Gyerekhiánnyal küszködnek a csallóközi falvak nagyobb iskoláiban is
Az önkormányzatok jelentős anyagi támogatása nélkül nem tarthatóak fent a teljes szervezettségű, ám kis létszámú iskolák. A falvak vezetősége mindent megtesz, hogy az iskolák a lehető legjobb körülmények között működjenek, mégis előfordult a közelmúltban, hogy néhány intézményt be kellett zárni a gyerekhiány és az ebből fakadó anyagi gondok miatt.
A fejkvóta rendszer szerinti állami támogatás mellett a fenntartónak más forrásokból kell előteremtenie a működéshez szükséges összeget. Ez mára már nemcsak az alsó tagozatot működtető, de a teljes szervezettségű iskolák esetében is gondot okoz, főleg ott, ahol kevés a gyerek az osztályokban. Az iskolák szerepe kimondhatatlanul fontos a nemzeti kisebbségek életében. Ahol a gyerekhiány miatt kénytelenek bezárni, ott nemcsak szegényebbé válik a közösség, hanem gyöngébbé is. Az iskola legtöbbször a kultúra bástyája a kis közösségben.
"Ha a gyerekek ott állnak a színpadon, akkor közönség is van, hiszen jön a család. Ha megszűnik az iskola, akkor elszürkül az élet a településen, hiszen főleg a gyerek miatt mozdul meg a falu népe.” – mondta Polácsek Mária, aki egy nagy, sok gyerekkel működő teljes szervezettségű alapiskola igazgatója Nyékvárkonyban. Őket, szerencsére, nem érinti ez a gond, de mint minden iskolaigazgató, tisztában van a felvidéki iskolák jelenlegi, nem éppen rózsás helyzetével.
A szülők joga, hogy kiválasszák gyermeküknek a szerintük legmegfelelőbb iskolát. Kevés gyerek születik, s ebből a kevésből sem íratják mindet szüleik a helybeli iskolába. A jóval több gyerekre tervezett iskolaépületek fenntartása mára komoly feladatokat ró az önkormányzatokra. A fejkvóta rendszer szerinti állami finanszírozás éppen csak az üzemeltetési költségekre és a bérekre elég. Néha arra se. Az épület tatarozására, fejlesztésére, de új segédeszközök vásárlására is máshonnan kell előteremteni az anyagi forrásokat. Törvényből adódó jogunk van fenntartani iskoláinkat akkor is, ha kevés tanuló látogatja. Jogunk van, de pénzünk van-e?
A Dunaszerdahelytől 12 km-re északnyugatra fekvő, másfél ezer lelket számláló község iskolájában nagy gondot okoz az alacsony létszám. A teljes szervezettségű iskolában 70 tanuló van mindössze, de minden évfolyam külön osztályban tanul. A mostani elsősök csak 5-en vannak, a 13 kilencedikes után szeptembertől 14 új kis elsős ül majd be az iskolapadokba. Ebből 12-en felsőpatonyiak és 2 gyerek jön Patonyrétről. „A vonzáskörzetünkbe tartozó Szentmihályfáról nem írattak be elsőst a következő tanévre. Az ok egyszerű: ott most nincs magyar gyerek, az ottani fiatal családok inkább szlovákok. Nem jellemző, hogy a felsőpatonyiak más iskolába írassák be gyermekeiket, elvétve mégis előfordul, hogy Légre vagy Dunaszerdahelyre kerül 1-2 tanuló a faluból. Most nincs több magyar anyanyelvű iskolaérett kisgyerek. Közülük a következő tanévben senki sem kezd más iskolában” – mondta Horváth Zoltán, az iskola igazgatója, aki gyermekként maga is itt tanult. Akkor 430 tanulója volt az iskolának. Mikor tanítóként visszakerült a 80-as években az iskolába, még mindig csaknem 200 gyermek járt ide, ma már csak 70. „Már az nagy siker volna, ha megállítanánk a folyamatos csökkenést”-tette hozzá az igazgató.
„Az óvodát a közelmúltban kibővítették még 1 osztállyal, hogy elférjen a sok gyerek.” -folytatta Horváth Zoltán. „Ellentmondásnak tűnik? Nem az. Az 50 óvodásból pillanatnyilag 27 szlovák családok gyermeke. Nagyon sok a fiatal szlovák család a faluban, házakat vettek, Pozsonyból és környékéről költöztek ide. A 25-30 évvel ezelőtt még szinte színtiszta magyar falu lakosságának mára legalább a 20%-a szlovák.” Az elmúlt 30 évben évente átlagosan 5 tanulóval csökken a létszám, miközben a falu lakosságának a száma nem csökken. Az igazgató most úgy látja, hogy a közeljövőben talán megáll a csökkenés.
