A leköszönő kormány újabb szégyene: Az egyetemek máig nem látták a hallgatókért ígért pénzt
Az egyetemek még mindig nem kapták meg az olyan tehetséges hallgatók után járó támogatást, akik ahelyett, hogy külföldre mentek volna továbbtanulni, itthon maradtak, és a hazai egyetemeken folytatták a tanulmányaikat.
Az ereport.sk portál szerint a tényt, több egyetem is megerősítette. Az Itthon tanulok, Szlovákia megjutalmaz ezért (Študujem doma, Slovensko ma odmení) ösztöndíjprogram első évfolyamában összesen 1237 ösztöndíjat ítéltek meg. Az oktatási tárca ezzel is arra szeretné motiválni a tehetséges diákokat, hogy itthon maradjanak. Az ösztöndíjat a helyreállítási tervből merítik, és a felsőoktatási intézmény folyósítja azt minden hónapban a sikeres diákoknak.
Ezek a hallgatók alapképzésük három éve alatt összesen 9000 euró értékű ösztöndíjat kaphatnak.
Ugyanakkor minden ösztöndíjas után az egyetemnek is kell pénzt kapnia, mégpedig havi 200 eurót, amit a hallgatókkal való szisztematikus foglalkozásra kell az intézménynek fordítania.
„A pozsonyi Comenius Egyetem egyelőre még nem kapta meg a szóban forgó hallgatókért ígért támogatást” – jelentette ki Lenka Miller, a legnagyobb szlovákiai egyetem szóvivője. Ugyanezt a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem (STU) és a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem is megerősítette.
A 2022/2023-as tanévben a kassai Pavel Jozef Šafárik Egyetemen 101 ilyen ösztöndíjas tanul.
– közlekedési támogatás nyújtásával, a tanulmányi, csere- és kutatói tartózkodások, az akadémiai mobilitás, szakmai gyakorlatok támogatásával vagy a konferenciákon, illetve a rövid távú tartózkodásokon való részvétellel kapcsolatban felmerülő költségek megtérítésével” – pontosította az egyetem vezetése. De például az Erasmus+ vagy hasonló európai alapokból finanszírozott programokon kívüli kutatási, fejlesztési, művészeti és egyéb kreatív tevékenységek támogatásához is fel kívánja használni a szóban forgó pénzeszközöket.
Juraj Rybanský, a Szlovák Műszaki Egyetem szóvivője szerint a forrásokat ugyan az egyetemnek kell eljuttatni, de annak azokat be kell fektetnie a hallgatókba. Mint mondta, a projektleírás végleges változata még mindig nem ismert. A pozsonyi Műszaki Egyetemen 195 tehetséges diák kezdett tanulni, jelenleg 185-en vannak.
A Comenius Egyetemen összesen 412 diák kapott ilyen ösztöndíjat, köztük 46-an szociálisan hátrányos helyzetűek.
– mondta az egyetem szóvivője. Ezeket elsősorban az ösztöndíjak adminisztrációjához szükséges személyi kapacitások hiányának fedezésére és a tanulmányokhoz kapcsolódó sok egyéb dolog fedezésére tervezték felhasználni, például a pszichológiai tanácsadó központ támogatására vagy a hallgatók értékelésére.
A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem is csak a hallgatók ösztöndíját kapta meg, amit rendszeresen folyósít nekik.
„Eddig nem írtak ki felhívást az egyetem számára ígért forrásokra” – tette hozzá Miroslav Horňák, az egyetem munkatársa., ahol a szóban forgó ösztöndíjprogram keretében 88 tehetséges hallgató tanul.
Az oktatási tárca szóban forgó ösztöndíjprogramját azonban több bírálat is érte. Nem lehet megmondani ugyanis, hogy a tehetséges érettségiző diákok „megvesztegetése” valóban megváltoztatta-e néhány távozni vágyó diák véleményét. Vagy az ösztöndíj csak közönséges szociális juttatás, amely néhány hallgató számára kellemesebbé teszi a diákéletet.
Ráadásul a tárca ezt is szlovák módra csinálta, ami kétségbe vonja azt a feltételezést, hogy az érintettek célja valóban az eredmény elérése volt.
Ellenkező esetben kitűztek volna egy mérhető célt, amit el szeretnének érni. Például, hogy a meghatározott eredménnyel végzett érettségizők milyen arányban maradnak itthon. Másodszor pedig, előre meghatároznák az adatgyűjtés módszereit és azokat a folyamatokat, amelyek segítségével megállapítható, hogy a szóban forgó politika működött-e, írja a hnonline.sk portál.
Ezek hiányában azonban csak tippelhetünk az eredményeket illetően, s nem kizárt, hogy ez az ösztöndíjpolitika nem lesz nagy hatással az itthon maradásra.
Több okból kifolyólag sem. Először is, mert a felmérésekben az érettségizők régóta a szlovákiai felsőoktatási intézmények alacsony reputációját hozzák fel távozásuk fő okaként. Ezt azonban az ösztöndíj semmilyen módon sem befolyásolja. Másodszor pedig, mert az ösztöndíjat azok is megkaphatják, akik anélkül is itthon maradtak volna. És ezek nincsenek olyan kevesen.
Ráadásul az ösztöndíjat csak három évre adják, azaz csak a baccalaureátusi képzésre, ami Szlovákiában akárhogy is, de befejezetlen egyetemi képzettséget jelent.
Így aztán semmi akadálya annak, hogy az ösztöndíj kimerítése után a hallgató külföldre menjen mesterképzésre. Az adófizető így a legrosszabbat kapja: fizethet az ösztöndíjra meg a tanulmányokra, és a „befektetése” így is külföldön fog majd adózni.
A hnonline.sk szerint azonban az intézkedés filozófiája is megkérdőjelezhető. Ha minden úgy működne, ahogy kell, annak is az lenne az eredménye, hogy olyan tehetséges emberek, akik a világ legjobb iskoláiba járhatnának tapasztalatot, műveltséget szerezni, és ezáltal kiteljesíthetnék a szellemi potenciáljukat, Szlovákiában maradnak egy átlagos egyetemen, egy átlagos csapatban.
Vagyis ez a politika a nemzeti „igények és célok” feltételezésére épül, a tehetséges egyének „igényeinek és céljainak” rovására.
Ezért aztán el lehetne gondolkodni azon, nem lenne-e célszerűbb másként megközelíteni ezt a problémát. Az érettségiző diákok megvesztegetése helyett, hogy ne menjenek külföldre tanulni – inkább arra összpontosítani, hogy a külföldi egyetemeken tanuló szlovákiai végzősöket hazacsalogassuk, és inkább erre felhasználni ezeket a pénzeszközöket.
Ugyanis nem kevés összegről van szó.
Egy egyetemi hallgató költségei Szlovákiában 20-25 ezer euró között mozognak öt év alatt.
Ennyi pénzért megígérhetnénk például a külföldön tanuló diákjainknak, ha hazatérnek, egy-két évre az adókedvezményt. Ez már olyan ajánlat, amelyet érdemes megfontolni. Hiszen maguk a külföldi egyetemeket végzettek is a hazai alacsonyabb béreket hozzák fel egyik fő okaként annak, miért nem akarnak visszajönni.
