lapajánló
Patrióták, fizetett felforgatók és a szuverenista baloldali
Magyar7 - 28. száma
2023. augusztus 18., 13:45

Átadták a Kallós Zoltán Díjakat. Kopecsni Gábor és Vadkerti Imre is a díjazottak között

Augusztus 19-én pénteken került sor a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadására a Budai Vigadóban található Hagyományok Házában. Az elismeréseket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár adták át.

kallós díj
Fotó: Forró Krisztián FB-oldala

A néhai Kallós Zoltán néprajztudósról elnevezett díjat idén rendhagyó módon az állami kitüntetésekkel együtt adták át. Az elismerést ezúttal is tíz olyan határon túli személy vagy szervezet kapta meg, akik és amelyek a külhoni magyarságért kimagasló közéleti, gazdasági, tudományos, kulturális és oktatási tevékenységet végeznek.

A 2023-as év díjazottjai:
Muzsnay Árpád (Erdély)
Györfi Erzsébet (Erdély)
Trif Olga Mária (Erdély)
Kormorán együttes (Vajdaság, Erdély, Felvidék)
Kopecsni Gábor (Felvidék)
A szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület (Vajdaság)
A magyarcsernyei Ady Endre Művelődési Egyesület (Vajdaság)
A szajáni Ady Endre Művelődési Egyesület (Vajdaság)
Czébely Lajos (Kárpátalja)
Szenthe Sándor (Kanada)
Büszkeség és megtartó erő

„Ha végig nézek az emberiség történetén, akkor azt látom, hogy minden kor minden társadalma valamilyen formában elismerte a nagyszerű teljesítményeket, és valamilyen látható formában elismerte és kifejezte a tiszteletét ez iránt” – fogalmazott Semjén Zsolt köszöntő beszédében.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett, hogy civilizációnk az antik hagyományokból is következik, ahol a sportteljesítmények mellett a művészeteket, valamint a katonai erényeket és hőstetteket is látható módon jutalmazták.

A középkorban aztán az elismerések rendjelekké és rendekké váltak, s ezekben gyökereznek a mai kitüntetéses rendszer alapjai is.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a kitüntetés nemcsak annak fontos, aki kapja, hanem az államnak és magának a közösségnek is.

Előbbinek valamilyen formában kötelessége, hogy a rendkívüli érdemeket és teljesítményeket elismerje, míg utóbbi számára büszkeséget, s egyben megtartó erőt is jelent, hogy sokan vannak közöttük, akik nagy dolgokat vittek véghez.

„Egy közösségben akkor lesz megmaradás, ha büszkeséget jelent ahhoz a közösséghez tartozni. S ezt csak úgy lehet megélni, ha az ember nemcsak a történelmére büszke, hanem a jelenre és a kortársaira is, akik a tudományban, a művészetben, a kultúrában, a gazdaságban, s az élet további területein is tevékenykednek” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes
Fotó:  MTI / Máthé Zoltán
Kopecsni Gábor, a magyar nemzeti örökség gyarapítója

A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj egyik felvidéki díjazottja a gömörpételfalai Kopecsni Gábor, aki több mint egy évtizede kutatja néprajzi módszerekkel a népi harci testkultúrát, s aki a harcművészet mellett számos olyan tevékenységet is folytat, amely a magyar nemzeti kultúrát és értéket képviseli.

Kopecsni Gábor 1981 november 1-én született Dunaszerdahelyen. Tanulmányait szülővárosában, a Szabó Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában kezdte, majd a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolában érettségizett. 2011-ben költözött Gömörpéterfalára. 2013-ban házasságot kötött az erdélyi Bencze Mikolttal, házasságukból három gyermek, Sólyom, Bars és Ajna született.

1998 óta foglalkozik harművészetekkel. 2002-ben felvételt nyert a budapesti Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budo-Aikido harcművészeti szakirányára. Két évvel később a Csallóközi Lovasíjászoknál, Rőth Imrénél tanult lovagolni, íjászkodni és lovasíjászkodni.

Kopecsni 2005 óta műveli a Baranta harcművészetet, amelynek kétszeres nemzeti, és többszörös verseny bajnoka.

2007-ben találkozott Molnár József idős pásztorral, aki ezt követően meghatározó szerepet töltött be az életében, s intenzív kutatómunkára sarkallta a katonai és népi harci testkultúra terén. A pásztoroktól gyűjtve új ismeretekkel gyarapította tudását a botbirkózásról, a fokos vívásról és a karikás ostor gyakorlati és virtusos használatáról.

