Tárnok Balázs: A Bizottság nem csak 1,1 millió európai polgár akaratát hagyta figyelmen kívül, a részvételi demokráciát jelentékteleníti el
Néhány órával ezelőtt jelent meg az Európai Bizottság állásfoglalása a Minority SafePack kapcsán, amelyből kiderül, az EB a javaslatcsomag kilenc eleme közül egyetlen egyben sem érzi úgy, jogalkotó eljárást kellene kezdeményeznie. A hírre reagálva Dr. Tárnok Balázs szakjogász, a NKE kutatója kijelentette, "a Bizottság nem csupán a Minority SafePack-et aláírásukkal támogató több mint 1,1 millió polgár akaratát hagyta figyelmen kívül (...), de az unió demokráciáját is aláásta a részvételi demokrácia eszközének teljes eljelentéktelenítésével (...).
Tárnok az Európai Stratégiai Kutatóintézet honlapján publikálta gondolatait. Írásában a Bizottság döntésének jogi és politikai szempontú értékelését is adja, valamint kifejti, az EB döntése után milyen lépéseket tehetnek még a kezdeményezés elindítói. A teljes írás a Kutatóintézet honlapján érhető el, ITT. Ajánljuk olvasóink figyelmébe!
- foglalja össze Tárnok az EB döntésének lényegét, azt írja, a Bizottság kizárólag azt irányozta elő, hogy a későbbiekben figyelemmel követi az eseményeket és további tájékoztatást nyújt a meglévő szabályok betartásához.
Tárnok szerint a Bizottság számos problémafelvetése kapcsán tulajdonképpen a szervezők céljainak szándékos félreértelmezése által. Erre jó példa a javaslatcsomag hontalan, állampolgárság nélküli személyek helyzetének rendezésével kapcsolatos része, írja, hiszen bár a szervezők ezzel a baltikumi oroszajkú és a vándorló életfolytató roma közösségek tagjai helyzetét kívánták rendezni, s ezt világosan közölték is az EB-vel,
Néhol ráadásul "a Bizottság idegen tollakkal ékeskedett", az Európa Tanács nem kötelező érvényű ajánlásaira hivatkozva nyilvánította elégségesnek a jelenlegi szabályozási rendszert.
A Bizottság már a közlemény elején leszögezi, hogy az EU-nak nincs kifejezett hatásköre a nemzeti kisebbségek védelmére. Ez bár elvi megközelítésben igaz, írja Tárnok,
Ráadásul, emlékeztet a szerző, a Románia kontra Bizottság-ügyben éppen a MSP kapcsán mondta ki az Európai Törvényszék, hogy a "Bizottság nyújthat be a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmének növelését célzó, az Unió fellépését saját hatásköre alá tartozó területeken kiegészítő jogalkotási javaslatot." Nem véletlen, állítja Tárnok, hogy a Bizottság óvakodott attól, olyan megállapítást tegyen, "miszerint jogi akadálya van annak, hogy a szervezők kérésének megfelelő javaslatokat terjesszen elő."
Ezt az Európai Unió Bírósága is megerősítette egy korábbi ügyben, írja a szakjogász, a Bizottság tehát "pusztán politikai okokból is elutasíthatja a kezdeményezésben előirányzott jogalkotási javaslatok benyújtását, még akkor is, ha jogi szempontból ezek az intézkedések illeszkednének az európai uniós jog keretébe."
A Bizottság nem véletlen, hogy közleményében nem azt írja, jogilag nincs lehetősége a javaslat előterjesztésére (ez a kijelentés vita tárgyát képezhette volna - véli Tárnok), csupán azt, hogy a hatályos jogi keret miatt nem szükséges új jogi aktus elfogadása (ennek megítélése sokkal inkább politikai kérdés, mintsem jogi -teszi hozzá).
"A Bizottság a közleménnyel egyértelművé tette, hogy semmit sem szándékozik tenni a nemzeti kisebbségek uniós szintű védelmének megteremtése, és ekképpen saját kulturális sokfélesége, az európai kulturális örökség részét képező őshonos európai nyelvek, kultúrák és nemzeti jellegzetességek megőrzése érdekében" - így Tárnok, majd hozzáteszi, szerinte
a javaslatcsomag teljes elutasításával a testület éppen az Unió sokféleségének és valódi európai jellegének felszámolását mozdította elő.
"Azzal ugyanis, hogy a testület nem vesz tudomást az őshonos nemzeti közösségek nyelvének és kultúrájának fennmaradását fenyegető mindennapi veszélyekről, és ehelyett folyton a nemzeti kisebbségek integrációjáról beszél, gyakorlatilag e közösségek asszimilálása mellett foglalt állást."
