„Honvédelmi, biztonságpolitikai akciókban is együtt tudunk működni”
A Martosi Szabadegyetem második napjának egyik pódiumbeszélgetése a honvédelem témáját járta körül. Az előadás után Németh Szilárd honvédelmi államtitkárt kérdeztük a Magyar Honvédségről.
Haderőfejlesztés előtt áll az egész közép-európai térség. Miképp értékelné a V4-ek katonai együttműködését?
A V4-ek között szoros együttműködés nemcsak politikai, vagy kulturális területen zajlik, hanem katonapolitikai kérdésekben is egyeztetünk, ennek több szintjén is, a miniszterek, vagy a vezérkari főnökök találkozóin. De ide sorolnám a parlamenti védelmi bizottságok találkozóit is. Amikor még eme bizottság elnöke voltam, idén februárban pont egy ilyen egyeztetésen vettem részt. Ott is hasonló kérdéseket tárgyaltunk meg, mint amilyenek a Martosi Szabadegyetem közönségének soraiból is érkeztek: vajon mit jelenthet ez az együttműködés, akár bilaterálisan, mit jelenthet ez a magyar érdekek szempontjából? És mit jelenthet ez egy európai horizonton, ahol Eszterházy János jelmondatából is kiindulva mind magyarként, mind európaiként vagyunk jelen?
Konkrét fizikai együttműködésről is beszélhetünk?
Ezeken a tárgyalásokon kitűnik, hogy már napi kérdésekben, honvédelmi, biztonságpolitikai akciókban is együtt tudunk működni. Itt elsősorban a határvédelmet említeném meg. 2015-ben, amikor arra volt szükség, hogy megvédjük az ország határát, hisz láthattuk, amint 400 ezer migráns rohant át rajtunk, akkor a V4-ektől, a szlovákoktól, a csehektől és a lengyelektől egyértelmű és világos gyakorlati segítséget kaptunk. Gépjárművekben, emberekben, és ez az együttműködés nagyon fontos volt, nemcsak szimbolikusan, hanem a ténylegesen is. Eredményesen tudtuk –fizikálisan – lezárni a határt.
Ebből az a kép rajzolódik ki, hogy a hadseregek is képesek együttműködni.
Természetesen. Ez magával hozza, hogy a vezérkari főnökök találkozóin már konkrét megbeszélésekre is sor kerül ebben a témában, de legjobb példa, hogy a határvédelmi feladatokat mégiscsak együtt láttuk el, ami nagyon jó kiindulópont ebben a helyzetben. Hangsúlyozni szeretném, hogy európaiságunkat is szimbolizálja, vajon milyen fegyvereket alkalmazunk, mi, európaiak. Ezt a horizontot továbbgondolva a hadiipari együttműködés nagyon fontos lenne. Ha meg tudunk ebben állapodni, akkor komoly eredménye lehetne az esetleges közös hadi beszerzéseknek. Nemcsak műszakilag, technológiailag tudnánk harmonizálni a csapatainkat, hanem a közös hadiipari beszerzés nagyon komoly alkupozíciót jelenthetne. Tehát sok a lehetőség, és azt gondolom, hogy nagyon jó nyomon vagyunk mi itt, a V4-ek.
Az előadásában kitért a katonai létre, a büszke katonai tudatra. Volt egy tornatanárom, aki még a világháború idején nőtt fel, és gyermekkori vágyaiból, vagy az akkori tapasztalatai okán, áradt belőle bizonyos ludovikás büszkeség. A mai haderő-fejlesztési folyamat kicsit hasonlít a két világháború közötti korszak fejlesztésére, amikor már a tisztekben nagyon magas katonai tudat volt jelen, majd ’38-ban, a győri programmal elindul a hadsereg technikai felzárkózása.
A történelem mindig egy picit ismétli önmagát, és nyilván nem ideológiailag akarjuk ezt összehasonlítani. Úgy gondolom, hogy a magyar honvédség fejlesztésében fontos, hogy egyáltalán legyenek katonáink, hogy miképp nézzenek ki. Érezniük kell, hogy biztosított a létük, van előttük egy életpálya. Ha bevonulnak a seregbe, akkor tudják, hogy hova juthatnak el, milyen karrier áll előttük, hogyan élhetnek, miképp alapíthatnak családot. És formálni kell a katonák jellemét. Tudniuk kell azt is, hogy az esküjük mit takar, hogy az esküjüket meg kell tudni tartani, hogy majd büszkék legyenek rájuk a magyar emberek, akik érdekében szolgálják a hazát, védik a biztonságunkat. Nagyon fontos, hogy ép lelkű, épeszű, hivatástudattal, nemzettudattal rendelkező embert kíván a magyar honvédség. Másrészről pedig olyannak kell lenni a felszerelésnek, laktanyáknak, szolgálati helyeknek, hogy ezek a körülmények is mutassák mindenki számára, mennyire megbecsült a honvédelem, mennyire fontos kérdésről van szó. Úgy vélem, hogy a Zrínyi 2020-26-os programmal egyszerre honvéd humánpolitikai, valamint a katonaság műszaki, technikai fejlesztésének lehetőségét, pénzügyi kereteit teremtjük meg.
Mennyire tükrözi a Magyar Honvédség kibervédelmi felkészültségét, hogy nemrégiben egy magyar katonát bíztak meg a NATO vezérkarában a kibervédelem vezetésével?
Rendkívüli nagy elismerés akkor, amikor a NATO-ba parancsnoki szinten, vagy valamilyen más vezető szerephez juthatunk, illetve olyan személyek, olyan katonák, akik ezen a területen kimagasló szakembernek számítanak, lehetőséget kapnak. Ez azt is mutatja, hogy ebben a kérdésben nemcsak Magyarországban gondolkodunk, hanem a nemzetközi partnerek is felfigyelnek ránk, és a mi kezünkbe merik tenni ennek a mai modern hadviselés egyik új ágának a jövőjét.
