Csáky Pál fókuszban tartaná a külhoni magyar közösségek megoldatlan ügyeit

Horváth Szomolai Andrea 2018. október 18., 18:51

Amatőr felvidéki fotósok képeiből nyílt kiállítás a brüsszeli Európa Parlament épületében Csáky Pálnak, a Magyar Közösség Pártja EP-képviselőjének kezdeményezéséből. Ennek apropóján Csáky Pál egy nagyrészt Felvidékről érkező látogatócsoportot látott vendégül Brüsszelben október 15-16-án. 

Csáky Pál megnyitja a kiállítást és bemutatja könyvét Fotó: Horváth Szomolai Andrea

A képviselővel folytatott kötetlen beszélgetések során rávilágítottak az EP-t foglalkoztató legsürgetőbb kérdésekre, a kiállítás megnyitóján pedig fókuszba került a leszakított magyar közösségek száz éve megoldatlan ügyének kérdése is.

Csáky Pál egy rövid európai parlamenti idegenvezetés után az irodájában fogadta a Felvidékről és Magyarországról érkező látogatóit. A kötetlen hangvételű beszélgetésen a képviselő elmondta, a mindenkit erősen foglalkoztató migránskérdés jelenleg a harmadik helyen áll az Európa Parlamentben. Csáky Pál első helyen a jelenlegi helyzetben a Brexit kérdését oldaná, nézetei szerint ez nem egy átgondolt, jól előkészített alternatíva volt. Kifejtette, senkinek nem lesz jó, ha az Egyesült Királyság, egy gazdaságilag és katonailag is erős ország elhagyja az Európai Uniót.

Máig nem érezhetjük az egyenlő szintű európai védelmet

A látogatócsoporttal való beszélgetés után Csáky Pál a felvidéki fotókiállítás megnyitóján üdvözölte a képviselőket, kollégáit, látogatókat és érdeklődőket. A fotókiállításon nyolc amatőr, tehetséges felvidéki fotós munkáit állították ki, felhívva ezzel a figyelmet a Felvidék szépségeire és az őshonos kisebbségek helyzetére.

A kiállítás házigazdájaként Csáky Pál beszélt az első világháború centenáriumának fontosságáról, amelynek apropóján Európa-szerte megemlékezéseket szerveznek. A képviselő fontosnak tartja, hogy az Európa Parlamentben is felelevenítsék azt a tényt, hogy az első világháborút lezáró békeszerződések értelmében több millió magyar került kisebbségi sorba, és több közép-európai ősi kisebbséggel együtt máig nem érezhetik az egyenlő szintű európai védelmet.

Képgalériánk:
Csáky Pál dolgozószobájában fogadja látogatóit Fotó: Horváth Szomolai Andrea

A kiállítás megnyitóján Csáky Pál bemutatta „A magyar közösségek Szlovákiában” című, öt nyelven írt új kiadványát. „Ez a könyv szeretné elmondani minden barátunknak Európában, hogyan jöttünk létre, hogy keletkezett ez a közösség, miről szól és mit szeretne elérni. Van itt egy százéves adósság az ügyben, hogy az első világháború után erőszakkal létrehozott kisebbségi magyar közösségek jogait, problémáit még mindig nem látjuk megoldottnak” – mondta el a kiadvánnyal kapcsolatban a képviselő, és hozzátette, jó lenne, ha európai horizonton is foglalkoznának ezzel az üggyel és feladatának tekinti fókuszban tartani a leszakított magyar közösségek egy évszázada megoldatlan ügyét.

„Megmutatjuk magunkat, a lelkünket az otthon üzenetét és az otthon hangját” – nyitotta meg a fotókiállítást Csáky Pál, üdvözölvén a megjelent kiállítókat és a közreműködő ipolybalogi Szent Korona Kórust.

Esterházy János egy igazi visegrádi egyéniség volt

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szintén arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy az uniós tagállamok képviselőinek tudatosítaniuk kell a tényt, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete egyáltalán nincs rendezve az Európa Unióban.

Németh Zsolt szerint a felvidéki magyaroknak az egyik legnehezebb sors jutott a határon túli magyarok közül, hiszen a második világháború után, a jogfosztottság időszakában megtizedelték a közösségeiket, megfosztották őket az elitjüktől és az alapvető emberi jogaiktól.

„A beneši dekrétumok időszaka mind a mai napig nagy árnyékot vet a magyar-szlovák kapcsolatokra és noha a felvidéki magyarok európai összehasonlításban a legnagyobb kisebbségek közé tartoznak – identitásuk erős, komoly befolyással rendelkeznek a szlovákiai politika életre – ezzel együtt a jogi helyzetük egyáltalán nem tekinthető rendezettnek” – mondta a politikus és hozzátette, nem helyes, hogy Esterházy János még mindig háborús bűnösként van kezelve Szlovákiában, de az sem, hogy a felvidéki magyarok nyelvi jogai nincsenek biztosítva.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke Fotó: Horváth Szomolai Andrea

A politikus kiemelte, ezzel együtt Szlovákiára a magyarság mindig testvérnemzetként tekintett, hiszen a kultúra, a történelem ezer szálon összekapcsolja a két nemzetet.

„Az elmúlt harminc esztendőben fokozatosan bekövetkezett egyfajta klímaváltozás a szlovák-magyar kapcsolatokban, és szeretnénk ezt az elkövetkező időszakokban egy érdemi párbeszéddel elmélyíteni. Azonban Európának  – amely eddig nem tekintette kötelességének, hogy a nemzeti kisebbségekkel is törődjön  – is van ezen a területen feladata. Ha az Európai Unió nem akarja elveszteni hitelességét, akkor kiemelt védelmet kell, hogy nyújtson őshonos kisebbségei számára” – fejtette ki Németh Zsolt, aki az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés sikerén felbuzdulva úgy gondolja, most jött el az idő arra, hogy az Európai Unió felébredjen és felzárkózzon a többi nemzetközi szervezethez és kialakítsa az EU kisebbségvédelmi rendszerét.

„A felvidéki magyarok és az összes határon túli magyar közösség ezt elkötelezetten elvárja az EU-tól, Magyarország pedig támogatja a határon túli magyarokat ebben az erőfeszítésben” – mondta nyomatékosan az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.

Képgalériánk:
A felvidéki fotókiállítás kiállítói Fotó: Horváth Szomolai Andrea

Németh Zsolt portálunknak elmondta, hatalmas áttörésként tekint arra, hogy a felvidéki Alsóbodokon létrejött az Esterházy János Zarándokközpont, mivel az Esterházy-kultusz mindig nagyon erős volt a Felvidéken és talán ezek a lépések elvezethetnek a mártírgróf teljes rehabilitációjához. Jó jelnek tartja azt is, hogy Esterházy újratemetését már részben a szlovák katolikus egyház segítségével sikerült megvalósítani és hogy erre a kérdésre komoly figyelmet fordít a lengyel egyház is. „Esterházy János egy igazi visegrádi egyéniség volt, hiszen félig lengyel, félig magyar származású, szlovák állampolgár volt, aki cseh börtönben hunyt el. Rehabilitációja egy közös visegrádi siker lehetne.”

0 HOZZÁSZÓLÁS