Hetven éve mondott nemet Esterházy

hirek.sk 2012. május 15., 18:08
POZSONY. 1942. május 15-én mondott nemet egyedüliként a parlament nyolcvan törvényhozója közül Esterházy János a 68. számú alkotmánytörvényre, amely elrendelte a zsidó származású állampolgárok haláltáborokba való deportálását.

Az 1938. november 2-i bécsi döntés után Esterházy János felvidéki magyar politikus az első ízben önállóvá vált Szlovákiában maradt, és a kisebbségi sorsú 67 ezer magyar élére állt a Josef Tiso vezette országban. A diszkriminált Egyesült Magyar Párt egyetlen képviselőjeként és elnökeként nagy érdeme volt abban, hogy a magyar lakosság nem hódolt be a nemzetiszocialista eszméknek.

A fasiszta szlovák bábállam nemzetgyűlése 1942. május 15-én kézfelemeléssel szavazta meg a 68. számú alkotmánytörvényt, amely elrendelte a mintegy 90 000 zsidó származású állampolgár haláltáborokba való deportálását. A parlament 80 törvényhozója közül csupán egyetlen, Esterházy János mondott nemet az említett törvényre, így bélyegezve meg a döntést: "Szégyenletes dolog, hogy egy kormány, melynek elnöke és miniszterelnöke jó katolikusnak vallja magát, zsidó lakosságát Németországba deportáltatja, a hitleri koncentrációs táborokba".

Esterházy János mindig elutasította a nemzetiszocializmus létjogosultságát - mondta Molnár Imre történész, a Külügyminisztérium munkatársa kedden a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban rendezett konferencián. Martina Fiamova történész, a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézet munkatársa ezzel szemben azt hangoztatta, hogy Esterházy János több alkalommal támogatta a szlovák kormány zsidóellenes határozatait. Ez is jelzi, hogy Esterházy megítélése nem egységes.

Molnár Imre a konferenciáján rámutatott: Esterházy János arról, hogy nem szavazza meg a deportálásról szóló törvényt, előzetesen tájékoztatta a szlovák parlament elnökét. Mint közölte, a politikus - keresztény értékekre hivatkozva - lelkiismereti alapon hozta meg döntését, és a magyar közösség vezetőjeként utasította el a jogszabályt. Esterházy jól érzékelte azt is, hogy a magyarokat is fenyegette a diszkrimináció a fasiszta Szlovákiában. Felelevenítette, hogy Esterházy János nem szavazta meg a deportálásokat, a törvény ellen szavazni azért nem tudott, mert a parlamentben a levezető elnök fel sem tette azt a kérdést, hogy ki szavaz ellene. Azt azonban a források alapján tudni lehet, hogy ha felteszik a kérdést, ellene szavazott volna, mert "istentelennek és embertelennek tartotta" a javaslatot. Döntésének következtében le akarták tartóztatni, végül azonban erre nem került sor, mert Berlinnek nem volt érdeke a szlovák-magyar ellentét elmélyítése - világította meg Molnár Imre.

Simon Attila történész, a komáromi Selye János Egyetem oktatója közölte: Esterházy János elnöke lett a csehszlovákiai magyarok politikai tömörülésének, az Országos Keresztényszocialista Pártnak. Vezetése alatt tudott a szlovákiai magyar politika önálló arculatot felmutatni. Megemlítette, hogy Esterházy Jánosnak 1938-1945 között le kellett mondania a történelmi Magyarország visszaállításának igényéről. Szólt arról is, hogy a szlovák parlamentben Esterházy János volt az egyetlen ellenzéke a hivatalos szlovák politikának, és konzervatív emberként egyaránt elutasította a bal- és jobboldali szélsőségeket. Amikor Esterházy Jánost háborús bűnösként halálra ítélték, az egész magyar közösséget ítélték halálra, sorsában kézzelfoghatóvá vált, hogy Csehszlovákia a magyarokkal szemben a kollektív bűnösség elvét gyakorolta - jegyezte meg.

Martina Fiamová történész, a szlovákiai Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa megemlítette, Esterházy János több alkalommal támogatta a szlovák kormány zsidóellenes határozatait, például 1940 októberében és 1942-ben is támogatta azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy nem zsidó gyermekeket zsidó emberek adoptálhassanak. Utalt arra, hogy Esterházy János, bár nem támogatta a szlovák zsidóság deportálását a szlovák parlamentben, de nem az egyetlen volt, aki nem szavazta meg, ugyanis többen elhagyták a szavazáskor a szlovák törvényhozás termét.

Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: amikor még izraeli nagykövet volt, a Jad Vasem Intézet munkatársai közölték, Esterházy János minden kritériumnak megfelel ahhoz, hogy a Világ Igaza elismerést megkapja, amennyiben azt jóváhagyja az a társadalmi bizottság, amelyhez Szlovákia is tartozik. Az úgynevezett csehszlovák bizottság azonban ebbe nem egyezett bele. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter levélben jelezte magyar kollégájának, Martonyi Jánosnak: Izrael elismeri, nagyra tartja Esterházy Jánosnak a holokauszt idején tanúsított magatartását. Az államtitkár zárszavában rámutatott: a tárca sok programot indított a Wallenberg-emlékév keretében, ez a konferencia is ennek a része, Esterházy János életének megismerésére pedig pénzt kell áldozni, hogy a megkezdett munkát tovább folytathassák a történészek, mert "tanulnunk kell azokból a borzalmakból, amelyek a világban végbementek".

Forrás: Hírek.sk
0 HOZZÁSZÓLÁS