Hazai és magyarországi segítséget kér és vár a Történelemtanárok Társulása
POZSONY. Az oktatásügyi minisztérium szerdán közölte, hogy nézőpontja szerint a Történelemtanárok Társulásának állásfoglalásával ellentétben nem felelt meg az érvényes előírásoknak a magyar tannyelvű iskolák számára elkészített történelem kerettanterv, ezért elutasítja a társulás álláspontját. A fejlemények kapcsán Simon Attila, a Történelemtanárok Társulásának elnöke nyilatkozott a Hírek.sk-nak.
A Történelemtanárok Társulása korábban megütközve értesült arról, hogy az oktatási tárca nem hagyta jóvá az állami kerettantervek innovációjának részeként a magyar tannyelvű iskolák számára elkészített történelem kerettanterveket. A társulás már évek óta harcol azért, hogy a szlovákiai történelemoktatásban egyértelművé váljon: a magyar tannyelvű iskolák, diákok és szülők más tartalmat igényelnek, mint a szlovák diákok.
„Nemrég annak kapcsán adódott egy alkalom, hogy a központi kerettantervek megújításra kerültek. Amikor ez a tudomásunkra jutott, akkor az Állami Pedagógiai Intézet mellett működő központi tantárgybizottságnak azt javasoltuk: a hazai magyar iskolák számára legyen kidolgozva a szlovák iskolákétól eltérő tartalommal bíró történelem kerettanterv. A bizottság elfogadta a javaslatunkat, majd másfél évig azt a szakembereikkel közösen dolgoztuk ki a magyar iskolák számára. Ebben a kerettantervben már a mi igényeinknek megfelelő tartalom található“ – magyarázta portálunknak Simon Attila.
Miután azonban ezt a kerettantervet az Állami Pedagógiai Intézet igazgatója felterjesztette Juraj Draxler oktatási miniszternek, ő azt nem írta alá. „Ezt mi egyértelműen politikai döntésként értelmezzük, hiszen ez a javaslat előzőleg átment azokon a szakmai fórumokon, amelyeken át kellett mennie. Tehát a szakmai kritériumoknak megfelelt, de valamiféle más elvárásoknak mégsem felelt meg“ – jegyezte meg.
A Történelemtanárok Társulása a hivatalos elutasításra úgy reagált, hogy az esélyegyenlőség csorbulása miatt megfogalmazott egy állásfoglalást. „A minisztérium döntését a magunk részéről olyan politikai állásfoglalásként értékeljük, amely ellentétben van a nemzeti kisebbségeknek a Szlovák Köztársaság alkotmányában megfogalmazott jogegyenlőségével is. Azzal ugyanis, hogy az önálló magyar kerettantervek elutasításra kerültek, a minisztérium azt a jogot tagadja meg a magyar tannyelvű iskolák diákjaitól, hogy azok ugyanolyan eséllyel találkozzanak saját nemzetük értékeivel és tradícióival, mint a szlovák iskolák diákjai. Így a minisztérium lényegében másodrendű állampolgárrá degradálja a magyar iskolák diákjait” – fogalmazott a társulás, amely állásfoglalását nem csupán a sajtónak, hanem korábban a miniszternek is elküldte.
„El szerettük volna érni, hogy Draxler miniszter foglalkozzon ezzel a problémával, és értse meg az érveinket. A március 18-án, szerdán kijött minisztériumi sajtónyilatkozat teljesen értelmezhetetlen, mivel abban egyetlen olyan érv sem szerepel, amellyel meg lehetne indokolni, hogy a tárcavezető valójában miért is nem írta alá ezt a kerettantervet. Ezért ismételten állítom: politikai döntés született. Meglehet, hogy nem konkrétan a tárcavezető hatáskörében, hanem magasabb szinten, például a kormánypárt valamelyik testületében született politikai döntésről van szó“ – véli a társulás elnöke.
A minisztériumi szóvivő válaszában konkrét indokok valóban nem szerepelnek. A válaszból nem csupán az hiányzik, hogy a történelem kerettanterv miért nem felelt meg, hanem például az is, hogy ki állítja ezt, hiszen az a szakmai elbírálásra jogosult központi tantárgybizottságnak korábban megfelelt.
Simon Attila portálunknak elmondta, hogy az elutasító szóvivői válasz után további levelezést kívánnak folytatni az oktatási miniszterrel. Továbbá a törvényhozókat is arra kérik, hogy társulásuknak nyújtsanak segítséget a küzdelem során.
„Ismerve a szlovákiai viszonyokat, bevallom, ez ügyben nem nagyon számítunk előrelépésre. Ennek ellenére minden tőlünk telhetőt elkövetünk. Nagyon fontosnak tartom, hogy felhívjuk a pedagóguskollégáink figyelmét: nekünk is jogunk van arra, hogy a saját történelmünket tanítsuk. Mivel a központi kerettantervek valami másról szólnak, ők ahelyett oktatás közben inkább a saját lelkiismeretükre hallgassanak mindaddig, amíg az illetékesek nem veszik figyelembe a mi igényeinket“ – tanácsolta Simon Attila.
