A nyíregyházi újszülött átmenet a kecske és a szarvasmarha között - FOTÓK
Két mishmi takin (Budorcas taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban.
A rendszertanilag a kecskefélékhez tartozó, megjelenésében inkább kis termetű szarvasmarhára emlékeztető takint 2009 óta tartja az állatpark. Az eddig egy ivarérett hímből, két ivarérett nőstényből és két borjúból álló csordában - két hónap eltéréssel - két utód is született - közölte Révészné Petró Zsuzsa osztályvezető-szóvivő csütörtökön az MTI-vel.
Az állatkertekben igazi ritkaságnak számító takinokból a világon mindössze négyszáz egyed látható mesterséges körülmények között.
A 2009-ben Németországból érkezett bika az Európai Fajmegőrzési Program keretében került a parkba, őt követték 2014-ben nőivarú társai, 2017-ben mindkét nősténynek született borja.
A nemrég született takin féltestvérek 220 nap vemhesség után jöttek világra, pár órával születésük után már lábra is álltak.
A kis bikákat anyjuk naponta többször szoptatja, egészen kilenc hónapos korukig.
A külső jegyek és az elterjedési területek alapján a takinoknak négy alfaját - aranyszőrű, bhutáni, szecsuáni és mishmi - különítik el. Az ivarérett állatokat nagy fej jellemzi, különösen meghatározó fejükön a kissé ívelt orrhát. A hideg ellen vastag bundájuk védi meg őket, különleges orruk pedig előmelegíti a belélegzendő levegőt. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti.
Táplálékuk különféle növényekből áll, a fás szárú növények magasabban lévő hajtásait két lábra ágaskodva érik el.
A természetben a Himalája keleti vidékén, csordákban élnek, amelyek zömmel nőstényekből és ivaréretlen hímekből állnak, a felnőtt bikák többnyire magányos életmódot folytatnak. Mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak.
Mivel természetes élőhelyeiken állományuk folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt, a Természetvédelmi Világszövetség sebezhetőként tartja számon, az Európai Állatkertek Szövetsége pedig fajmegőrzési tenyészprogram keretében szaporítja a ritka állatokat.