Tárnok írásának talán legérdekesebb, egyben az ügy szempontjából legfelháborítóbb része, amikro a szerző sorra veszi azokat a Bizottság által elfogadott stratégiai dokumentumokat, amelyeket idén különböző szexuális kisebbségek védelmére fogadtak el. Tárnok azt írja:
Tárnok szerint az EB döntése tulajdonképpen üvegplafont jelent az európai polgárok számára. Mint írja:
Tárnok emlékeztet:
a Minority SafePack-ről szóló közlemény után ugyanis elmondható, hogy a Bizottság által eddig megvizsgált (immár) öt európai polgári kezdeményezésből a testület négy (!) kezdeményezést bármilyen javaslat előterjesztése nélkül söpört le az asztalról (de a bizottsági előterjesztést eredményező Right2Water vízvédelmi kezdeményezés is csak részsikernek tekinthető).
A döntésben vélhetően jelentős szerepe volt Vera Jourovának, mondja Tárnok, aki emlékeztetett, Jourová a Bizottságon belül éppen az európai polgári kezdeményezések rendszeréért felel. Ő volt a közlemény tervezetének szakmai előkészítője, amelyet később a Biztosok Kollégiuma elfogadott.
"Az Európai Parlament értékeli a Bizottság közleményét és a javasolni tett lépéseket, és ha a Bizottság nem terjeszt elő megfelelő javaslatot a polgári kezdeményezésről, az EP illetékes bizottsága meghallgatást szervezhet, illetve az EP – akár állásfoglalással is záruló – plenáris vitát tarthat a kérdésről." - tájékoztat a szakember.
A Parlament továbbá dönthet úgy is, hogy él az EUMSZ 225. cikke szerinti jogával, vagyis tagjainak többségével újra felkérheti a Bizottságot jogalkotási aktusra irányuló javaslat előterjesztésére.
Az európai polgári kezdeményezések európai parlamenti jelentéstevője Vincze Loránt, a Minority SafePack mögött álló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, így alappal remélhető, hogy az EP további lépéseket fog tenni a kezdeményezés napirenden tartása érdekében. Az Európai Parlament októberben háromnegyedes többséggel támogatta a kezdeményezést, írja Tárnok, aki szerint ez a politikai támogatottság elég szilárd alapot jelent ahhoz, hogy további cselekvéseket lehessen felépíteni, "akár az EUMSZ 225. cikk szerinti eljárás megindítása, akár az egyes részterületek szakbizottsági továbbvitele keretén belül."
Hozzászólások
Van pár kérdésem: ki választotta meg a bizottságot és miféle "jogkörökkel" rendelkezhet akkor egy ilyen gittegylet? Hogyan, milyen alapon dönthetnek milliók életéről? Hányszor terebélyesedett már túl és vett "demokratikusan" magához csak úgy jogköröket ez a senkiházi társaság? Az EU-ban fontosabbak a 4-5 feleséggel és 25-30 gyerekkel rendelkező muszlim és néger tevehajcsárok, sivatagi teázó seftesek, vagy az lmbtq-xyz aberráltak "jogai", mint az őshonos európai adófizetőké? Miért is? Mikor és hol gyarmatosított a magyar, lengyel, cseh vagy észt EU-s állampolgár, hogy lelkiismeretfurdalás címén dolgozzon itt bevándorló lumpen elemekre? Mert az angol, francia, holland, spanyol, portugál vagy belga (majd az USA) azt tette évszázadokon át, ezért éltek jobban, mint mi, akiknek csak a bolsevista iga jutott, ugyancsak nekik köszönhetően! És most mi legyünk szolidárisak? Kivel és miért? Milyen jogcímen? Itt mindenkinek elment az esze? Senki nem járt iskolába? A mézesmadzagon becsalogatott - egyébként meg ma is lenézett volt szoci-országokat alaposan ÁTVERTÉK! A "dicsőséges EU" piacokhoz, ingyen prédához jutott a csatlakozásunkkal is, mint eddig mindig szerte a világban! Nem számoltak viszont azzal, hogy itt sem mindenki hülye! Nem vagyunk senki szolgái! Voltunk, de annak 89-ben lett vége (remélem)! Nincs ingyen EU-ból ömlő pénz! Többet nyernek rajtunk ők - ez legyen mindenkinek világos! Az EU-n kívül is van élet! KI KELL LÉPNI! Nem viszik el innen a gyárakat, mert kell nekik az olcsó, KÉPZETT munkaerő és főleg a profit! Miért nem VITTÉK eddig is a gyáraikat Kongóba vagy Bangladeshbe? Na ugye! Erről ennyit. Tessék csak gondolkodni, picit tovább is látni - ne csak nézni - az orrunknál, és kitisztul a kép! Európai Egyesült Államok?? Az amerikai most hullik szét! Ezt akarja valaki??