Kína nagyhatalom lett a világűrben is
Az űrprogram szóvivője megerősítette, hogy 2012-ben két űrhajót lőnek fel, amelyekből legalább az egyiken emberek tartózkodnak majd. A Sencsou-9 és a Sencsou-10 szintén "kiköt" a Tienkung-1-nél. A legénység tagjait már kiválasztották, és folyik a "kézi dokkolásra" felkészítő kiképzésük - közölte Vu Ping (Wu Ping) a program szóvivője.
A Sencsou-8 útja a jövő évi tervek előkészítését, a tapasztalatszerzést szolgálja, és felszereltsége, műszerezettsége alkalmassá teszi olyan képi és műszaki adatrögzítésre, amelyek nélkülözhetetlenek a kínai űrprogram folytatásához - derült ki Vu szavaiból.
A kínai űrprogram most folyó szakaszának elsődleges célja, hogy 2020 körül Kína megépíthesse első állandó űrállomását, amelyen ember tartózkodhat. Ennek fontos állomása a szeptember 29-én útjára indított kísérleti űrállomásmodul, amely a közelítési és dokkolási műveletek elsajátítását segíti.
Kína a harmadik olyan ország, amely saját űrhajón juttatta űrhajósát a világűrbe. Erre 2003-ban került sor. 2007. október 24-én indították útnak az első kínai holdszondát, a Chang’e 1-et (“Holdistennő”) a dél-nyugat kínai Szecsuán tartományban lévő Hszicsang Ûrközpont 3-as számú kilövőpadjáról, ezt követte az idén, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 62. évfordulója előtt felküldött űrállomásmodul, a Tienkung-1 (Mennyei Palota). Kína 2008 szeptemberének elején kezdte meg a kutatást egy saját űrállomás fejlesztéséhez. Ekkor egy kínai asztronauta – Csaj Cse-kang – végrehajtotta az első űrsétát a háromfős Sencsou-7 misszió során.
Az űrtechnika látványos felfuttatásával Kína alapvető szándéka az űrben található források feltárása és azok hasznosítása az emberiség javára fogalmazott Csou Csien-ping, a kínai űrprogram vezetője, aki azt is közölte, hogy szándékaik szerint a kínai űrállomás nemzetközi platformot kíván majd nyújtani a további kutatásokhoz, alkalmazásokhoz.
Ennek egyelőre még technikai akadályai vannak, amelyek jelenleg gátolják az ilyen jellegű együttműködést. Ugyanis a kínai űrállomás szabványok és a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) ilyen szabványai nem kompatibilisek. Ezek egyesítése az első probléma, amit meg kell oldani annak érdekében, hogy később létrejöhessen az űrállomások kooperációja.
Kína az állandó űrállomását 2020-ban állítaná szolgálatba, amikor a tervek szerint bezárják a nemzetközi űrállomást (ISS). Amemmyiben Amerika és partnerei addig nem találják ki, miként helyettesítsék az ISS-t, Kína lesz a világ egyetlen állama, amely állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben.
Kína közelii tervei között szerepel, hogy két év múlva holdjárót kíván eljuttatni a Holdra, ahova kínai űrhajós legkorábban 2025-ben szállhat le. Kínai űrkutatási szakemberek szerint az első lépésként a Holdat kell meghódítani. Ki kell kifejleszteni a megfelelő űrhajót, a szállítási és észlelési technológiákat, amelyeket a továbbiakban a Mars vagy a Vénusz felfedezése során használhatnak.
