Pellegrini nem venné el a megyéktől a nemzetiségi színházakat

B. Vida Júlia 2018. október 11., 15:57

Én személyesen, mint a kormány elnöke javaslom, hogy beszéljünk inkább arról, hogyan garantálhatók az elégséges anyagi források a kisebbségi színházak számára, mert nemcsak magyar, hanem roma és ruszin színházakról is szó van, és hagyjuk a színházakat olyan fenntartás alatt, ahogy most vannak. Nagyön örülnék, ha ebben meg tudnánk egyezni és ez alapján visszavonnák javaslatukat a képviselő urak – mondta Peter Pellegrini miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján a Rigó Konrád által benyújtott képviselői törvénymódosító javaslat kapcsán, melynek lényege, hogy a nemzetiségi színházak is váljanak állami fenntartásúvá.

Fotó: TASR

A kormányfőnek láthatóan nincs ínyére, hogy az állam pénzelje a most még megyei fenntartású színházakat. Szerinte az említett javaslatnak lehetnek más, messzemenő következményei is. Utána esetleg más kulturális intézmények is, melyek megyei vagy városi fenntartás alá tartoznak, jelentkezhetnének, hogy állami finanszírozásból szeretnének működni. Elmondta, beszélt az államtitkárral, akinek javasolta, hogy inkább azon dolgozzanak, hogy ezeknek a színházaknak, melyek egész Szlovákiában utaznak, tájolnak – a komáromit említve – az alulfinanszírozását oldják meg, akár állami, minisztériumi támogatással, a működtetésre és nem a fenntartóra összpontosítva.

Pellegrini rámutatott arra is, hogy a megyéknek a jövedelemadók 30 százalékát kell felhasználniuk arra, hogy támogassák a kultúrát, az iskolákat, biztosítsák az utak karbantartását és a szociális szolgálatásokat. „Ha elkezdjük tőlük elvenni egyes kötelességeiket, akkor garantálom önöknek, hogy a pénzügyminisztérium második lépése az lesz, hogy csökkenteni kell a megyék költségvetését, ami feleslegesen bonyolult vitákhoz vezethet” – nyomatékosította szavait. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Ľubica Laššáková kulturális miniszter is, aki szerint az is kérdés, hogy vajon az érintett színházak állami fenntartás alá szeretnének-e tartozni.

Talán pont az esetleges költségvetéscsökkentéstől való félelmük miatt is érthető, hogy az érintett megyék, vagyis esetünkben Nyitra és Kassa megye ragaszkodnak a színházakhoz, és lehetőségeikhez mérten, a kötelező pénzforrások biztosításán túl is támogatják azokat. A komáromi Jókai Színházban például egy ütemterv alapján az elkövetkező években több százezer eurós felújításokat kívánnak elvégezni. Mellettük szól az az az érv is, hogy a megye fizikailag is sokkal közelebb van a színházakhoz, jobb gazda, mint a minisztérium. Nekünk, magyaroknak pedig az is rendkívül fontos és egyáltalán nem elhanyagolható körülmény, hogy a megyék képviselő-testületében biztosított a magyar képviselet. Minisztériumi és kormányszinten ezt vajon ki tudja garantálni?

S ez a legnagyobb félelmük színházaink igazgatóinak is, akik számára elsődleges szempont, hogy minden évben több új előadást tudjanak létrehozni, függetlenül attól, honnan fúj a politikai szél. Ehhez a megyei hozzájáruláson kívül pályázati pénzekre, szponzorokra is szükségük van, és Magyarországról is kapnak támogatást. Úgy tűnik, járulékalapú szervezetként már megtanultak működni, s nem tudják, államiként mi várna rájuk, mennyivel kapnának többet, egyáltalán többet kapnának-e, s nem esnének-e el a többi forrástól. Nem kaptak még a kezükbe kész koncepciót, s nem is volt erről párbeszéd a szakmai képviselők között.

Hogy mi lesz Rigó Konrád kulturális álamtitkár javaslatának a sorsa, melyet már a napokban tárgyalni kellene a parlamentben, azt egyelőre még nem tudni. De nagyon úgy tűnik, hogy a kormány és a legerősebb parlamenti párt támogatására nem számíthat. Pellegrini már megmondta a tutit.

0 HOZZÁSZÓLÁS