Alapvető forrása a küzdő jellegű népi játékokban és táncokban fennmaradt, harckészségeket fejlesztő gyakorlatok. Kutatásai kiterjednek a katonai harci testkultúrára is, ami a katonai kiképzés révén sok évszázados kölcsönhatásban áll a népi harci testkultúrával. Mindemellett kiemelten tanulmányozza a magyarság három jellegzetes fegyverét: az íjat, a fokost és a szablyát.

Kopecsni Gábor elsősorban a Felvidéket vette célba, de sikeres gyűjtéseket végzett Magyarországon és Erdélyben is. Jelenleg közel 600 adatközléssel rendelkezik. A kutatott anyagból 14 kiadvány látott napvilágot. 2014-ben addigi munkásságáért Ex Libris díjat kapott, 2022-ben pedig a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt működő Önkéntes Néprajzgyűjtők Társasága Sebestyén Gyula-díjjal ismerte el tevékenységét.

2018-ban addigi tapasztalatait felhasználva harcművészeti iskolát hozott létre „Felföldi Dalia Iskola" néven, lévén, hogy a Dalia, mint magyar nemzeti harcművészeti stílus a Felvidéken született. A Felföldi Dalia Szövetség mára önálló intézménnyé nőtte ki magát, tevékenysége pedig hét elemből tevődik össze: szablya, íj, ostor, bot, fokos, hajítófegyverek és a magyar népi birkózások. Rendszeresen tartanak harcművészeti bemutatókat, és szerveznek táborokat gyerekek és felnőttek részére. Céljuk, hogy minél több felvidéki, illetve Kárpát-medencei magyarlakta településre eljussanak és meghonosítsák ezt a fajta egyedi harcművészetet.

Kutatásaik és gyűjtéseik a magyar nemzeti örökségünket gyarapítják, a Felvidéki Értéktár Bizottság pedig a Felvidék kulturális örökségei közé sorolta be a Felföldi Dalia Iskolát.

Kopecsni Gábor 2019-ben Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával megvásárolt és felújított Gömörpéterfalán egy takaros parasztházat, valamint annak pajtáját. Itt regionális, országos és Kárpát-medence szintű Magyar Közösségi Házat hozott létre, amely egyben a Felföldi Dalia Iskola bázisa és központja is. Ugyanitt felesége, Kopecsni Mikolt népi bútorfestő vezetésével több mesterséget is kiszolgáló kézműves műhely került kialakításra. A gömöri vándorbölcsők díszítése is az ő munkáját dicséri.

A Kormoránt és Vadkerti Imrét is díjazták
Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült a magyar folk-rock műfaj megteremtője, a közel 50 éves Kormorán együttes is. A magyarországi alapítású zenekar több tagja is osztozik a külhoni magyarok sorsában. Felvidéket a zenekar énekese, a gútai születésű Vadkerti Imre, Vajdaságot az együttes énekesnője, Fehér Nóra, Erdélyt pedig a zenekar kézdivásárhelyi születésű hegedűse, Vitéz Gáspár Álmos képviseli.

A Kormorán elsőként ötvözte Magyarországon a népi hangszereket (furulya, töröksíp, hegedű, citera, duda), a rock elektromos hangszerparkjával. A zenei stílust Koltay Gergely, az együttes alapítója és dalszöveg-írója folk-rocknak nevezte el, mely akkoriban forradalmi újdonságnak számított a hazai könnyűzenében.

A zenekar első sikereit külföldön érte el (Hollandia, Belgium, Spanyolország, NSZK, Dánia, Venezuela, Franciaország, Kuba). Lemezeik, rockoperáik, filmzenéik széles körben ismertté és kedveltté tették őket Magyarországon és világszerte, hiszen több mint harminc országban ismerik zenéjüket. Munkásságukban nagy hangsúlyt kap a Kárpát-medencében szétszóródott határon túli magyarság és az anyaország kapcsolatának, egymásrautaltságának megfogalmazása.

A zenekar küldetésének tekinti a magyar nyelv ápolását és a hazai népzenei kultúra terjesztését a rock elemeivel kiegészítve. Folyamatosan koncerteznek Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Délvidéken. Számos dalukat szinte himnuszként éneklik (Kell még egy szó, Ki szívét osztja szét, Isten ujja megérintett). Lemezeik címe és tematikája önmagában is kifejezi elkötelezettségüket (Hazádban nem lehetsz idegen, Új időszámítás, Mindennapi feltámadás, Magyar kettős stb.)

Az együttes jelenlegi tagjai: Fehér Nóra ének. (Vajdaság, Mohol), Gáspár Álmos. (Erdély, Kézdivásárhely), Karácson Zsolt dob, Koltay Gergely fúvós hangszerek, Koltay Sólyom szaxofon, Szekeres Zoltán gitárok, Szűts István billentyűs hangszerek, Vadkerti Imre ének, gitár (Felvidék, Guta), Zsoldos Tamás basszusgitár.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.