Bősi vízerőmű – Megkapja az állam a 350 millió eurót?
POZSONY. Nem lesz egyszerű megszerezni a magánbefektetőtől azt a 350 millió eurót, amely összeg a kormány szerint a privatizált Szlovák Villamos Művek bősi vízerőmű üzemeltetéséből származó jövedelmének felel meg.
A kormány azt követően támasztott igényt az említett összegre, hogy a Pozsonyi Kerületi Bíróság a múlt héten úgy döntött, a bősi vízerőmű (VEG) üzemeltetéséről szóló, 2006-ból származó szerződés érvénytelen. A szerződés alapján a Szlovák Villamos Művek (SE) a bősi vízierőművet úgy üzemeltette, hogy korábban a vagyont átruházta az állami tulajdonban levő Vízgazdálkodási és Építési Vállalatra – írja a Pravda napilap internetes portálja.
A Szlovák Villamos Művek ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy 2006 óta a vízerőmű üzemeltetése során költségeik is keletkeztek. Bősön jelenleg 62 személy dolgozik, az üzemeltetés nyolc éve alatt karbantartási és javítási munkálatok miatt 225 alkalommal volt leállás. „Teljesen nyilvánvaló, hogy ha bennünket arra köteleznének, adjuk vissza a Vízgazdálkodási és Építési Vállalatnak mindazt, amire szert tettünk a VEG üzemeltetése során, bizonyára nem a bevételek összegéről lenne szó, hanem inkább az elmaradt haszon pótlásáról a szlovák jogrendben megszabott módon“ – reagált Jana Burdová, a nagyrészt az olasz Enel csoport által birtokolt Szlovák Villamos Művek szóvivője.
Az azonban nem derült ki, hogy a Szlovák Villamos Műveknek milyen költségei keletkeztek Bősön. Robert Fico kormányfő az előző héten azt mondta: a bősi költségek a bevétel 8-9 százalékát tehetik ki. Abban az esetben, ha a szerződés nem lenne érvényes, akkor Andrej Leontiev jogász, a TaylorWessing e/n/w/c ügyvédi iroda partnere szerint a költségeket figyelembe vennék, azaz az állam a várt 350 millió eurónál kevesebbet kapna.
A bősi bérleti szerződést érvénytelenné nyilvánította a bíróság, de továbbra is kérdéses, hogy az ki miatt vált érvénytelenné. „Jelenleg a legnagyobb kockázatot abban látjuk, hogy nem az állam okozta-e a működtetésről szóló szerződés érvénytelenségét, mivel a bírósági ítélet úgy hangzott: a közbeszerzést a vonatkozó törvénnyel ellentmondásban írták ki. Amennyiben ez történt, akkor a Szlovák Villamos Művek megpróbálhatja érvényesíteni a kárpótláshoz való jogát“ – véli Andrej Leontiev. Másrészt ezt a szerződést nem csupán az állam képviselői írták alá, hanem a privatizáló olasz Enel vállalat is.
Leontiev szerint előfordulhat, hogy a szerződés érvénytelensége miatt a vagyoni rendezésről szóló szerződést is érvényteleníthetik. Ebben az SE 2006 márciusában, közvetlenül a magánosítás előtt lemondott a vízerőmű a Vízgazdálkodási és Építési Vállalathoz való átkerülésével kapcsolatos vagyoni igényéről.
„Ha tehát a bérleti szerződés érvénytelen, akkor a kölcsönös anyagi követelések rendezéséről szóló, a vízerőműnek a Szlovák Villamos Művek vagyonából való kivonásával összefüggő szerződésnek is érvénytelennek kell lennie. Vagyis egy esetleges bírósági per során az SE ezért az átruházásért valamilyen összegre igényt tarthatna. Ha érvénytelen lenne a rendezés, amely során megközelítőleg 150 millió euróról esett szó az SE javára, akkor a bíróság ennél magasabb vagy alacsonyabb „árat” is megszabhat Bős esetében“ – tette hozzá Leontiev.
