Falugazdászok a felvidéki gazdákért

Matus Tibor 2019. március 19., 15:22

Magyarország és Szlovákia agráriumát nehéz összehasonlítani. A különbség, hogy egyikük külkereskedelmi szaldója masszívan pozitív, és folyamatosan növelni tudja az agrárexportját, a másik pedig évről évre több élelmiszert hoz be, mint amennyit kivisz.

Ennek több oka van: az eltérő természeti adottságok, a feldolgozóipar fejlesztése, a pozitív patrióta hozzáállás, a termelés sokszínűsége, vagy a különböző üzemméretek. Eltérés van abban is, ki mennyire tudott folyamatos agrárpolitikát folytatni, vagy miként zajlott le a kárpótlás a rendszerváltozáskor.

Szlovákiában ma 19-20 ezer gazdaság van, amiből 1500 közép- és nagy méretű, míg Magyarországon 400 ezer gazdaság üzemel, ebből 5 ezer számít nagyobbnak. Míg Szlovákiában tavaly 19 ezren, Magyarországon 175 ezren nyújtottak be területalapú támogatásért pályázatot, köszönhetően a falugazdász-hálózatnak – sikeresen. A jelenlegi hálózatban Magyarországon a hatszáz falugazdász mellett mintegy négyszáz szaktanácsadó működik. Mivel a tevékenységük gyakran egybefolyik, sokszor a képzésük is hasonló.

Közös gazdasági tér kialakítása

A közös Kárpát-medencei gazdasági tér kialakítását és a nemzetpolitikát is szolgálja a magyar kormányzat szándéka, hogy megteremtsék a feltételeit annak, hogy a Kárpát-medence magyar gazdái hasonló szinten legyenek informálva. Ez úttörő kísérlet, mivel Szlovákia nem építette ki a regionális agrárkormányzati hálózatát. Most a magyarlakta vidékeken 15 falugazdász kezdi meg a működését. A hálózat működtetése a Gazda Polgári Társulásra és a dunaszerdahelyi székhelyű Szlovákiai Agrárkamarára hárul.

Képzésük csütörtökön kezdődött meg a Karvai Szakközépiskolában, szakmai részről pedig a gödöllői Szent István Egyetemet kérték fel, amelynek ebben több évtizedes tapasztalata van. Közvetlen a képzés előtt beszélgettünk Kozári Józseffel, a gödöllői egyetem szaktanácsadási központjának vezetőjével, illetve az MKP két agrárszakértőjével – Varga Péterrel, a Gazda PT elnökével és Mészáros Győző gazdával, volt földművelésügyi államtitkárral.

Kozári József a falugazdászt olyan szakemberként határozta meg, aki a vidéken működő vállalkozásokat – nemcsak mezőgazdászokat – segíti az adminisztratív kötelezettségeik teljesítésében. Az EU-n belül jócskán megnövekedett az a papírhalmaz, amivel a gazdák nehezen birkóznak meg. A falugazdász információt nyújt a pályázati lehetőségekről, segítséget nyújt a területalapú pályázatok elkészítésénél, és segít minden adminisztratív jellegű munkában.

A falugazdász Magyarországon az agrárkormányzat kinyújtott karja, a szaktanácsadó elsősorban szakmai információkkal segíti a gazdászt. Kozári József szerint a felvidéki hálózatban komolyabb szerepe lesz a szaktanácsadásnak. A felvidéki falugazdászoknak általános szaktanácsadással kell foglalkozniuk, és információt kell nyújtaniuk a kisgazdáknak a pályázati lehetőségekről. Nehéz feladat vár rájuk, hiszen sok szakterület van a mezőgazdaságon belül, és nem lehet mindenki polihisztor.

A képzés vezetője elárulta, hogy az első tréningen emelni szeretnék a falugazdászok kommunikációs képességét, oktatnának konfliktuskezelési megoldásokat, ismeretátadási módszereket, hogy minél hatékonyabb legyen a kapcsolattartás az ügyfelekkel. De foglalkozni fognak a pályázatírás módszertanával is, illetve vizsgaként egy kiselőadást kell tartaniuk a gazdászoknak a régiójukról.

