Eladósodunk, csak hogy a sajátunkban lakhassunk
Szlovákia Európa leginkább eladósodott országai közé tartozik. Ennek fő oka, hogy lakosság döntő többsége saját otthonra, fészekre vágyik, s emiatt kölcsönökbe veri magát, hosszú évtizedekig fizeti vissza (kamatostul) a szép új lakás vagy éppen ház árát. Ennek pedig hatása van az emberek életszínvonalára és a demográfiai mutatókra is.
Az országban működő Friedrich Ebert Stiftung (FES) Alapítvány a szociálpolitika területeit vizsgálja.
Arra a megállapításra jutott, hogy a fiatalok 74 százaléka 34 koráig még a szüleivel lakik. Ez pedig a legnagyobb százalékarány az egész Unióban.
S hogy miért odázzák el a fiatalok az önállósodást, a családalapítást, a fészekrakást? Egy 2015-ös felmérés szerint 45,4 százalékuk azért, mert nem képesek biztosítani az önálló lakhatást. Mindennek komoly lenyomata van a demográfiai helyzetre (kevesebb gyermeket vállalnak) és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára is. Nem is beszélve arról, hogy milyen sok fiatal inkább külföldön, gazdagabb országokban keresi a boldogulást. Sokan közülük kint is maradnak és ott alapítanak családot.
Mínuszként értékelhető, hogy Szlovákiában nagyon kevés a bérlakás, csupán a lakosság 9,5 százaléka él ilyenben, s ezzel a negyedik legrosszabb helyen kullogunk Európában. A bérlakásépítés a kétezres évek elején ugyan kissé meglódult, de mára igencsak visszaesett. Míg 2003-ban még 3993 ilyen lakás épült, addig 2011-ben már csak 1568, 2016-ban pedig csupán 336.
A bérlakás modelltől, mely Nyugat-Európában igencsak elterjedt, Szlovákia, az alapítvány szerint, 1992-ben kezdett eltávolodni, mégpedig a volt szövetkezeti és állami lakások megvételének lehetőségével.
Ekkor léptünk rá arra az útra, hogy jövőnket saját lakásokban vagy családi házakban tudjuk elképzelni, ami viszont súlyos anyagi terheket ró ránk.
Az építkezések mennyisége néhány városban és faluban már elviselhetetlen méreteket öltött, és lakossági tiltakozásokat vált ki. Nagyon nagy szükség volna jól átgondolt területfejlesztési tervekre.
A saját otthon megteremtését nagyban táplálja a jelzálogkölcsönök elérhetősége, melyek igencsak alacsony kamatokkal csábítják az otthonra vágyókat. Pont ezek járultak hozzá a szlovákiai lakosság nagy mértékű eladósodásához.
S ennek fékezésére szigorítottak a jelzáloghitelek rendszerén (már nem igényelhető az ingatlan egész összegére, saját megtakarításra is szükség van) az utóbbi időben.
Amíg ezerrel pörög a gazdaság, addig nincs baj, de mi lesz, ha beüt egy újabb gazdasági válság? Ezt a kérdést mindenképpen érdemes feltenni, mielőtt az ember jelzálogkölcsön, vagy akár magasabb összegű fogyasztói hitel felvételére szánja el magát.
Ez a mondás tájainkon valóban igaznak tűnik, hiszen a fiatalok, húszon-harmincévesek, ha megkérdezzük őket, mind saját otthonra vágynak. Még akkor is, ha ma ez már sokkal megterhelőbb anyagilag, mint szüleik korában volt. Csupán egy telek árának összespórolásáért éveket kell dolgozni, s ha nem vennének fel hitelt az építkezésre, talán sosem tudnának beköltözni az új házukba.
Szerencsére ma már nagyon sokan megelégednek a kisebb alapterületű házakkal, az egyszerűbb, de otthonos bungalókkal. Kacsalábon forgó palotákban már inkább csak a kiváltságosok, a valóban módos emberek laknak. A kölcsön fizetése mellett ugyanis komoly tehertétel egy fiatal család számára a rezsiköltségek kifizetése is.
Örvendetes, hogy egyre többen energiatakarékos módon építik fel házaikat (még ha drágább is) és hamarosan talán begyűrűzik az trend is, hogy az udvar végében egy kis konyhakert is helyet kapjon a haszontalan, idő- és pénzigényes fű mellett.
Az építkezéskehez azonban megfelelő hely, telek és infrastruktúra szükséges. Ezek biztosítása rengeteg adminisztratív és egyéb teendővel jár együtt. Az egyik legnagyobb csallóközi település vezetője szerint a mai fiatalok inkább laknak a falu szélén egy új lakónegyedben vagy utcában, mint bent a falu közepén, ahol sok az elhagyott, eladásra váró öreg ház a megfelelő infrastruktúrával. Ezeket a nagyszülői vagy szülői házakat meg lehetne próbálni felújítani, vagy akár a helyükre új házat építeni, de ezt a fiatalok valahogy nem akarják. Pedig olcsóbb és környezetkímélőbb megoldás lenne…
Hogy miként válik be a július 1-től már igényelhető, az otthonteremtéshez felhasználható kedvezményes kamatozású ifjúházas kölcsön, azt majd az idő dönti el.
Tény, hogy abból nem lehet új házat felépíteni, de egy öregebbet talál szépen rendbe lehet belőle tenni, vagy éppen vásárolni. Persze, végképp nem mindegy, hogy az ország melyik részén van az adott ingatlan. Óriási szakadék tátong ugyanis nyugat és kelet között. Nyugaton telket sem vesz annyiért az ember, amennyiért keleten házat nagy udvarral.
