Halálra ítélve - papi sorsok '56 után
Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ismertette: az 1956-os forradalom utáni megtorlásnak nagyon sok papi áldozata volt, összesen 176 egyházi személyt hurcoltak meg. A legtöbb, 27 papot a győri egyházmegyéből ítéltek el, de a szombathelyi egyházmegyéből is 17 papot vettek őrizetbe.
Veres András beszélt arról is: az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) a forradalom előtt és után is rengeteg paptól vonta meg működési engedélyét, a "buzgó papok bebörtönzésével" pedig a hatalom nemcsak a papok, a hívek körében is félelmet kívánt kelteni. A titkosrendőrség hihetetlen buzgalommal leste a papok magánéletét, de a papság jelentős része mégsem ijedt meg annyira a hatalomtól, mint amennyire az ÁEH szerette volna.
Kiemelte: ebben alighanem része volt XII. Piusz pápa magyarok melletti kiállásának is, aki 1956 őszén két hét alatt négy felhívást tett közzé a magyar forradalom mellett. Olaszország minden templomában felolvasták a pápai körlevelet, amelyben XII. Piusz arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak a magyarokért. XII. Piusz, bár közvetlenül nem tudott beleavatkozni a forradalmi eseményekbe, írásaival jóval nyíltabban állt a forradalom mellé, mint bármely politikus vagy akár az ENSZ - mondta az MKPK elnöke.
Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: a vértanúk előbb mindig tanúk voltak, csak azután mártírok. Sorsuk nemcsak a haláluk, hanem egész életük is volt, és mártíromságuk csalhatatlanul megvilágítja azt az ideológiát, amely felhatalmazást adott végrehajtóinak, hogy emberéleteken átgázolva érje el célját.
A megfélemlítés, a bosszú, a példastatuálás ezért szükségszerűen nem hagyhatott érintetlenül olyan társadalmi csoportokat sem, amelyek még a forradalom idején is a méltányosság és az igazságosság elveit jelenítették meg. Nem maradhattak tehát ki az egyházak sem, a "hamisságában leleplezett diktatúrának" a forradalom bukása után rajtuk ugyanúgy bosszút kellett állni - mondta Bogárdi Szabó István.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának elnök-püspöke kiemelte: a katolikus, református, evangélikus és más vallású mártírok sora jelzi, hogy a kommunizmus idején is működött a "mártírok ökumenéje", mint ahogy működik ma is, amikor kopt keresztényeket fejeznek le a tengerparton, vagy kínai keresztényeket üldöznek Pekingben, baptista lelkipásztort gyilkolnak meg Észak-Koreában. Ez történt 56 után is, amikor össze akarták ugrasztani az egyházakat az "osztd meg és uralkodj" elve szerint, "az áldozatban, a szenvedésben azonban egyek voltak a felekezetek".
Székely János szombathelyi megyés püspök Brenner Jánosról és boldoggá avatási eljárásáról tartott előadásában elmondta, az 1957. december 15-én meggyilkolt rábakethelyi káplán boldoggá avatási eljárása még 1999-ben kezdődött. Az első, egyházmegyei szakaszban azt vizsgálták, hogy a helyi egyházi közösségben szentként tisztelik-e.
Elmondta, hogy Brenner Jánost a szombathelyi egyházmegyében már ennél korábban is hatalmas tisztelet övezte, akkor is, amikor még a nevét sem lehetett kimondani, a fényképét sem lehetett kitenni. Olyannyira, hogy az advent harmadik vasárnapjára virradó éjjel vértanúságot szenvedett fiatal pap emlékére sok helyen a 3., szokás szerint rózsaszín gyertya helyett vöröset gyújtottak meg. Az eljárás 2001-től a tanúk kihallgatásával folytatódott, összesen 34 Brenner Jánost ismerő embert hallgattak meg.
Ismertetése szerint az ügy 2006-ban, Veres András szombathelyi püspöki kinevezése után új lendületet kapott, és 2008-ban elindult az eljárás római szakasza. A történész konzultorok 2015-ös, majd a teológus konzultorok 2016-os egybehangzóan pozitív döntése után a bíborosi kongregáció is jóváhagyta a boldoggá avatást, amit novemberben 8-án Ferenc pápa engedélyezett. Brenner János boldoggá avatási szertartása május 1-jén Szombathelyen lesz.
A konferenciát az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezte.