Ha a magyar iskolák számára ugyanazok a kerettantervek érvényesek, amelyek a szlovák iskolák számára, ez azt feltételezi, hogy mindenütt ugyanazok a tankönyvek is megfelelnek. Ez azonban nincs így. „Ha a minisztériumban elfogadták volna a mi külön kerettantervünket, akkor arra hivatkozva lehetett volna saját tankönyveket írni-íratni. Ez a megoldás azonban a történtek miatt egyelőre elodázódik. A kerettantervbe nyilvánvalóan arra vonatkozó tartalmi követelmények is bekerülnek, hogy mit vár el a minisztérium és a szakma a hazai történelemoktatástól. Belekerülnek azok a témakörök, amelyekkel meg kell ismertetni a diákokat stb. A szlovák iskolák számára készült kerettantervekből hiányoznak a számunkra fontos dolgok! Ha például abba nem kerül bele, hogy a diákokkal meg kell ismertetni az 1848/49-es magyar forradalomnak és szabadságharcnak az eseményeit, az itteni magyarok történetét stb., akkor az számunkra elfogadhatatlan“ – egészítette ki az elmondottakat.
Nem kérdés, hogy a felvidéki magyar diákok hátrányos megkülönböztetéséről van szó, hiszen míg az illetékesek a szlovák diákoknak az iskolákban lehetővé teszik azt, hogy a saját nemzeti hagyományaikkal és kultúrájukkal foglalkozzanak, ugyanezt a magyar diákoktól megtagadják. A Történelemtanárok Társulása hazai és anyaországi segítséget is kér-vár, hogy nyomatékot adjon követeléseinek.
„A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) illetékeseivel már beszéltem arról, nagyon szeretnénk, ha a közelgő rozsnyói konferenciájukon, ahová tudomásom szerint Draxler minisztert is meghívták, felvetnék ezt a problémát. Ezenkívül kapcsolatba léptem és lépek a továbbiakban is a hazai magyar politika reprezentánsaival, hogy ez ügyben a maguk módján ők is segítsenek nekünk. Az is fontos lenne, hogy a Magyarország részéről is az utóbbi években eluralkodó „mosolydiplomácia“ helyett valamiféle számonkéréssel forduljanak Pozsony felé, mert nem teljesíti az ígéreteit. Például a tegnap elfogadott, nyelvi chartáról szóló jelentésben az is szerepel, hogy a szlovákiai magyar iskolák számára külön kerettanterveket készítettek. Ezt kommunikálják kifelé, miközben esetünk is bizonyítja, hogy valójában megtagadták azt“ – zárta tájékoztatását Simon Attila.
„Nemrég annak kapcsán adódott egy alkalom, hogy a központi kerettantervek megújításra kerültek. Amikor ez a tudomásunkra jutott, akkor az Állami Pedagógiai Intézet mellett működő központi tantárgybizottságnak azt javasoltuk: a hazai magyar iskolák számára legyen kidolgozva a szlovák iskolákétól eltérő tartalommal bíró történelem kerettanterv. A bizottság elfogadta a javaslatunkat, majd másfél évig azt a szakembereikkel közösen dolgoztuk ki a magyar iskolák számára. Ebben a kerettantervben már a mi igényeinknek megfelelő tartalom található“ – magyarázta portálunknak Simon Attila.
Miután azonban ezt a kerettantervet az Állami Pedagógiai Intézet igazgatója felterjesztette Juraj Draxler oktatási miniszternek, ő azt nem írta alá. „Ezt mi egyértelműen politikai döntésként értelmezzük, hiszen ez a javaslat előzőleg átment azokon a szakmai fórumokon, amelyeken át kellett mennie. Tehát a szakmai kritériumoknak megfelelt, de valamiféle más elvárásoknak mégsem felelt meg“ – jegyezte meg.
A Történelemtanárok Társulása a hivatalos elutasításra úgy reagált, hogy az esélyegyenlőség csorbulása miatt megfogalmazott egy állásfoglalást. „A minisztérium döntését a magunk részéről olyan politikai állásfoglalásként értékeljük, amely ellentétben van a nemzeti kisebbségeknek a Szlovák Köztársaság alkotmányában megfogalmazott jogegyenlőségével is. Azzal ugyanis, hogy az önálló magyar kerettantervek elutasításra kerültek, a minisztérium azt a jogot tagadja meg a magyar tannyelvű iskolák diákjaitól, hogy azok ugyanolyan eséllyel találkozzanak saját nemzetük értékeivel és tradícióival, mint a szlovák iskolák diákjai. Így a minisztérium lényegében másodrendű állampolgárrá degradálja a magyar iskolák diákjait” – fogalmazott a társulás, amely állásfoglalását nem csupán a sajtónak, hanem korábban a miniszternek is elküldte.
