Megdöbbentő: tavasszal 52 ezer gyerek maradt ki az oktatásból

2020. szeptember 22., 08:01
ma7

Ez a szám a legpesszimistább jóslatoknak is a duplája. Az elemzők ezért azt ajánlották, hogy az állam tegyen meg mindent a hagyományos oktatás fenntartása érdekében, ugyanakkor készüljön fel egy újabb bezárásra, amely során már illenék jobban odafigyelni a pedagógusok és a gyerekek támogatására. A márciusi általános iskolabezárások idején a szakemberek arra is figyelmeztettek, hogy nincs minden családban internet, illetve nem tud minden család részt vállalni a gyerekek oktatásában.

Az Oktatási Minisztérium Oktatáspolitikai Intézetének elemzői áprilisban úgy ítélték meg, hogy nálunk mintegy 32 ezer gyerek számára elérhetetlen az internet, így ők az oktatásban nem tudnak részt venni. Végül

az iskolaigazgatók jelentéséből az derült ki, hogy a tanulók feltételezett létszámának csaknem a duplája lett kirekesztve az oktatásból. Ez a tanulóifjúság 7,5 százaléka. Ők a távoktatás egyetlen formájába sem tudtak bekapcsolódni.

Az Oktatási Minisztérium kérdőívek segítségével jutott az adatok birtokába, miután minden iskolatípusra elküldte azokat, s az érintettek július első felében küldték vissza. A kapott adatok alapján az Oktatáspolitikai Intézet értékelő jelentést készített, és öt ajánlásban fogalmazta meg, hogyan lehetne eredményesebben kezelni a koronavírus második hullámát az oktatásban.

Kétfajta kérdőívről van szó, az egyiket az iskolák igazgatói, a másikat az osztályfőnökök töltötték ki. A megszólított iskolák 77,2 százaléka reagált a felhívásra, 2200 igazgató és 15 600 osztályfőnök. Az Oktatáspolitikai Intézet állítása szerint augusztus 25-éig a feldolgozás is megszületett, bár a minisztérium azt a mai napig nem hozta napvilágra.

Az egyik elemző, Juraj Čokyna viszont saját Facebook-oldalán nyilvánossá tette azt

Az eredmények arról árulkodnak, hogy

hatalmas a szakadék az ország egyes területei között. A legkritikusabb helyzet azokban az iskolákban alakult ki, ahol magas a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók száma.

Ezekben az iskolákban a pedagógusok a tanulók 24 százalékával nem tudtak kontaktust teremteni, míg másutt általában ez a szám csupán 3 százalékot ért el. Az oktatásból hiányzott gyerekek kétharmada három megyéből származott - Eperjes, Kassa és Besztercebánya. Ezeknek a gyerekeknek csaknem 13 százaléka volt Kassa megyei, 12 százaléka az Eperjesi és 9 százaléka a Besztercebányai megyében jár iskolába.

Azért, hogy ezek a gyerekek is minőségi oktatásban részesülhessenek,

az elemzők szerint fontos, hogy a pandémia ellenére is minél hosszabb ideig járjanak iskolába. A pedagógusok csaknem fele, 49,5 százaléka szintén azt szeretné, ha az érintett gyermekek számára, válság idején is, elérhető lenne a teljes munkaidős oktatás. 

Az Oktatási Minisztérium elemzői ezért azt javasolják, hogy az oktatók akkor is találkozhassanak hátrányos helyzetű tanítványaikkal, ha iskolájuk bezárt. Például a gyermekotthonokban vagy a közösségi házakban, kulturális központokban.

Az is kiderült, hogy 128 ezer diák nem az internet segítségével vett részt az oktatásban, hanem feltételezhetően nyomtatott munkalapok vagy telefon segítségét vették igénybe. Ezekből 106 ezer alapiskolai diák volt. Ezen diákok nagyrésze szintén szociálisan hátrányos körülmények között él, és a diákok valamivel több mint fele nem használja az internetet.

A felmérésből az is kiderült, hogy a pedagógusok 54 százaléka nem érezte elegendőnek az internetet az új tananyag magyarázatánál,

harmaduknak gondja akadt a gyerekek visszajelzésével, 39 százaléknak pedig a gyerekek egyáltalán nem jeleztek vissza. A pedagógusoknak jóval több módszertani támogatásra lenne szükségük. 70 százalékuk  útmutatást igényelne a szóbeli értékelésben, 73 százalék pedig  tanácsot szeretne kapni a diákok tantervének csökkentésére vonatkozóan.

A tanárok 60 százaléka offline és online módszereket ötvözve tanította a diákokat, 15 százaléka csak offline módban tanított - ide tartoznak a telefonos vagy személyes találkozók, nyomtatott munkalapok és televíziós közvetítések, 25 százalékuk pedig kizárólag online tartotta az óráit.

Mi kellene a tanároknak a jobb offline tanuláshoz? Különösen a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tanárai igényelnék a munkalapok nyomtatásából keletkezett költségek térítését, ill. az ingyenes telefonálás biztosítását tanároknak és diákoknak egyaránt.

Ami pedig az igazgatók válaszát illeti, hiányolták a távoktatáshoz szükséges műszaki felszereltséget, ill. az online oktatási anyagot.

A pedagógusok továbbra is azt vallják: leghatékonyabb oktatási mód a hagyományos tantermi oktatás.

Ami pedig az elemzők ajánlásait illeti:

  • Tartsuk az iskolákat a lehető leghosszabb ideig nyitva!
  • Ha mégis az iskolák bezárására kerülne sor, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a lehető legtöbb gyerek internethez jusson!
  • Ha az iskolákat be kell zárni, és nem tudjuk bevonni a gyerekeket az online oktatásba, teremtsük meg az alternatív nappali oktatás megvalósításának lehetőségét (oktatás közösségi központokban, önkormányzati hivatalokban vagy kulturális központokban).
  • Ha minden más lehetőség kudarcot vall, minőségi offline oktatást biztosítunk a gyerekeknek.
  • A távoktatás terén elérhető, minőségi oktatást biztosítunk a tanárok számára is.

(zsebik)