Egyre több a magyar óvodás gyermek
Az, hogy hány gyermek kerül magyar iskolába, döntően az óvodaválasztáskor dől el. Ezért nagyon fontos, hogy a szülő a magyar óvodát válassza a csemetéjének. A Felvidéken a magyar óvodahálózattal még nem lehetünk elégedettek, de a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak köszönhetően szerencsére sok minden változott az elmúlt időszakban.
Egyrészt új óvodák épülnek, kerülnek átadásra, másrészt pedig a régieket alakítják át úgy, hogy modern, 21. századi gyermekparadicsommá válhassanak. Olyan második otthonná, amelyet szívesen választanak a szülők a gyermekeiknek. Grezsa István kormánybiztos az óvodaátadási ünnepségeken el szokta mondani, a program indításakor azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2020-ra, a program végére a kezdeti 48 000-ről 60 000-re növekedjen a Kárpát-medence magyar óvodásainak a száma. A számok valóban meglódultak felfelé, tavaly az óvodások száma elérte az 54 000-et.
A 2018/19-es tanévben nálunk 9006 gyermek jár magyar tanítási nyelvű óvodába, ami az egy évvel korábbi 8750-hez képest 256 fős növekedést jelent, tudtuk meg Fekete Iréntől, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökétől. Külön statisztikát a beíratott kisgyermekek számáról nem vezetnek. Elmondta azt is, 344 olyan óvoda működik tájainkon, ahol magyar csoport is van, és 274 intézmény kimondottan magyar oktatási nyelvű. Örvendetes, hogy éppen az óvodafejlesztési programnak köszönhetően további 14 új óvoda épül szerte a Felvidéken. Az SZMPSZ volt egyébként az a szervezet, amelyik a program indulásakor felmérte, milyen állapotban vannak az óvodáink, melyek szorulnak rá a felújításra, és hol nincs ilyen intézmény, ahol pedig igény volna rá.
A felvidéki magyarságot és megmaradását segítő Rákóczi Szövetség 3600-3800-ra tippeli a májusban beíratott gyermekek számát, ami nagyjából tükrözi az első osztályba íratott gyermekek statisztikáját, enyhe emelkedést mutatva. A munkatársaink által a ma7.sk hírportálunkra eljuttatott beszámolók jó része arról szól, hogy a magyar óvodák megteltek, van, ahol a három évnél kisebb gyermekeket már nem is képesek fogadni. Sok kisgyermek vegyes házasságból származik, s az sem ritkaság, hogy szlovák szülők íratták magyar tannyelvű intézménybe a csemetéjüket. Úgy látszik, a modern, jól felszerelt óvoda valóban vonzóvá válhat. Egy felmérés szerint ugyanis éppen az intézmény állapota és felszereltsége az egyik legfontosabb szempont a szülők számára, amikor óvodát választanak a gyermeküknek.
A magyar óvodások számát – a több gyermek vállalása mellett – növelhetné az is, ha kötelezővé tennék az óvodalátogatást az 5. életévtől kezdődően, ami a kormány egyik prioritása volt.
A törvénytervezetet azonban több oldalról bírálat érte, például azon szülők részéről is, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy otthon neveljék és oktassák a gyermeküket akár még iskoláskorban is. Ők gyermekeikkel együtt meg is jelentek a tervezet parlamenti vitáján, hogy szülői jogaikat védelmezzék.
A gömöri város azok közé tartozik, ahol ha minden a tervek szerint alakul, ősszel megnyithatja kapuját az új óvoda és iskola is. Az építkezési munkálatok az óvoda épületén lényegében 99 százalékra készen vannak, jelenleg a kerítésen dolgoznak, folyik a füvesítés, és a kinti játékok várnak még elhelyezésre, tájékoztatta lapunkat Molnár Sándor református lelkész, amikor az új rimaszombati egyházi óvoda ügyében felkerestük. Az épületbelső már teljesen készen áll a gyermekek fogadására, csak a megnyitás engedélyezésére várnak. A vakáció végére az iskolaépület is teljesen elkészül. A már működő református gimnáziummal és kollégiummal együtt fog az egész egy iskolaközpontot alkotni.
– Igyekszünk a legjobb körülményeket biztosítani a hozzánk készülő gyermekeknek. Mindenkit fogadunk, aki ide szeretné beíratni a gyermekét és felvállalja azt az értékrendet, amit egy egyházi iskola képvisel, függetlenül a felekezeti hovatartozástól. A hangsúly a keresztyén szellemiségen van – emelte ki Molnár Sándor. Kérdésünkre elmondta, nemcsak a rimaszombatiak, de a környékbeli falvakban élők részéről is van érdeklődés az új létesítmény iránt.
Mivel még nem tudják a nyitás pontos időpontját, pedagógusokat sem tudnak toborozni. Tartottak viszont egy hivatalos tájékoztatót az elképzeléseikről, ahol jelezték a szülőknek és az itt dolgozni kívánó pedagógusoknak, hogy adjanak be kérelmet a Rimaszombati Református Egyházközséghez. Amint megkapják az oktatási minisztériumtól az engedélyt, attól kezdve foglalkoznak a beérkezett kérelmekkel. Nagyon remélik, hogy szeptemberben megnyithatják az óvodát és az iskolát is, hiszen nem szeretnék, ha kihasználatlanul, üresen állna a vadonatúj épület. Azt azonban tapasztalatból tudják, hogy a bürokrácia következtében sokszor a legutolsó pillanatban jön meg a döntés, és azonnal kell cselekedni. Az óvoda már most olyan állapotban van, hogy akár a jövő héten meg lehetne benne kezdeni az oktató-nevelői munkát. Terveznek is egy nyílt napot július elején a leendő szülőknek és pedagógusoknak, hogy megmutassák nekik a körülményeket, amelyek a gyermekeket és az óvónőket fogják szolgálni.
A háromosztályos, teljesen új, 60 gyermek befogadására képes, hat óvónőt alkalmazó óvoda a belső infrastruktúrával, bútorok nélkül, de kulcsra készen eddig 648 ezer euróba került, amit a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak köszönhetően tudtak felépíteni. Ez azonban még nem a végösszeg, hiszen vannak olyan tételek is, amelyek nem kimondottan az építkezést érintik, mint amilyen egy telek megvásárlása vagy a tervdokumentáció elkészítése.
Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke örömmel konstatálta, hogy számban és százalékban egyaránt több az idén az óvodás, mint az előző évben. Az óvodafejlesztési program tehát érezteti a hatását. Reméli, hogy ez hamarosan az alapiskolai beíratási adatokon is meglátszik. A nagy kérdés ugyanis az, hogy a magyar óvodába járó gyermekek közül hányat íratnak később magyar iskolába.
Szóba került az is, hogy sok magyar óvodában – általában olyan falvakban, ahol csak egy ilyen intézmény működik – már kétnyelvűen kommunikálnak, az oda járó szlovák gyermekek miatt. Ezekben az óvodákban is be kellene tartani azt, hogy ha magyar a nevelési nyelv, akkor magyarul beszéljenek. Nagyobb városokban pedig az a trend, hogy a szülők, akik magyar iskolába szánják a gyermeküket, szlovák óvodába íratják, hogy egy kicsit megtanuljon szlovákul. Az oktatási alelnök szerint ennek sincs sok értelme, hiszen az iskolai előkészítésnek is anyanyelven kellene történnie, hogy a gyerek kellő lelki, szellemi és nyelvi felkészültséggel menjen a magyar iskolába.
Megkérdeztük arról is, támogatja-e azt az elképzelést, amely ötéves kortól kötelezővé tenné az óvodalátogatást.