„El szerettük volna érni, hogy Draxler miniszter foglalkozzon ezzel a problémával, és értse meg az érveinket. A március 18-án, szerdán kijött minisztériumi sajtónyilatkozat teljesen értelmezhetetlen, mivel abban egyetlen olyan érv sem szerepel, amellyel meg lehetne indokolni, hogy a tárcavezető valójában miért is nem írta alá ezt a kerettantervet. Ezért ismételten állítom: politikai döntés született. Meglehet, hogy nem konkrétan a tárcavezető hatáskörében, hanem magasabb szinten, például a kormánypárt valamelyik testületében született politikai döntésről van szó“ – véli a társulás elnöke.
A minisztériumi szóvivő válaszában konkrét indokok valóban nem szerepelnek. A válaszból nem csupán az hiányzik, hogy a történelem kerettanterv miért nem felelt meg, hanem például az is, hogy ki állítja ezt, hiszen az a szakmai elbírálásra jogosult központi tantárgybizottságnak korábban megfelelt.
Simon Attila portálunknak elmondta, hogy az elutasító szóvivői válasz után további levelezést kívánnak folytatni az oktatási miniszterrel. Továbbá a törvényhozókat is arra kérik, hogy társulásuknak nyújtsanak segítséget a küzdelem során.
„Ismerve a szlovákiai viszonyokat, bevallom, ez ügyben nem nagyon számítunk előrelépésre. Ennek ellenére minden tőlünk telhetőt elkövetünk. Nagyon fontosnak tartom, hogy felhívjuk a pedagóguskollégáink figyelmét: nekünk is jogunk van arra, hogy a saját történelmünket tanítsuk. Mivel a központi kerettantervek valami másról szólnak, ők ahelyett oktatás közben inkább a saját lelkiismeretükre hallgassanak mindaddig, amíg az illetékesek nem veszik figyelembe a mi igényeinket“ – tanácsolta Simon Attila.
Ha a magyar iskolák számára ugyanazok a kerettantervek érvényesek, amelyek a szlovák iskolák számára, ez azt feltételezi, hogy mindenütt ugyanazok a tankönyvek is megfelelnek. Ez azonban nincs így. „Ha a minisztériumban elfogadták volna a mi külön kerettantervünket, akkor arra hivatkozva lehetett volna saját tankönyveket írni-íratni. Ez a megoldás azonban a történtek miatt egyelőre elodázódik. A kerettantervbe nyilvánvalóan arra vonatkozó tartalmi követelmények is bekerülnek, hogy mit vár el a minisztérium és a szakma a hazai történelemoktatástól. Belekerülnek azok a témakörök, amelyekkel meg kell ismertetni a diákokat stb. A szlovák iskolák számára készült kerettantervekből hiányoznak a számunkra fontos dolgok! Ha például abba nem kerül bele, hogy a diákokkal meg kell ismertetni az 1848/49-es magyar forradalomnak és szabadságharcnak az eseményeit, az itteni magyarok történetét stb., akkor az számunkra elfogadhatatlan“ – egészítette ki az elmondottakat.
Nem kérdés, hogy a felvidéki magyar diákok hátrányos megkülönböztetéséről van szó, hiszen míg az illetékesek a szlovák diákoknak az iskolákban lehetővé teszik azt, hogy a saját nemzeti hagyományaikkal és kultúrájukkal foglalkozzanak, ugyanezt a magyar diákoktól megtagadják. A Történelemtanárok Társulása hazai és anyaországi segítséget is kér-vár, hogy nyomatékot adjon követeléseinek.
„A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) illetékeseivel már beszéltem arról, nagyon szeretnénk, ha a közelgő rozsnyói konferenciájukon, ahová tudomásom szerint Draxler minisztert is meghívták, felvetnék ezt a problémát. Ezenkívül kapcsolatba léptem és lépek a továbbiakban is a hazai magyar politika reprezentánsaival, hogy ez ügyben a maguk módján ők is segítsenek nekünk. Az is fontos lenne, hogy a Magyarország részéről is az utóbbi években eluralkodó „mosolydiplomácia“ helyett valamiféle számonkéréssel forduljanak Pozsony felé, mert nem teljesíti az ígéreteit. Például a tegnap elfogadott, nyelvi chartáról szóló jelentésben az is szerepel, hogy a szlovákiai magyar iskolák számára külön kerettanterveket készítettek. Ezt kommunikálják kifelé, miközben esetünk is bizonyítja, hogy valójában megtagadták azt“ – zárta tájékoztatását Simon Attila.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