A Vízgazdálkodási és Építési Vállalat vezetője nem aggódik az esetleges veszteségek miatt. „Az egyetlen dolog, ami történhet, hogy az a pénz, amit ezért kifizettünk, megtérül nekünk“ – magyarázta Ladislav Lazár. Robert Fico kormányfő pedig azt állítja, hogy az állam az olasz Enellel szembeni kártérítés kapcsán a bírósági perek következtében egyetlen eurót sem veszít majd.
A Szlovák Villamos Művek ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy 2006 óta a vízerőmű üzemeltetése során költségeik is keletkeztek. Bősön jelenleg 62 személy dolgozik, az üzemeltetés nyolc éve alatt karbantartási és javítási munkálatok miatt 225 alkalommal volt leállás. „Teljesen nyilvánvaló, hogy ha bennünket arra köteleznének, adjuk vissza a Vízgazdálkodási és Építési Vállalatnak mindazt, amire szert tettünk a VEG üzemeltetése során, bizonyára nem a bevételek összegéről lenne szó, hanem inkább az elmaradt haszon pótlásáról a szlovák jogrendben megszabott módon“ – reagált Jana Burdová, a nagyrészt az olasz Enel csoport által birtokolt Szlovák Villamos Művek szóvivője.
Az azonban nem derült ki, hogy a Szlovák Villamos Műveknek milyen költségei keletkeztek Bősön. Robert Fico kormányfő az előző héten azt mondta: a bősi költségek a bevétel 8-9 százalékát tehetik ki. Abban az esetben, ha a szerződés nem lenne érvényes, akkor Andrej Leontiev jogász, a TaylorWessing e/n/w/c ügyvédi iroda partnere szerint a költségeket figyelembe vennék, azaz az állam a várt 350 millió eurónál kevesebbet kapna.
A bősi bérleti szerződést érvénytelenné nyilvánította a bíróság, de továbbra is kérdéses, hogy az ki miatt vált érvénytelenné. „Jelenleg a legnagyobb kockázatot abban látjuk, hogy nem az állam okozta-e a működtetésről szóló szerződés érvénytelenségét, mivel a bírósági ítélet úgy hangzott: a közbeszerzést a vonatkozó törvénnyel ellentmondásban írták ki. Amennyiben ez történt, akkor a Szlovák Villamos Művek megpróbálhatja érvényesíteni a kárpótláshoz való jogát“ – véli Andrej Leontiev. Másrészt ezt a szerződést nem csupán az állam képviselői írták alá, hanem a privatizáló olasz Enel vállalat is.
Leontiev szerint előfordulhat, hogy a szerződés érvénytelensége miatt a vagyoni rendezésről szóló szerződést is érvényteleníthetik. Ebben az SE 2006 márciusában, közvetlenül a magánosítás előtt lemondott a vízerőmű a Vízgazdálkodási és Építési Vállalathoz való átkerülésével kapcsolatos vagyoni igényéről.
„Ha tehát a bérleti szerződés érvénytelen, akkor a kölcsönös anyagi követelések rendezéséről szóló, a vízerőműnek a Szlovák Villamos Művek vagyonából való kivonásával összefüggő szerződésnek is érvénytelennek kell lennie. Vagyis egy esetleges bírósági per során az SE ezért az átruházásért valamilyen összegre igényt tarthatna. Ha érvénytelen lenne a rendezés, amely során megközelítőleg 150 millió euróról esett szó az SE javára, akkor a bíróság ennél magasabb vagy alacsonyabb „árat” is megszabhat Bős esetében“ – tette hozzá Leontiev.
A Vízgazdálkodási és Építési Vállalat vezetője nem aggódik az esetleges veszteségek miatt. „Az egyetlen dolog, ami történhet, hogy az a pénz, amit ezért kifizettünk, megtérül nekünk“ – magyarázta Ladislav Lazár. Robert Fico kormányfő pedig azt állítja, hogy az állam az olasz Enellel szembeni kártérítés kapcsán a bírósági perek következtében egyetlen eurót sem veszít majd.
Forrás
Pravda.sk
