A kistérségeknek (is) összefogásra van szükségük
Kistérségi fejlesztési fórumot szervezett a járás polgármestereinek Dunaszerdahelyen a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság.
A fórum ötletét az adta, hogy tavaly a társaság régiófejlesztési szakemberei végigjárták mind a 27 magyarok lakta kistérséget, s szinte mindenhol tapasztalták a magyar közösségek kistérségi szintű szervezettségének a hiányát.
Hervay Rozália, a társaság elnöke bevezetőjében hangsúlyozta a magyarság fogyásának a problémáját, rámutatott a városokban élő magyarság fokozott asszimilációjára.
Bár a szervezet kidolgozott egy gazdaságfejlesztési tervet,
tudatosítanunk kell, hogy városaink kisvárosok, amelyek nem töltenek be térszervező központi funkciót, annyira sem, amennyire a méreteik alapján lehetőségük volna.
A fórum követendő példákat mutatott be. A résztvevők tájékoztatást kaphattak a Magyar Falu Programról, amely országosan teremt lehetőséget a magyarországi településeknek. Jó példaként mutatták be a Dunaszerdahelyi járással szomszédos Szigetköz községeinek együttműködését, amelynek kiindulópontja egy Naturpark működtetése. Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója a magyar iskolarendszer jövőjéről beszélt, és az iskolaügy szervezésében is lehetőségként vetette fel a fenntartók, az önkormányzatok együttműködését.
Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos bemutatta a Magyarországon elindított településfejlesztési programokat. Elsőként Budapest agglomerációját fejlesztő program indult, ezt követte a Modern Városok Program, majd 2018-ban meghirdették a Magyar Falu Programot. A kormánybiztos elmondta, ezek a programok is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország kiverekedje magát abból a gazdasági és mentális értelemben vett csődközeli állapotból, amelybe 2010-ig került.
A Magyar Falu Program azért indult legkorábban, mivel a magyar falvakat demográfiai katasztrófa fenyegeti, ami az egész közép-kelet-európai térségre jellemző. A program mintegy 2900, ötezer lakosnál kisebb települést érint, amelyek közül 2200-ban súlyos probléma a népességcsökkenés. Akadnak olyan települések, amelyek az elmúlt tizenöt évben elveszítették a népességük 60-70 százalékát, és gyakori a 30-40 százalékos csökkenés. Ennek egyik legfőbb oka a városokba történő elvándorlás.
Gyopáros Alpár szerint
a szabályozás nélküli urbanizáció, sőt az ösztönzött városba költöztetés kifejezetten káros is lehet.
A városok általában nincsenek felkészülve a vidéki lakosság tömeges beköltözésére, ráadásul a falvakban jóval erősebb a közösségi kötődés, az értékeink, hagyományaink megtartása. A faluprogram pusztán magyar forrásokból táplálkozik, és a kistelepülések fontos, kicsi fejlesztéseit támogatja. A kormánybiztos azt a példát hozta fel, amikor a település EU-s forrásból felújította az óvodát, de arra már nem volt pénze, hogy a kerítést megépítse, az udvart rendezze vagy parkosítson. Ilyen esetekben tud segíteni a Magyar Falu Program, amelynek egyszerű és gyors a lebonyolítása.
A programból lehet fejleszteni a kisebb utakat, a közösségi közlekedést is. Ezzel segítik a faluból a munkahelyre való eljutást. A falusi útalapból 2 év alatt 1000–1200 km utat szeretnének megújítani, mintegy 100 milliárd forint (30 millió euró) értékben. A másik pillér a falusi Családi Otthonteremtő Kedvezmény (CSOK), amely mintegy 2500 települést érint, és a gyermeket vállaló fiatalok vissza nem térítendő támogatásához, illetve kamattámogatott hiteléhez kínál lehetőséget.
A jelenlévő polgármesterek megtudták, hogy a harmadik pillér a falusi életminőség javításáról szól. Ez 16 célterületet foglal magában. Az igényeket egy országjáró úton mérték fel. A támogatás százszázalékos intenzitású, az eljárásrend egyszerű és gyors. Hatvan napon belül döntenek és folyósítják a támogatást. Kezdeti sikerként kiemelte az orvosi lakások, rendelők kialakítását, aminek hatására a kétszáz üres praxisból húszat már be is töltöttek.
A kormánybiztos elmondta, hogy mint minden demográfiai kérdés megoldása, ez is hosszú távú program lesz. Ehhez egy kistérségi programot is elindítottak, ahol olyan kisvárosi programokat támogatnának, amelyek az egész kistérségre kihatással lehetnek. Ahogy a programot sem az íróasztalok mögül alakították ki, a kistérségi együttműködések felépítését is alulról tervezik. Ennek alapfeltétele, hogy kommunikáljanak az önkormányzati szereplők. Gyopáros Alpár bízik a programban, amely akkor lesz sikeres, ha sikerül megállítani a falvak elnéptelenedését, és nem lesz olyan falu, amelyre ki kell tenni az ÜRES táblát.
Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke egy létező összefogást mutatott be a csallóközi polgármestereknek. A Natúrpark a Duna másik oldalán húzódik, és több mint egyszerű környezetvédelmi projekt; alulról szerveződő vidékfejlesztési megoldás. Erre Szlovákiában jogi szabályozás nem létezik, de amit a törvények nem tiltanak, azt szabad. Európában 900 regionális natúrpark működik, amelyek lefedik az összterület 8 százalékát. Németország területének a 25 százalékát foglalja el 104 natúrpark, s ezek támogatása a környezetvédelmi célok eléréséért a jövőben is aktuális marad. A natúrparkok együttműködnek, például a Duna mentiek a Duna Gyöngyei néven alkotnak egy füzért. Sajnos, egyelőre ennek sincs szlovákiai szereplője.
Olyan típusú fejlesztéseket próbálnak elfogadni, amelyek fenntarthatóak, megőrzik a táj értékeit, az épített örökséget, a hagyományokat, segítik a helyben maradást, a közösségépítést.
Ez a Csallóköz esetében a magyarnak való megmaradás módját is jelenthetné. A natúrpark nem zárt terület, szabadon csatlakozhatnak az önkormányzatok. Egy tájegységen belül próbálja összefogni az önkormányzatokat és a civil szervezeteket. A szervezés előtt két évig járták a településeket, hogy egyeztessék az igényeket. Megteremtették az egységes Szigetköz brandet, és fejlesztik a térségben élők Szigetköz-tudatát. Ez a Csallóköz számára is hihetetlenül fontos lenne. A szigetközi natúrpark akkora, mint Málta, s ha a csallóközi rész is csatlakozna, elérné Kréta nagyságát. Lehetne nevezni például a Duna Szívének, hiszen a vadregényes ágrendszernek köszönhetően ez a vidék a Duna egyik legattraktívabb területének számít.
Hervay Rozália a fórum zárszavában elmondta, bízik benne, hogy a bemutatott programok, közvetlen szomszédjaink megszólítása nálunk is követőkre talál. Ehhez a Közgazdász Társaság nevében metodikai és szervezési segítséget kínált.
Az írás megjelent a Magyar7 2019/38. számában.
