Ókeresztény kódexeket találtak

Először a BBC, majd több brit lap online kiadása számolt be arról, hogy 2005 és 2007 között mintegy 70 ólomlapokból összefűzött "könyvet" fedeztek fel Jordánia északi részén, ahová a korai keresztények Jeruzsálem 70-ben történő eleste előtt menekültek. A régióban egyébként már korábban is felfedeztek a korai kereszténységgel kapcsolatos több jelentős régészeti emléket.

Mindegyik könyv 5-15 oldalt tartalmaz, és az ólomlapokat szintén ólomból készült karikák fogják össze. A beszámoló szerint egy jordán beduin fedezte fel a sivatagi rejtekhelyet, és miután kinyitotta, megtalálta a könyveket, amelyekről azt feltételezik, hogy a korai kereszténység nagyon ritka leletei közé tartozhatnak. Egy izraeli beduin azonban cáfolja ezt, szerinte ugyanis a leletet nem Jordániából csempészték át, hanem az családjának birtokában van már közel 100 éve.

Ha a felfedezés hiteles – ezt egyelőre szakértői vizsgálatok hiányában nem lehet megerősíteni – akkor az a Holt-tengeri tekercsekhez hasonló, vagy akár annál nagyobb jelentőséggel bírna. Az apró – alig hitelkártya méretű – könyvek lapjain képek, szimbólumok és szavak vannak, amelyek egyes értelmezések szerint a Messiásra utalnak, sőt a keresztáldozat és feltámadás is szerepelhet rajtuk. A Daily Mail hozzáteszi, hogy a könyvek nagy részét még nem vizsgálták meg.

Margaret Barker brit ószövetségkutató szerint „akár a bibliai Jelenések Könyvében emlegetett kódexek elvesztett darabjai is lehetnek”. Igaz, a biblia könyv szerint ezek a bepecsételt tekercseket a szerző, János apostol nem a földön, hanem a mennyben látta.

A fém állapotát vizsgálva az első becslések alapján több könyv az első században készülhetett. Amennyiben a kormeghatározás eredményeit a további vizsgálatok is igazolják lehetséges, hogy a kereszténység legkorábbi írásos dokumentumaira bukkantak.

A tudósok azonban óvatosak, mivel az elmúlt évtizedekben a hiteles leletek mellett számos profi hamisítvány is felbukkant, például a néhány éve „Jézus sírjaként” reklámozott kőkoporsó. A Jordániai Műemlékvédelmi Minisztérium igazgatója, Ziad al-Szaad azonban különlegesnek tartja a könyveket, amelyeket szerinte Jézus követői írhatták közvetlenül néhány évtizeddel a keresztre feszítést követően. Véleménye szerint már az előzetes információk is nagyon kecsegtetőek és akár az is lehetséges, hogy “a régészet történetének egyik legfontosabb felfedezéséről van szó."

A lelkes hívek közé tartozik azonban David Elkington brit professzor, akire a cikkek mindegyike hivatkozik. Eklington azon kevesek között van, akik megvizsgálhatták a fém köteteket és le is fényképezte azokat. Õ azt állítja, hogy a könyvek a keresztény történelem egyik legfontosabb felfedezései lehetnek. "Az embernek elakad a lélegzete a gondolattól, hogy ezeket a tárgyakat, amiket mi most a kezünkben tartunk, a keresztény egyház korai szentjei birtokolták", mondta Elkington.

A tudós az interneten fellelhető adatok szerint nem tartozik a hagyományos régészek közé. Jobban vonzzák a történelem előtti korok misztikus elméletei, amelyekről könyvet is írt. Azt szeretné elérni, hogy a könyvek kerüljenek vissza jordán tulajdonba, mert attól tart, hogy a jelenlegi izraeli beduin tulajdonos a feketepiacon értékesíti őket, vagy „ami még rosszabb lenne, megsemmisíti őket.”

Ez utóbbitól azért tart, mert szerinte a lapokon a kereszténység legkorábbi éveire vonatkozó, eddig nem ismert információk lehetnek, amelyekkel a hivatalos egyházak nem szívesen néznének szembe. Olyan cikkek is születtek, amelyek a Da Vinci-kód „legkorábbi bizonyítékaként” írtak a leletről.