cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. szeptember 25., 18:35

Dr. Somkuti Bálint előadása a Csallóközi Vásár közéleti sátrában

Dunaszerdahely önkormányzata húzott egy merészet. A Csallóközi Vásár árus és szolgáltatói standjai közé ugyanis rendhagyó módon egy közéleti sátrat épített, amelynek programját több kulturális illetve közéleti szervezet segítségével állította össze. A Közéleti Sátor „menetrendjének” kialakításából a Mathias Corvinus Collegium Felvidék csapata is kivette a részét. A múlt hét végén az ő meghívásuk nyomán tartott előadást dr. Somkuti Bálint a MCC Geopolitikai Intézetének kutatótanára, hadtörténész, biztonságpolitikai elemző.

dr.-somkuti-balint-eloadasa
Galéria
+8 kép a galériában
Dr. Somkuti Bálint előadása
Fotó: Lacza Gergely

A Rendszer nélküli világrend, avagy racionális magyarázatok egy őrült világban címmel meghirdetett előadást még a nagyszínpadról érkező operettrészletek és slágerek dallamfoszlányai sem tudták megzavarni, gyakorlatilag az összes ülőhely megtelt. A szakember nemcsak az aktuális háborús konfliktusok hátterét vázolta fel, de az előttünk álló évtizedek globális kihívásait is ismertette.

Házigazdaként Pomichal Krisztián, a MCC Felvidék vezetője köszöntötte az előadót és a jelenlévőket.

dr.-somkuti-balint-es-pomichal-krisztian
Dr. Somkuti Bálint és Pomichal Krisztián
Fotó:  Lacza Gergely

Somkuti előadását azzal kezdte, hogy az a kor, amelyben jelenleg élünk, a világpolitikai erőviszonyok megváltozásáról szól. A jelenlegi világrendet egy az egyben az USA és Nyugat uralta nagyon sokáig, 1945-től 2022-ig tartott ez a korszak, véli az előadó.

Erre a világra az a jellemző, hogy nagyon sok olyan aspektusa van, amelyre nem is gondolnánk. Például az Internet szabványa is amerikai, és az internetes elnevezéseket osztó cég is egy amerikai vállalkozás. De beszélhetünk a SWIFT bankrendszerről, ami ugyan svájci, de amerikai ellenőrzés alatt áll, a mai napig a kereskedelem 60%-a dollárban történik. Akár teszik, akár nem, a jelenlegi rendszer azon a tényen nyugszik, hogy az Egyesült Államok konkrétan korlátlan hegemón. Ez a hegemónia nemcsak a valóságban, hanem az amerikaiak gondolkodásában is elterjedt, és úgy gondolták, hogy bármit megtehetnek. Ha az embernek 70 évig nincs kihívója, akkor ez egy teljesen logikus gondolat, de a 2000-es évek végére elindult egy olyan folyamat, amelyet már nyugodtan nevezhetünk úgy, mint ennek a hegemóniának a fellazulása”,

– magyarázta Somkuti.

Ifjabb George Bush elnöklése alatt még Oroszország NATO-csatlakozása is felmerült, ami manapság teljesen elképzelhetetlenül hangzik. 2007 szeptemberében a müncheni biztonságpolitikai konferenciára meg is hívták Oroszországot, ahol Putyin arról beszélt, hogy ő ugyan nagyon szeretné, ha Oroszország része lenne ennek a nyugati világnak, de ez nem történt meg, szögezte le az előadó. Bush akkor azt mondta, hogy a szándék az, hogy Oroszország minél hamarabb a NATO tagja legyen és úgy tűnt mintha megértették volna egymást. Amikor nem sokkal később, 2008 áprilisában egy teljesen más típusú probléma miatt az USA „erőszakoskodásának” köszönhetően a NATO Ukrajnának és Grúziának tagjelöltséget kínált fel, annak nagyon komoly orosz felháborodás lett a vége.

dr.-somkuti-balint-03
Dr. Somkuti Bálint
Fotó:  Lacza Gergely

Oroszország válaszul Grúziában megmutatta, hogy velük igenis számolni kell, fejtette ki a biztonságpolitikai elemző. Obama próbálta újra felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, de mivel az USA nem tett engedményeket, sőt, még inkább beindult a NATO terjeszkedése, így az oroszok az érdekszférájukba való behatolásként tekintettek ezekre a lépésekre, fejtette ki Somkuti.

Picit álljunk is meg itt. Azt mondják, hogy nincsenek érdekszférák. Vannak. Ugyanúgy, ahogy az Egyesült Államok mellett Mexikóban nem jelenhet meg egy idegen hatalom katonailag, ugyanúgy egy másik nagyhatalom ellen sem. Ezt a tényt a mai napig nagyon vitatják az atlantisták, de mindenképpen érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy akinek atomfegyverei vannak, az egy olyan tudományos kategória, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. (…) Amikor 2014-ben puccsal megbuktatták a törvényesen megválasztott ukrán kormányzatot, akkor elindult egy olyan folyamat, aminek az eredményét a napjainkban látjuk”,

– húzta alá a kutatótanár. Amikor a Krímet az oroszok annektálták, akkor indult el az a folyamat, amelyben az orosz fél konkrétan fegyveres eszközökkel állt szemben az amerikai érdekekkel, és eljutottunk 2022-ig amikor elindult az orosz-ukrán háború, összegezte Somkuti.

dr.-somkuti-balint-02
Dr. Somkuti Bálint
Fotó:  Lacza Gergely
Ez a folyamat már azt mutatja, hogy egyrészt Oroszország is érzett magában annyi erőt – annak ellenére, hogy gazdaságilag és befolyás szempontjából összes sem hasonlítható az Egyesült Államokkal –, hogy szembe merjen menni ezzel a terjeszkedéssel. S akkor még nem is beszéltünk Kínáról...”

Az oroszok fejében az Ukrajna ellen indított háború gondolata akkor vált bizonyossá, amikor az USA pánikszerűen kivonult Afganisztánból 2021 augusztusában, véli az előadó.

Hogy az összes olyan szabály, ami eddig kőbe vésettnek tűnt, megváltozik, onnantól kezdve föl kell készülnünk egy átalakulásra, amelynek végén ott lehet a fény, de azt addig túl kell élni”,

– szögezte le az elemző.

A hallgatóság érdeklődését és aktivitását bizonyította az a tény, hogy a műsorpontra kijelölt óra második felében a biztonságpolitikai elemző a közönség napi politikával kapcsolatos kérdéseire válaszolt.

dr.-somkuti-balint-eloadasa_
Dr. Somkuti Bálint előadása
Fotó:  Lacza Gergely
dr.-somkuti-balint-01
Galéria
+8 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.