Milyen az ideális falugazdász?

Kozári József fogalmazásában a jó falugazdász egyszerre tanár, mert át kell adnia az ismereteket, barát, hogy bizalmi viszonyt tudjon kialakítani, harmadjára pedig pap, mert hitet kell adnia a gazdának. Empatikusnak, kommunikatívnak, bátornak kell lennie, meg kell tudnia szólítani az embereket, képesnek kell lennie hosszabb távú kapcsolatok kialakítására.

Varga Péter szerint nehéz volt 15 ilyen adottságokkal rendelkező embert találni, mert azt szeretnék, ha a jelölt egyben aktív gazdálkodó is lenne. A jelentkezőknek kötődésük van a mezőgazdasághoz, vagy ilyen irányú végzettséggel rendelkeznek, de képben kell lenniük a helyi agrárpolitikák törvényi hátterével, a környezetvédelmi, a bérleti vagy a földhasználati előírásokkal kapcsolatban is.

A karvai középiskola viszonylag jól elérhető, felszerelt, amit az is alátámaszt, hogy a következő évtől a Selye János Egyetemen idén indult kertészmérnöki képzésnek lesz a gyakorlóiskolája. Később itt kap helyet a falugazdászok informatikai rendszerének szervere is.

Mészáros Győző elmondta, hogy a Gazda PT 2015-től három falugazdásszal már üzemeltetett afféle próbahálózatot, most ezt bővítik. 2014–20 között Szlovákiában 3350 millió eurót fizetnek ki területalapú támogatásként, 2 milliárdot pedig a vidékfejlesztésre. Ahhoz, hogy a kétezer felvidéki magyar gazda sikeresen pályázzon, el kell juttatni hozzájuk az információkat. A falugazdásznak kapcsolatot kell teremtenie a helyiekkel, és ebben nagy segítséget nyújthatnak a polgármesterek. Az önkormányzat ne csak akkor törődjön a gazdákkal, amikor beszedi az ingatlanadót. Jó példa erre a vágfarkasdi kőpiac, amely a környező önkormányzatok segítségével jött létre, piacot teremtve a helyi gazdáknak.

Varga Péter kiemelte, a falugazdászok további fontos feladata lesz, hogy információt gyűjtsenek a gazdákról, mivel foglalkoznak, mi a kínálatuk, mik a gondjaik, milyen a kondíciója az ágazatnak. Remélhetőleg a piaci információk is összegyűlnek a falugazdásznál, amivel segíteni tudják az agrárium fejlődését a térségben. Bár most járásonként egy-egy gazdász lesz, ideális az volna, ha minden 50-80 gazdára jutna egy.

Sokat segít a Baross Program

Narancsik János vágfarkasdi növényorvos, az egyik falugazdász már foglalkozik szaktanácsadással. Szerinte az egyre szaporodó külföldi élelmiszerbotrányok után nő az igény a hazai termék iránt. Jó példaként a sárgarépa-termesztést hozta fel. A húszhektáros sárgarépa-termelőkből azonban legalább tíznek az összefogására van szükség, hogy ellásson egy üzletláncot. Az egyik vetőgépbe, a másik csomagolóba beruház. Ebben segítség lehet a magyar kormány által elindított kis és nagy Baross Program is.

Abban mindenki egyetért, hogy a kisebb gazdaságoknak nem azt kell csinálniuk, mint a nagyoknak. Intenzívebb termelést, magasabb feldolgozottságot kell elérniük. Tőlünk nyugatra sikeresek az ilyen típusú szövetkezetek. Az értékesítés területén létszükséglet az ilyen összefogás, hiszen szerződést csak egy bizonyos mennyiség felett lehet kötni.

Varga Péter szerint a feladat bonyolult, mert nemcsak a specializált termelés irányába kell elmozdulni, hanem a piacot is újra ki kell alakítani. Át kell formálni a termelési struktúrát, növelni kell az élelmiszeripari feldolgozottságot és a szervezettséget. Ebben tud segíteni a falugazdász. Nehéz feladat, de nem lehetetlen.

(Megjelent a Magyar7 c. 2019/11. számában)

0 HOZZÁSZÓLÁS