Ma elnökválasztást tartanak Montenegróban
Az elnökválasztáson hét jelölt indul, akik közül a közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb a győzelemre Milo Djukanovic, a Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) elnöke.
Djukanovics kormányzó koaliciója, amelyet "Európai Monenegró"-nak neveznek, a parlament 81 helyének döntő többségét birtokolja. A Djukanovics által vezetett Szocialisták Demokratikus Pártján kívül részt vesznek a koalicióban a szociáldemokraták, valamint a horvát és a bosnyák kisebbség szervezetei. A legerősebb ellenzéki erő a Szocialista Néppárt és az Új Szerb Demokrácia, de esélyük sincs, hogy megszorítsák a kormánykoaliciót.
A szövetség gyakorlatilag 1991 óta van hatalmon. A többpárti demokrácia 1990-es létrejötte óta a mostani a nyolcadik, az ország függetlenségének 2006-os kikiáltása, vagyis azóta, hogy levált Szerbiáról, ez a második választás, amelynek március végi időpontjáról maga Djukanovics döntött.
A köztársaság élén a közvetlenül, öt évre választott és egyszer újraválasztható államfő áll. A tisztséget 2003 óta Filip Vujanovic tölti be, akit Montenegrónak Szerbiától való függetlenné válása után tisztségében 2008-ban és - alkotmánybírósági jogértelmezés szerint - 2013-ban is újraválaszthattak.
A világazdasági válság Montenegrót is elérte. A kis ország ilyen körülmények között próbálja felgyorsítani az euroatlanti integrációt, vagy a csatlakozási folyamatot az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Montenegró tavaly folyamodott az EU-tagságért, és már érvényesíti az ahhoz vezető stabilitási és társulási megállapodás előírásait.
Montenegró a 12. századtól volt a szerb állam része. A török hódítók a 14. században jelentek meg, de végérvényesen soha nem tudták leigázni. Montenegró 1878-ban vált függetlenné, 1918-ban lett a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) része, majd 1945-től a "második" Jugoszlávia tagköztársasága.
Jugoszlávia felbomlása után népszavazás döntötte el, hogy Montenegró az 1992. április 27-én megalakult "harmadik" Jugoszlávia része marad, amely 2003-ban átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé. 2006. május 21-én népszavazáson a lakosság az államközösségből való kiválás mellett döntött.
2010-ben lett az Európai Unió tagjelölt országa, a csatlakozási tárgyalások 2012-ben kezdődtek, miután teljesítette az ehhez szükséges gazdasági és politikai feltételeket. 2017. június 5-én 29. tagállamként csatlakozott a NATO-hoz.
A Szerbiától való függetlenség 2006-os kikiáltása a gazdaságot alig érintette, mert a két ország már államszövetsége idején is különálló piaci rendszerrel, vámpolitikával és fizetőeszközzel rendelkezett, közös jegybank sem volt. Az önállóság elnyerése után felgyorsult a privatizáció, ma már a korábban állami tulajdonú vállalatok 90 százaléka, a bankszektor és a távközlési szektor teljes egésze magántulajdonban van, és egyre jelentősebbek az idegenforgalomból származó bevételek és a külföldi beruházások.