A beíratkozási program is hozzájárulhatott ahhoz, hogy minden iskolaköteles gyereket a helyi iskolába írattak be idén. Szeptember végétől havi szinten foglalkoznak az óvodásokkal. Minden foglalkozáson képességfejlesztés is történik, melynek eredményeképpen a gyermek az iskolába lépéskor könnyebben veszi az akadályokat, könnyebben alkalmazkodik az új elvárásokhoz. A szülőknek is szerveznek előadásokat az anyanyelvi oktatás fontosságáról. Az iskola kétévente kiad egy 30 oldalas bemutatkozó füzetet Beíratás címmel, amiben az óvodás gyerekek szüleivel részletesen megismertetik az iskola életét, programjait, eredményeit.
„Mindenképpen meg kell említeni, hogy nem elég az engedély a kislétszámú iskolák fenntartásához, elengedhetetlen a pénz is." – folytatta Horváth Zoltán. "Állami és egyéb támogatások nélkül az önkormányzat nehezen tudja előteremteni a fenntartásra szükséges pénzösszeget. Nagyon sokat segítenek a szülők. Az iskola felszerelése, a bútoroktól a számítógépekig, mind a szülők hozzájárulásának köszönhető, miközben egy állami iskolában ez az állam feladata kellene, hogy legyen.” Az igazgató hozzátette, hogy az elmúlt évekből több szomorú példát lehetne felhozni a pénzhiány miatt bezárt magyar iskolákra az egész magyarlakta részéről Szlovákiának, sajnos, a Csallóközből is. „Az állam ugyan engedélyezi a nemzetiségi iskolák fenntartását alacsony gyereklétszám esetében is, de a fejkvóta rendszer alapján történő finanszírozás nem elegendő. Ha az önkormányzatok nem tudnak a költségvetésükből az állami pénzhez hozzátenni jelentős összegeket, a hozzánk hasonló iskolák bezárásra vannak ítélve.”
A járásközponttól 9 km-re északkeletre található Pozsonyeperjes. A Kis-Duna partján fekvő községben a lakosok száma nem éri el az 1500-at. Többségükben magyarok, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint körülbelül 180-an vallották magukat szlováknak. Varga Denisza, a helyi alapiskola igazgatónője elmondta, hogy jelenleg 99 tanulójuk van. Minden évfolyam külön osztályban tanul, van osztály, ahol 5, van, ahol 19 a gyerekek létszáma. „Szeptembertől 11 új elsősünk lesz. Picit emelkedik a létszám, mert a mostani kilencedikben csak 6 tanuló van. A tanulók létszáma enyhén ingadozik, az elmúlt években 90 körül mozgott.”
Az igazgatónőtől továbbá megtudtuk, hogy mostanában már a környező falvakból is járnak hozzájuk gyerekek, főleg Tallósról. Az iskolában folyó oktatás minősége, a tehetségfejlesztés, a kislétszámú osztályok előnyei, a gazdag szakköri tevékenység lehet az oka, hogy a szülők szívesen választják gyermeküknek az eperjesi iskolát. A többszintes, tornateremmel, ebédlővel ellátott iskola minden osztályában kanapék, szőnyegek teszik otthonossá a légkört. A falubeliek jellemzően a helyi iskolába adják gyermekeiket, ritkán történik meg az ellenkezője. Idén 1 magyar gyereket írattak be szlovák iskolába Dunaszerdahelyre. „Hozzánk viszont járnak szlovák tanulók, egy szlovák ajkú család mindhárom gyermeke. Ott az édesanya döntött úgy, hogy nem emeli ki az eddig megszokott közösségből a gyereket, és nem fogják utaztatni a hatévest a városi szlovák iskolába. Azóta már a két kisebb testvér is ide jár.” – mondta Varga Denisza. A pozsonyeperjesi óvodában körülbelül 40 kisgyerek van pillanatnyilag, ott is csak magyar nyelven folyik a nevelés. Ezek a gyerekek biztosítják majd az iskola létszámának a megmaradását a következő években.
A falu önkormányzata a polgármesterrel, Csiba Jarmilával az élen minden alkalmat, lehetőséget megragad, hogy pénzt vagy más támogatást juttasson az iskolába. Az önkormányzat mellett pár éve magalakult az Eperjes polgári társulás, amely különböző pályázatokon nyert támogatással az iskolai szakkörökben folyó munkát segíti. Emellett az iskolai szünetekben a tanulók számára érdekes táborokat szervez, amelyek nemcsak a gyerekek között népszerűek, de a családok számára is nagy segítség, hogy biztos helyen tudják a gyermeküket. A szülők szintén szívügyüknek érzik az iskola jövőjét, és lehetőségeikhez mérten, szintén hozzájárulnak az iskola fejlesztéséhez.
