Sódermutyi: fontosabb az út, mint az ivóvíz és a környezet?

A szaktárcák mellébeszélnek, a bányászat előkészítésével megbízott cég kitálal

Július elején arról tájékoztattuk az olvasókat, hogy a Felső‑Csallóköz térségében kavicskitermelés kezdődött el, vagy fog kezdődni a közeljövőben. A megrendelő minden esetben a Közlekedésügyi és Építésügyi Minisztérium. Az érintett községeket nem vonták be az engedélyeztetési eljárásba, és a területeket vélhetően azért darabolták fel öt hektár alatti parcellákra, mert ez az a területhatár, amely alatt nem kötelesek környezeti hatástanulmányt készíttetni. A települések polgármesterei szerint a csallóközi víz minőségére is jelentős befolyással lehet, ha megbontják a vízkészlet feletti szűrőrétegként működő sóderágyat.

Az illetékes, Most‑Híd‑as vezetésű szaktárcák érdeklődésünkre ellentmondásos nyilatkozatokat adtak – gyakorlatilag egymást is cáfolva. A sóderbányászat előkészítésével megbízott cég képviselői pedig a csákányi önkormányzat nyílt ülésén valójában megerősítették a településvezetők gyanúját: a kitermelés az engedélyek hiányában törvénytelen, a földterületeket éppen azért kellett felparcellázni, hogy elkerüljék a szükséges környezetvédelmi hatástanulmányokat. A cég képviselői szerint a tervezett 25 kavicsbánya helyett csak 11 létesül: ebből hét az R7‑es nyomvonala mellett, négy attól távolabb.

Érsek: az ivóvizet veszélyeztetni a kisebbik rossz

Érsek Árpád közlekedési és építésügyi miniszter blogbejegyzésben reagált a sajtóban, így a lapunkban megjelent hírekre. A Most‑Híd politikusa szerint „nagy a zsivaj, az utóbbi időben az épülő R7‑es gyorsforgalmi út első szakasza, valamint a D4‑es pozsonyi körgyűrű körül. Nem a cigányvajda lánya esküszik, hanem néhány polgármester, környezetvédő és más személy veri félre a harangot. Olykor úgy érzem, hogy különböző indulataikat igyekeznek levezetni, egy község vezetője pedig mintha már megkezdte volna a helyhatósági választások előtti kampányát”. A miniszter a továbbiakban úgy fogalmaz: „megértem azokat, akik tiltakoznak a tervezett, ideiglenes aszfaltgyár létesítése, újabb kavicsbánya nyitása ellen. Ám ők is óhatatlanul szembesülnek a valósággal: ha helyben, de nem a lakott településekhez túl közel, nem állítják elő vagy szerzik be az útépítéshez nélkülözhetetlen anyagokat, akkor azokat ide kell szállítani, ami jelentős környezetszennyezést, zajt okoz”. Érsek szerint „jó megoldás tehát nincs. Csak nagyon rossz, vagy bizonyos ideig elviselhető kisebb rossz. Ezt kell tudatosítania minden felelősségteljesen gondolkodó érdekeltnek. Polgármestereknek, állami hivatalok tisztségviselőinek, környezetvédőknek, a szülőföld féltéséből fakadó aggodalmaskodóknak. Csak igy minimalizálhatók az építés kellemetlen kísérő jelenségei”.

Érsek fittyet hány a környezetvédelmi szempontoknak

A miniszter indulatos reagálását magyarázhatja a tény, hogy több hónapot késhet a pozsonyi körgyűrű befejezése, amely a D4‑es autópálya és az R7‑es gyorsforgalmi út része lesz. Érsek sajtóban hangoztatott kincstári optimizmusa ellenére az R7‑es építése is csúszásban van, a projektet 2020‑ban kellene befejezni. Bár a miniszter a településvezetőket vádolja azzal, hogy választási kampányt folytatnak az illegális sóderbányászat bírálatával, láthatóan ő maga aggódik a választóknak tett be nem tartott ígéretei miatt.

Ezért aztán a sietség, a kapkodás árát a Csallóközben élők fogják megfizetni, hiszen a minisztérium fittyet hány a környezetvédelmi szempontoknak, és az útépítési projekt felgyorsításában érdekelt.

Őry Péter: az állami szerveknek nincs ínyére, hogy a sódermutyival foglalkozzanak

Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere két kollégájával még június végén a dunaszerdahelyi járási ügyészséghez fordult az illegális sóderbányászat ügyében. Őry megkeresésünkre elmondta, az ügyészség a beadvány pontosítását kérte, meglehetősen furcsa formai okokra hivatkozva. Az MKP Országos Tanácsának elnöke szerint az állami szerveknek láthatóan nincs ínyére, hogy a sódermutyival foglalkozzanak.

A pozsonyi Körzeti Bányászati Hivatal a településekhez fordult

A múlt héten megkerestük a pozsonyi Körzeti Bányászati Hivatalt, hogy megtudjuk, mely települések kataszterében zajlik kavicskitermelés. A hivatalvezető, Miroslav Vilček mérnök válaszából kiderül, hogy július 12‑én egy magánszemély e‑mailben jelezte a hivatalnak, tudomása szerint öt község kataszterében zajlik illegális kavicsbányászat. Az érintett települések Csallóközcsütörtök, Szemet (Kalinkovo), Dunahidas (Most pri Bratislave), Pozsonyivánka (Ivánka pri Dunaji) és Sárosfa. Mivel a megkeresést író magánszemély nem pontosította, mely parcellákról van szó, a hivatal az érintett településekhez fordult, valóban zajlik‑e a kataszterükben engedélyezetlen kavicsbányászat.

Csallóközcsütörtök polgármestere válaszában arról tájékoztatta a hivatalt, hogy az érintett parcella a szomszédos Fél község kataszterében található. A hivatal ezért megkereste a féli önkormányzatot is. Vilček tájékoztatása szerint a település polgármestere jelezte, valóban végeztek földmunkálatokat a település kataszterében, azonban ezeket leállíttatta. A dunahidasi polgármester válaszában megerősítette, hogy illegális kavicsbányászat zajlik a település kataszterében. A településvezető jelezte, nincsen tudomása arról, milyen cég végzi a munkálatokat. A polgármester arról is tájékoztatta a hivatalt, hogy az engedélyezetlen sóderbányászat miatt bejelentést tett a szenci járási rendőrkapitányságon és a járási hivatal környezetvédelmi osztályán is.

Miroslav Vilček tájékoztatása szerint a múlt hét elejéig a többi önkormányzat nem adott választ. Ismételt érdeklődésünkre a hivatalvezető lapzártáig nem válaszolt. Megkerestük Földváry Teréziát, Sárosfa polgármesterét, aki megerősítette, hogy a község határában továbbra is zajlik az illegális kavicsbányászat. Tudomása szerint a sárosfai önkormányzat válaszolt a bányászati hivatal megkeresésére.

A fentiek alapján úgy tűnik, a helyzet a következő: az út épül, a tiltakozások mintha halkulnának. Az olvasóban bizonyára megfogalmazódott a kérdés: mi a fontosabb, az infrastruktúra fejlesztése, félretéve a környezetvédelmi szempontokat, vagy ivóvizünk, környezetünk megóvása gyermekeinknek, unokáinknak?

Az írás megjelent a Magyar 7 32. heti számában.