalékról 4,3 százalékra mérséklődött. Az infláció tavaly tavasszal kezdődött mérséklődésének kezdete óta ez lenne a legnagyobb havi infláció lassulás, amennyiben ezt a pontosabb hazai adatok is megerősítik. Erre azonban még egy hetet várni kell.
A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) az idei várakozásokkal kapcsolatban kiemelte, a helyzet fokozatos stabilizálódását várja. Az infláció csúcspontja egyértelműen mögöttünk van, és az infláció idén még a vártnál is gyorsabban esik vissza.
Ezzel együtt a jegybank arra is emlékeztet, hogy 2023-ban a szlovák infláció elérte a 10,5 százalékot, ami a negyedik legmagasabb érték az ország 30 éves történetében.
Az elmúlt két év tehát jelentős pénzromlást hozott, amelyet szinte mindenki megérzett, és még az átlagbérek növekedése sem kompenzálta teljes mértékben ezt a kedvezőtlen gazdasági fejleményt. A szakemberek úgy vélik, az eurózóna és azon belül a hazai inflációnak a kívánt szintre való visszatérése több mint egy évig tart majd, és az út nem lesz akadálymentes.
Az infláció alapvetőbb és gyorsabb mérséklődését Szlovákiában az energiaárak akadályozzák, amelyek nagyjából két éven belül felzárkóznak a piaci árakhoz.
Az Európai Központi Bank (EKB) és a szlovák jegybank is egyértelműen arra figyelmeztet, türelmesen ki kell várni a jeleket, hogy valóban sikerült-e úrrá lenni az infláción, s csak azután lehet fokozatosan lazítani a gyeplőn, legalábbis a kamatok szintjén. Ezt igazolja az EKB Kormányzótanácsának január végi döntése, amelyen változatlanul hagyták a három irányadó eurókamat szintjét. A szakemberek által várt döntés alapján az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,5 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,75 százalék, a betéti rendelkezésre állás kamatlába pedig 4,00 százalék marad továbbra is.
Peter Kažimír, a szlovák jegybank elnöke is olyan szakmai írást jelentetett meg a döntés kapcsán az NBS oldalán, amelyben türelemre és óvatosságra int. A korábbi pénzügyminiszter áprilisban vagy júniusban tartja reálisnak az alapkamatok csökkentését, amely aztán pozitív hatással lenne a hitelpiacra is.
A kedvező tendenciák viszont máris éreztetik hatásukat, január második felében a 365.bank például elkezdte csökkenteni a jelzáloghitelek kamatlábát. Az egy-, két- és ötéves fixáció mellett 4,25 százalék helyett 4,05 százalék, 10 éves rögzítés mellett pedig 5,25 százalék helyett 5,05 százalék lett a kamat.
Február elsejétől pedig a lakáshitelek legnagyobb szlovákiai piaci szereplője, a Szlovák Takarékpénztár is hasonló lépésre szánta el magát. A csökkentés ebben az esetben sem jelentős, mindössze 0,2 százalékpont, de mivel a kamatlábak lefelé indultak, ez már azt jelzi, hogy a trend folytatódhat, miközben az is nyilvánvaló, a szlovákiai jelzáloghitelek negyedét kezelő pénzintézet nem feltétlenül volt lépéskényszerben.
Annyi már biztosan kijelenthető, hogy két év elteltével jelentős átalakulás várható a hitelpiacon, mert míg 2022-ben drasztikus sebességgel kezdtek el a hitelek 1 százalékról 3 százalék felé drágulni, most az 5 százalékos határtól kellene lefelé indulniuk.
A központi bankok persze figyelmeztetnek, hogy az infláció vágyott, 2 százalékos szintjének elérése nem lesz egyszerű, s így a hitelek sem lesznek olcsóbbak olyan gyorsasággal, mint ahogyan drágultak, s vélhetően egy ideig nem is csökkennek majd 2 százalék alá.
Azt is érdemes lesz megfigyelni, milyen hatással lesz a megemelkedett törlesztőrészletek támogatását ígérő kormányzati intézkedés, s ne feledjük, a bankokat idén már különadó is terheli. A Szlovák Nemzeti Bank friss adataiból egyébként kiderült, a Szlovákiában működő 25 bank nyeresége 2023-ban 46 százalékkal növekedett az előző évihez képest, vagyis 1,2 milliárd euró volt.
A nagy kérdés persze az, hogy milyen mértékben érezzük majd a mindennapjainkban a pénzromlás csökkenését.
A Fico-kormány a múlt héten zárta első száz napját, és sokan éppen azt róják fel, hogy nem tette meg az élelmiszerárak csökkentése érdekében bejelentett intézkedéseit, pedig a kormány két szociáldemokrata pártja ezt ígérte. Tegyük hozzá, január elején láthattunk egy videót, amelyben a kormányfő arról egyeztet a miniszterekkel, hogyan kellene figyelni a termékek árait, segíteni a termelőket, hogy aztán az alapvető élelmiszerek árát kordában lehessen tartani. A jogi keretek is elfogadásra kerültek, de egyelőre ennek hatásaira várni kell.
Az viszont egyértelmű, hogy jönnek majd látványos lépések, hiszen közeleg a kormánypártok számára is fontos államfőválasztás. A pénzügyi tárca ugyanakkor nagy sikerként értékelte az első száz napját, azt, hogy sikerült elfogadniuk a 2024-es költségvetést, a szociális- és egészségügyi szektornak sikerült pluszforrásokat találniuk, segítették a fiatalok hitelfelvételét, ahogy a megdrágult jelzáloghitelek kapcsán is támogatást vezettek be, valamint az energiaárak emelését is kompenzálták a háztartásoknak.
Valóban, a szociális intézkedések széles spektruma került elfogadásra, más kérdés, mennyire címzett a segítség, és ki fogja megfizetni ennek árát.
A vállalkozói környezet működésének elősegítése kulcskérdés lesz, mert a terhek – az egészségügyi járulékok, a bérek, az energiaköltség – tovább növekedtek. Ha az inflációt sikerül is kordában tartani, a bőkezű államnak az áfabevételei is csökkenni fognak, tehát máshol kell majd forrásokat keresnie, s előbb vagy utóbb bizonyos szociális intézkedések megszüntetésére kényszerül. Ahogy a Matovič–Heger korszakban is nagy sebességgel működött az osztogatás, de annak egy részét most kell megfizetnünk.
