Az internet hatása a gyerekekre: érték, vagy veszély?
A Bodrogszerdahelyi Magyar Tannyelvű Alapiskola vezetése olyan szülői értekezletet hívott össze, amelynek egyetlen témája volt: figyelmeztetni a szülőket a gyerekeikre leselkedő internetes veszélyre. A téma fájdalmasan időszerű: két héttel azelőtt ugyanis egy 14 éves bodrogközi diák - aki részt vett a Kék bálna internetes játékban, s miután eljutott az 50. szintre -, véget vetett életének.
A Kék bálna egy öngyilkosságra buzdító internetes játék. A résztvevőnek különböző feladatokat kell végrehajtania, amelyek végül öngyilkossághoz vezetnek. A feladatok egyre extrémebbek, azt sugallják: aki abba akarja hagyni, az retorzióra számíthat. Első áldozatai - mintegy 130 gyerek - Oroszországban jelentek meg, nagy valószínűséggel onnan is indult. Az öngyilkosság ugyan nem, de az arra való felbujtás már bűncselekménynek számít.
Dr. Bajusz Réka, a Sárospataki Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa egy megrázó videóval kezdte az előadást, amelyben Amanda Todd életét ismerhetjük meg. Ő egy hetedikes diák volt, aki saját történetét feltöltötte a netre, majd két héttel később véget vetett életének. Nem játszotta ugyan a Kék bálnát, mégis az internet áldozata lett, hiszen jóhiszeműsége miatt zsarolhatóvá vált, ennek következményeként megbetegedett, majd a droghoz nyúlt. Üldözték, elveszítette barátait, zsarolói tönkre tették életét. És ez nagyobb sérüléseket képes ejteni az emberen, mintha fizikailag bántalmaznák. Ráadásul a zsarolónak nem kellett tartania a büntetéstől, hiszen megbújt egy profil mögött.
Dr. Bajusz Réka elmondta: az 1995 után született Y generáció beleszületett az online világba, és azt nemcsak szórakozásra, hanem kapcsolatteremtésre is használja. Sok mindent feltölt a netre, olyan információkat is kiad magáról, amelyeket nem lenne szabad. Ma már az óvodások 60-70 százaléka is rendszeresen internetezik. Különösen veszélyben vannak a kirekesztett gyerekek, hiszen mindenki szeret valahová tartozni, és ha saját környezetében nem tudnak kapcsolatokat kialakítani, akkor az interneten próbálkoznak.
Fontos ezért, hogy a szülők rendszeresen beszélgessenek gyerekeikkel: kérdezzék meg őket, kik az ismerőseik a neten, hívják fel a figyelmüket az ismeretlenekkel történő ismerkedés veszélyeire. Lehetőleg ne legyen egy gyereknek saját Facebook-fiókja, ne legyen zárt csoportok tagja, s ha bármi gyanúsat tapasztal, azonnal szóljon szüleinek.
A felnőtteknek figyelmeztetniük kell csemetéiket arra is: ha megtudják, hogy valaki bajba került, feltétlenül szóljanak egy felnőttnek róla. Minden gyereknek tudnia kell: nincs egyedül. Ha elegendő mennyiség és minőségi időt töltünk gyerekeinkkel, könnyebb észrevenni akár az apróbb változásokat is viselkedésükben. Rendszeresen érdeklődjünk, milyen internetes játékokat játszanak, és miért pont azt? Türelemmel, bizalommal viseltessünk irántuk, hogy érezzék: bármit tesznek, mellettük állunk. Nem árt időben is szabályozni az internethasználatot.
A bajba került gyerekek ismérvei: vagy jóval kevesebbet, vagy pedig jóval többet interneteznek, mint korábban. Internetezés közben bezárkóznak. Elhanyagolják a tanulást, a barátaikat, a kedvenc foglalatosságaikat.
Milyen jó tanácsokkal láthatjuk el őket? Feltétlenül ellenőrizzék az adatvédelmi beállításokat, használjanak nehezen megjegyezhető jelszót, ne osszák meg címüket, telefonszámukat, visszaélésre alkalmas fotókat, csak felnőttek tudtával ismerkedjenek vagy találkozzanak egy ismeretlennel, azt is zajos helyen tegyék. Ha másokról szeretnének bármit is feltölteni, ahhoz a beleegyezésüket kérjék.
Ami pedig az okostelefonokat illeti, ne tároljanak rajtuk személyes adatokat, kompromittáló fotókat, ha pedig elveszítik azt, egy felnőtt segítségét kérve tegyék hozzáférhetetlenné. Akivel haragban állnak, azzal szemben soha sem alkalmazzanak internetes bosszút.
